Valóigaz, a sátán a megosztottság, és nem őközte és Isten közt választ az ember, mert ez így antropomorf elképzelése az egzisztenciánk céljának. Az a helyzet, hogy az ember a szabad akaratával dönti el, hogy Istennel egyesülni akar (vagyis a szeretetet megvalósítani) vagy a megosztottsága, a szeretetlensége, a gőgje által ellenszegül neki. Hogy ezt kimondhassuk, ezért adta Isten nekünk a téridőt.
Igen, az állat nem tud dönteni külvilági hatások nélkül, de az ember tud a tudatalattijából meríteni és az alapján dönteni. A tudatalatti valóban külvilág hatás által történik, de a múlt hatásai kerülnek előtérbe, mikor a tudatalattiból merítünk. Vagyis nem a jelen környezeti hatás szabja meg mikor mit teszel. Ha életcélt állítasz magadnak, akkor nem egy pillanatnyi intuíció fogja azt belőled kiváltani. Az embernél van fogalmiság ,az állatnál nincs, és emiatt egzisztenciája a téridőn kívüli Istennél egyetlen időtlen akaratként nyilvánul meg. És ez az akarat mondja ki, hogy a Szeretetet választod, vagy az Istennélküliséget.
De neked is ajánlom a logikaitorespontok.blog.hu oldalt.
Két ember sosem dönt egy egész emberiség egzisztenciájáról. Az édenkert egy példázat arra, hogy az ember mindig is bűnre hajló természete befolyása alatt dönt. De tudod ezt jól, hisz Tee buddhista vagy - jól ismerlek én csak más nicken ismertelek meg.
"Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.(...)Ha tehát a Fiú szabaddá tesz benneteket, akkor valóban szabadok lesztek."
"Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam."
"Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra."
Való igaz,hogy nem mindig tudhatjuk tetteink pontos és valamennyi következményét,viszont a "bűnbeesés"-nél maradva az már a történetbeli Isten igazságosságát és/vagy a történet írójának szavahihetőségét kérdőjelezi meg,ha az Isten egy tett következményeként előrebocsátott dolog helyett és mellett számos más,előzetesen nem közölt következményt is megvalósít!
Amíg létezik számodra külvilág, addig az hat rád, és gondolkodásod a külvilágra adott válasz, tehát nem szabad. Amint egy vagy mindennel és mindenkivel, amint istenné váltál Jn.10.34. akkor van szabad akaratod, és mindenható is vagy.
Igen, de ez csak jelképe annak, hogy mi emberek nem lehetünk biztosak egyes tettek következményeiben, de ennek ellenére sokszor az egoizmusunknak adunk teret.
Az Isten oldalán igazság és igazságosság kell,hogy legyen,ezért az Istennek tulajdonított igaztalanságok és méltánytalanságok felismerése és leleplezése,ill. az azok felismerésére való törekvés az Isten oldalán állást jelenti.Mindez pedig épp az újjászületés által lehetséges és annak egyik következménye. Én sem tehetek arról,hogy a te általad helyesnek vélt értelmezés nem alapul az igazság felismerésére való törekvésen.
Az igazi próféta mindig az Isten oldalán áll. Arról én nem tehetek, hogy nem tudod helyesen értelmezni a Bibliát. Mert azt csak az "újjászületés", a "megtérés" után lehet..
Egyébként pedig: "Isten szeme mindent lát, ne lopd el a léniát!" - ugyanígy a füle is mindent hall, és a szeme is mindent olvas, tehát okafogyott a "megmondás" problémája.
