SZIA!
Annyiféle fórumban folyik erről a vita, gondoltam nyitok 1 konkrét topikot ez ügyben.
Szóval ide jöhetnek a KOMPAKT vagy a DSRL előnyei, hátrányai.
Te miért választottad azt, amit?
Szerinted hány olyan család van Magyarországon, aki egy profi fotós felszerelés árát kinyomja egy nyaralásra vagy inkább két nyaralás közötti árkülönbségre? Esetleg presztizsből? Szerintem jópár ezer. És két autó közötti árkülönbözetre? Esetleg márkahűségből, előítéletből, a színe miatt vagy mert jobb a hangja, vagy mert közelebb volt a szalon?
Nem én kezdtem a "sajnálni tudom"-ot.....
Ugyan már, kinek mi köze ahhoz, hogy ki mennyit költ a fotózásra, megtérül-e az ára, stb. Az, hogy valami évekig örömet szerez, ugyanúgy megtérülés lehet. (mondjuk ezen a téren a zsebhoki ár/teljesítmény aránya kiemelkedő)
nekem nincs DSLR-em, csak szeretnék a tavasszal, de nem várnék rá 10 évet az tuti biztos, / de még fél évet sem, azért a -10/20e forintért / annyit megérnek számomra a vele készített fotóim.
Ez azért erős, különösen, hogy itt is többen etalonként állítják be a saját gépüket, ami nem baj. Aktuálisan $165 egy hasonló filmes Minolta objektívvel, könnyű lenne ezzel érvelni, de a digitális gépek nékül valószínűleg ez sem csökkent volna.
Ha alaposan szétnéznénk minden embernél, volt és jelen hobbi(k), ruházkodás, esetleg autó, kedvenc ital/étel, illatszer.............. családra kiterjesztve: lakás/ház helye, lakberendezési tárgyak, stb. területén, könnyen meglehet, hogy mások számára teljesen esztelen dolgokat tapasztalnánk. Te sem lennél kivétel, erre fogadnék.
A nézőpontod annyira szubjektív, hogy a szemed befelé néz.
Mindenki másban leli meg az örömét, ha valaki az amatőr fényképezést tartja a legfontosabb kikapcsolódásnak az életében, az nem csak a szíve joga, hanem tisztelendő is lehet. Sajnálni inkább a magadfajta szűkagyú embert lehet.
Hm, szoval nem találtad drágának 100e Ft-ért az analog gépet, amibe minden exponálás X ft-ba kerül (film) és minden elkészült kép megnézése Y Ft-ba kerül (elöhivás-nagyitás) vagy Z forintért veszel hozzá egy negativ/dia scannert , hogy nagyitás nélkül is megnézhesd monitoron vagy /és veszel egy scannert, hogy meglegyenek digitális formában is a papirra nagyitott képeid, hogy el tudd küldeni a rokonoknak megmutatni, hogy fel tudd tenni a netes galériába. Ha ezeket a kötelezö minimál kiadásokat összeadod, hány expo után jön ki egy mai belépö DSLR ára (150E körül) exponálásonként 0 Ft költséggel scanner vásárlás nélkül?
Ok, no problem. Leállitjuk a gyárakat, nem fejlesztenek tovább, marad a mostani állapot, hogy fogsz te 3. generációs d5d-t venni? sehogy, ezt a d5d-t fogod megvenni, 15 év mulva is, csak mondjuk 100-120e forintért.
Igenis azokból a pénzekből fejlesztenek amit mi kiadunk a fényképezőre, kellékekre, objektivekre akármi, hoyg keresnek rajta persze hogy keresnek, hogy mennyit az meg realtiv.
A mi büfénk is mint sok más büfé 2x olyan drágán adja a cuccokat, minthogy te magad megvennéd a boltba és akkor mi van? drága drága mégis lemennek az emberek, mégis isznak esznek a boltban, mert épp megtehetik, mert épp nincs lehetőség máshova kimenni itt, mert számukra nem probléma a kiadás, ők ezt szeretik megvenni ami itt van, azt a melegszenyát, azt a kávét... És? ettől most egy szemét a büfésünk mert mindent 2x árban ad? Nem az, csak ebből él.
Én meg a "várok mig olcsóbb lesz és megérje az árát" felkiáltástól estem hasra pár héttel ezelőtt, és most szintén.