Ennek a tipikusan keresztény megközelítésmódnak a legnagyobb buktája,hogy elfeledkezik arról,hogy a "fáról evés" megtiltásakor-pontosabban a tiltás ellenére való evés következményeinek a kilátásba helyezésekor-,a történetbeli Isten nem említi meg a valóságosan bekövetkező további következményeket(átkozott Föld-mely Földet ráadásul maga az Isten átkozza meg-,fájdalommal szülés,fáradtságos munka stb.),sem azt,hogy mindezek milyen további egyéb következményeket vonnak majd maguk után(pl. az átkozott föld következtében fellépő természeti katasztrófák),csupán a parancsot megszegő emberpár halálát említi egyedül következményként. Nem beszél továbbá a később születő utódok halandóvá válásáról sem,mint ami a fáról való evés következménye lesz.(Rm. 5:12.!) A tiltáskor egy igazságos Istennek illett volna ezen következményeket is kilátásba helyeznie,sőt,mindazon egyebeket is,melyeket ma a keresztények oly előszeretettel tudnak be eme bizonyos bűn következményeként(betegségek,hitrejutásra való képtelenség,halott lélek stb.) Nem beszél a történetbeli Isten továbbá a kígyóról sem,mint annak egyik lehetséges okáról,ami az embert a tiltás megszegésére vezetheti,vagyishogy a kígyó majd esetleg eltántoríthatja az embert a parancs megtartásától.Legalább annyit illett volna szólni róla,hogy "vigyázz a kígyóval,nehogy rászedjen!" Igen kiszolgáltatott helyzetben érezhette magát az első emberpár... Sántít továbbá az a nézet is,miszerint "a jó és rossz tudásának fájáról való evéssel az ember megvonta a bizalmát Istentől". Miért vonta volna meg?Attól még számos más dologban változatlan maradhatott az ember Isten iránti bizalma,mert a fáról evett.Másrészt pedig ha nem is evett volna a fáról sohasem,akkor is előfordulhatott volna csomó dologban,hogy az ember bizalmatlanná válik Istennel szemben! Ja,hogy erre képtelen lett volna,mert akkor még nem volt bűnös?Azt az Isten intézte úgy,hogy az ember az evést követően olyanná vált,amilyenné,ráadásul tette ezt úgy,hogy-amint azt fentebb már kifejtettem-ezen következményről nem is beszélt akkor,amikor a tiltás megszegésének következményeit ecsetelte! Igazságos Isten ilyet nem tett volna!
Olyan a lelki érettséget Mózes elképzeléseihez hasonlítani, mint ha a szárnyaló sast hasonlítanád egy földtúró vakondhoz. Mózes törvényei nem lelki érettségből, sem felvilágosultságból nem származtak, hanem egy nép fölötti hatalom megszerzésének diktatórikus elveit fogalmazta istenhívő keretek köz, ezzel mintát adott a világnak arra, hogyan kell az Istentől az Isten nevében eltávolodni.
Soha nem volt az Isten eszköze a saját maga által teremtett nép korbáccsal és kövekkel való nevelése, ellenkezőleg, az Isten nevében alkalmazott és törvényesített megfélemlítő eszközök az Istentől való eltávolítás módszerei voltak minden korban, vezető prófétájukkal: Mózessel az élükön.
Az idézett tízparancsolatbeli részlet is ennek a szolgaságba döntésnek az elvét fogalmazza meg, megfélemlítse mindazokat, akik nem kívánják Mózes Úristenének szolgálatát. Mégpedig álnok módon támadva meg azokat a fiakat, akik nem tehetnek apáik szolgaságot nem vállaló hozzáállásukról.
Milyen jogon bünteti az atyák vétkét meg a fiakban Mózes, amikor azok szolgai eltökéltsége még be sem bizonyosodott?
Mózes esetében szó nincs arról a szellemi magasságokról, amit az anyagisággal szeretnél szembeállítani, mivel Mózes célja a szolgai engedelmesség kivívása volt az egyén megfélemlítésének eszközével, az ember szellemi magasságától való megfosztásán keresztül. Mózes nem tekintett semmilyen szellemi magasságot, mivel az olyan ember elszakad az engedelmességtől, hiszen felismeri Mózes hatalommániájában az istentelenséget. Mózes legkisebb parancsolata sincsen az Istentől, még akkor sem, ha valamilyen módon összhangba hozható az Isten szándékaival.
Kedves takarito! Ha a "Ne ölj" szellemi értékétvel azonosítod magad, akkor a fizikai élet elpusztítását úgy hiszem, hogy azt már legmélyebb gondolatodban is elveted. Mindig fontosabb a szellemi elveket tisztázni, hogy az ember csakis a legtisztább szándékokkal viselkedjék felebarátaival szemben. Azon nem fogok Veled vitatkozni, hogy Mózes mindamellett, hogy korához képest rendkívül felvilágosult volt, voltak túlkapásai is az bizonyos, amikor az egyiptomi menekülésük során nem felejtették cipelni az aranyat és ezüstöt. Ami egyben azt jelentette, hogy nem volt hajlandó megszabadúlni az anyaghoz való ragaszkodásától. A bibliai egyitomi rabszolgaságuk egyúttal a testhez viszonyult rabszolgaságukat is jelentette. Így gondolkodásmódjuk is az anyaghoz való ragaszkodást jellemezte. Nomármost az efajta gondolkodás szüleményei (gyermekei) nem felelhetnek meg az egyetlen kiválasztott nép erkölcsi magatartásának. Ezért van kihangsúlyozva a tízparancsolatban....."féltőn szerető Isten vagyok a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek". Aki előnyben részesíti a földi (anyagi) gondolkodásmódot, elveti az Istent igy hát törvényszerüen elveti a saját Énjét( a valódi Szellemi Énünk, ami a valódi élet sarja) is. Vagyis gyűlöli azt. Ha valamit egy rosz gondolatra alapozunk annak csak negyedíziglen is csak rosz alapjai lehetnek. Mózes egy teremtői korszakban a barázdákat szántotta. Az keményebb munka mint a magvetés. A magvető Jézus volt. Eljön az aratás ideje is. Az mégnagyobb szellemi érettséget követel. Az lehet, hogy még szomorúbb lesz, amikor felszínre kerül önfejüségük árnyoldala, mert a mai életmód nagyon távol áll a lélek érettséghez.
"A biblia nyelve a Szellem nyelve s ha azt szó szerint értelmezed csak badarságot fogsz belőle kihozni. "
Ki mondta, hogy mindent szó szerint kell venni a Bibliában? Mire alapoztad ezt? Az írót kell megérteni, és ha valamit szó szerint úgy kíván értetni, ahogy azt előadja, akkor azt úgy kell felfogni, ha pedig példázatban és szimbólumokban ad elő, akkor azt úgy kell kezelni.
" Például a tízparancsolatban lévő "Ne ölj" nem a szószoros testi pusztításra utal, hanem a Szellemi tudat pusztítására. "
Tehát a szó szerinti testi pusztítás szerinted nincsen a Bibliában tagadva. Vagyis Mózes Úristene helyesen járt el, amikor falhoz csapatta a kisdedeket, amikor medvével tépetett szét gyermekeket, Mózes helyesen járt el, amikor lemészároltatta a zsidók felebarátjait és családtagjait mégpedig felebarátjukkal és családtagjuk keze által, tegyük fel éppen azért, hogy a szellemük pusztulását megakadályozza. És ha valakit meg kell kövezni, azt nem szó szerint kell végrehajtani Mózes rendelésében?
Nem inkább az a megfogalmazás tükröz szellemi pusztulást, hogy a Biblia szellemileg pusztító téziseit Istentől eredezteted?
"Mégy egyszer megismétlem, hogy a biblia minden szava az örökkévalóság kifejezője. "
Éppen ezt vontam kétségbe annak alapján, hogy a Biblia több szövege az ember megrontásának, megalázásának és pusztításának a megfelelő eszköze. Ha tehát ezt szeretnéd örökkévalónak beállítani, akkor az ember megrontását, erkölcsi megrontását akarod örökkévalósítani. Ilyen szinten mindegy, hogy szószerint véve a Bibliát úgy teszed tönkre az embert, vagy nem szó szerint véve és úgy teszed tönkre.
Azóta (2009.2.9) meg sem néztem ki mit válaszolt, mert a fórumozást nem igényelem arra,hogy valakit valamiről meggyőzzek. Te lehet hogy azt hiszed, hogy a kereszténység tanait szó szerint kell értelmezni. A biblia nyelve a Szellem nyelve s ha azt szó szerint értelmezed csak badarságot fogsz belőle kihozni. Az emberiség 90% ezt a nyelvet nem képes megérteni s ezért többsége el is ítéli azt. Például a tízparancsolatban lévő "Ne ölj" nem a szószoros testi pusztításra utal, hanem a Szellemi tudat pusztítására. Az pedig az, amikor az eredeti Isteni Szellemi tudatot elferdítik s majd azt tuszkolják az emberek mély tudatába ami valóban szellemi tudatuk pusztulásához vezet. Ma ezernyi módja van ennek és a múltban is. Bármilyen drasztikusan vannak az Ószövtség egyes részletei megírva, de mindig annak a szellemi háttrére utal. Aki az írás mai szószoros értelmezését veszi készpénznek azt inkább ne is olvassa, de ne is ítélkezzen felette, mert az a szellemi fogyatékosságára vall. Mégy egyszer megismétlem, hogy a biblia minden szava az örökkévalóság kifejezője. Aki komolyan az Istent keresi az magában keresse, aki pedig kívűlről akarja megtalálni nyomban elveszíti Őt. Ne faragj képet Istenről annyit tesz, hogy ne fűrkészd az agyaddal, mert az a szerv az anyag,vagyis a kintről jött képek agyba való bevésésére való. A Szellemi (Isteni) dolgokat pedig csakis a szíveddel értheted meg. Röviden ez a biblia mondani valójának a lényege.
" Jó lenne megérteni, hogy a Biblia minden szövege az örökkévalósághoz szól"
Ellenkezőleg. A Tóra és a próféták a zsidóknak szóltak, olyan vezetők szájából, akik a nép szolgai hozzáállásában lelte az örömét, és köze nem volt az élő Istenhez annak ellenére, hogy állandóan az Isten nevét veszi a szájára. Jézust pont ez a szellemiség ölte meg, te pedig az örökkévalóság szavának tünteted fel?
"Ma a szellemi sötét korban gondolkodás"
Meglásd, hogy a te világosságod ne legyen a sötétség. Aki ilyen utálattal fogalmaz saját koráról, és fölébe helyez egy sötét gondolkodású kereszténységet, az mi módon ítéli meg saját korát negatív felhanggal?
"Ugyanis a szellemiségtől való elszakadásunkhoz híven."
Ugyebár ezt is csak saját magadra értetted? Ha pedig elszakadtál a szellemi élettől, ne másokat ítélgess, hanem kezdjél gondolkodni, elsősorban elszakadni egy sötét felfogású kereszténységtől, amely csöpög az áldozati vér imádásától.
Szevasztok! Átfutottam rajta miről is írosgattok. A mai világban divat Istent bírálni, mert már annyira elszakadtunk tőle, hogy nehéz megmagyarázni hol az igazság. Felőlem az ember lehet bármíly hitvallású, én csak azt várom el tőle, hogy legyen emberséges. Ne csak akkor, amikor kényelmi helyzetben van, hanem nehéz helyzetekben is, ami próbára tesz. Eszmefuttatásokat nyílváníthatunk tudatunk szerint, felelőség mentesen. Jó lenne megérteni, hogy a Biblia minden szövege az örökkévalósághoz szól, nem pedig egy, vagy két hosszabb-rövidebb korhoz. Lesznek korok, amikor írásait megértik s lesznek olyan idők is, amikor annak szószerinti értelmét fogják boncolgatni, de így szellemi hagyatéka értelmtlenné válik. Ma a szellemi sötét korban gondolkodás módunk szerinti értelmezésnek adunk teret. A számítógép s egyébb vívmányok valóban azt az érzést váltják ki belőlünk, hogy mi köze is lehet az esetleges jóindulatú vallási eszmefuttatásokat valló értelmezésekhez. Komolyan nem akarom vesztegetni az időt, hogy olyasmiről írjak, amiben magam sem hiszek. Őskezdettől fogva van egy nagy cél, és pedig az alkotásnak tökéletes megnyílvánulása. A mi korunk a teremtésnek egy olyan szakasza amikor a lélek érettsége megengedi, hogy már végre a saját világi jellegét kiismerő( a külvilág behatásának köszönhetően) szintjén, lassan annak hátat fordítva belülről vizsgálhatja azt, mert a sokrétűség lényegét sohasem foghatjuk fel az anyag felületes megfigyelései alapján. Amint a kutatók nagyon gazdag informácókra tehettek szert, de eddig főleg a külső megfigyelések alapján. Ugyanis a szellemiségtől való elszakadásunkhoz híven. Bár az ilyen élettapasztalatoknak is meg van az értelme. Csakhogy sokkal elfogadhatóbb lett volna , nem feledvén a mindenfajta dolgok ősi eredetét.(szellemi eredetét) Van egy olyan irány, amikor a dolgok megvizsgálása által kapunk kellő információkat. De egy olyan is, amikor már a dolgok valós lényegéről, jövőbeli megnyílvánulásáró már kezdettől fogva lesz ismeretünk. Ahoz persze kell egy ahoz illő szellemi hozzáálás is. Ezt már rég elfeledtük.
"ez csak azért érdekes, mert a számítógép, amivel épp írogatsz, pont a kvantumfizika általad bizonyítatlannak tartott fantazmagóriáit kihasználva képes működni"
Ne keverd össze a bizonyított működőképes tudományos eredményeket a bizonyítatlan tudományos alapokra ültetett fantazmagóriákkal. A számítógép nem tudományos fantazmagóriákkal működik.
ja várj... közben megnéztem a weboldalad és rájöttem, tökmindegy mit hozok fel az írásokból, te úgy válogatsz közöttük, ahogy a kedved tartja :( namindegy, már leírtam, csak kicsit sajnálom hogy hiába
ha ezt úgy értenéd, hogy elméletet (úgy általában) nem lehet példákkal igazolni, akár igazad is lehetne... de gyanítom (javíts ki, ha tévedek), hogy te a relativitáselméletet meg a különféle kvantumjelenségeket igazoló kísérleteket tartod kamunak
ez csak azért érdekes, mert a számítógép, amivel épp írogatsz, pont a kvantumfizika általad bizonyítatlannak tartott fantazmagóriáit kihasználva képes működni, ugyanis azon a skálán, amelyen a mai integrált áramkörök működnek, ezek már messze nem elhanyagolhatók...
vagy a gps-műholdak atomórái, amiket rendszeresen után kell állítani, ugyanis a gravitáció okozta idődilatáció ilyen pontosságnál már számít... persze az ezt leíró általános relativitásfantazmagória nálad még nem üti meg az "elmélet" szintet...
"Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban." (gen 3:17)
tehát: 1) isten megtiltotta, hogy egyenek arról a fáról, 2) az ember ezt a parancsot megszegte, 3) a föld átkozott lett, mégpedig kimondottan ezen engedetlenség következményeképp, 3) ádám szolgája volt istennek, hiszen a) isten parancsolhatott neki, b) isten számonkérhette a parancs megszegését, 4) helyes az esetet "bűnbe esésnek" nevezni, hiszen a tett következménye egy átok volt (márpedig erényes viselkedésért isten senkit nem sújt átokkal)
amennyiben a lázadást definiálhatjuk úgy, hogy egy felsőbb hatalom parancsának való engedetlenség, akkor "ez a lázadásos értelmezés" nem egy "torz szemüveg" következménye, hanem az *egyetlen* kézenfekvő értelmezés
továbbá: "annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok" (gen 3:3) -- ez egy következményt helyez kilátásba, de sehol sem említi, hogy az adott gyümölcs mérgező vagy más módón "életveszélyes", és picivel később el is jutunk az előbb már idézett részhez, ahol feketén-fehéren le van írva, hogy a gond a parancs megszegésével volt
"És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon." (gen 1:28) -- az ember nem csak úgy szabadon lett eresztve ("csinálj amit akarsz"), hanem isten feladatot, munkát adott neki; nem lehetősége, hanem dolga (felelőssége) volt uralkodni a földön
tudom, hogy népszerű dolog átértelmezni kb mindent, ahol az ember mint underdog van ábrázolva, mert az milyen ciki és politically incorrect, de szerintem butaság megpróbálni a humanista szemléletmódot oda is becsempészni, ahol az sosem volt jelen
"nincs lehetetlen ha mindenható vagy. azért lennél mindenható"
Rosszul kezeled a mindenhatóságot. A mindenhatóság viszony, nem lehetetlen vagy nem létező dolgokhoz, hanem létező valósághoz. De te a teremtési lehetetlenségeken körözöl, mintha az cáfolná a teremtett dolgokhoz való viszonyt.