Várjak mindenre mig annyi nem lesz vmi mig megérje nekem? vártam volna egy szaros 1millás szuzukimra, mig 500e forintért fogom majd megkapni? vártam voln a 150e forintos számgépemre 5 évvel ezelőtt, még 10 évig, hogy 50e forintért kapjam majd meg? vagy a digit fényképezőmre, 1,5 éve, mikor 100ért vettem és idén már 65ért lehet kapni? Ezek közül alapjában véve mindegyik nélkül elélhettem volna, de akkor nem tudta mvolna közlekedni sehova, nem tudtam volna csomó helyre eljutni, nem lett volna számitógépem, ezáltal nem ismertem volna meg csomó barátaimat, kihagytam volna számos dolgot/találkozót, és nem örökitettem volna meg 15e képet a fényképezőmmel másfél év alatt.
Ezért baromira nem értek egyet a véleményeddel, s rózsaszin lepel alá raktad magad, hogy vársz mig annyi nem lesz amennyi neked tetszik.
Ez szived joga, mint nekem is a saját véleményem, döntésem, de kiváncsi lennék a többiek melyik hozzáállást osztják, a tiédet, vagy az enyémet, miszerint, aki szeretne valamit, hobbiból/munkábóül teljesen mindegy, az igenis vegye meg ha szükégét érzi hogy neki DSLR-je legyen, vagy pedig várjon amig a DSLR ára lemegy 100-120e forintra. (60-70e különbség a jelenlegi új DSLR árhoz)
"Egy kollégám 186 000 Ft-ért vette az asztali DVD lejátszóját hosszú évekkel ezelőtt ("nekem volt csak a városban")!!! Azóta is nevetek rajta...
Valami hasonlót érzek most, a DSLR gépekkel kapcsoltban is... :)"
Nem tudom, de szerintem nem irreális ár egy asztali DVD lejátszóért ez az ár, főleg pár éve nem volt az... Ma is vannak olyan lejátszók, amik keményen 6-7 számjegyű forintba kerülnek (például Mark Levinson (Madrigal) vagy Linn lejátszói)... Igaz a kép és hangminőségük sem olyan, mint a 10E ft-os xxx gyártó lejátszóinak. Igaz nem tömegcikkek, de van rájuk kereslet MO-n is...
"-Aki 2005 magasságában kiadott 2-300 e Ft-ot egy DSLR-re (új, kiforratlan technológiára, nem tudván mit hoz a jövő!!! FF, 50 Mpx?), az vagy fotóbolond vagy nagyon sok pénze van, vagy az a munkája és visszahozza az árát!!!"
Ha folyamatosan arra vársz, mit hoz a jövő, akkor lemaradsz a jelenről... Arról nem is beszélve, hogy nem lesznek (sokkal) olcsóbbak a DSLR-ek még jó ideig, hiszen hamarabb felváltják őket ugyanolyan áron az újabb modellek. Egyébként nem a váz kerül sokba, hanem az objektívek, amik megfelelő minőségűek... Igaz több, mint 200E Ft-ot fizettem a belépő szintű 350D-ért kicsit több mint fél éve, de az obi amit rá teszek ennél jóval többe kerül (ha végre leszállítják)...
"szerintem nem válasz és megoldás. Ha mindenki igy gondolkodna, hogy nem éri meg az ennyi/annyi árát, szerinted miből fejlesztenék a gépeket?"
LOL!!! :))) Téged imádnak a gyárak! ;)
Az ilyen gondolkodástól tudok hasra esni! A fogysztó gépezetté degradált állampolgár... (Bár ezen inkább szomorkodni tudnék, de nem akarok demagóg lenni...!)
Akinek van 5-600 e Ft-ja gépre, vegye meg! Szíve rajta! (ha a szakmája és pénzt keres vele, maximálisan egyetértek!!)
Aki meg képes hasonló összeget (de akár 300 e. Ft-ot) összespórolni a 120 000 nettó fizujából azt meg egyenesen sajnálom!
Igen sajnálom mert olyan vágyat ébresztettek a gyártók benne hogy megveszi! És a kör bezárul...
De az már nagyon off...
Lényeg a lényeg!
Az árak amit említettem (DVD) lehet hogy nem arányosak de érezni mit akartam mondani! Mondjuk egy TV-t azért sokan használnak min. 10 évig...!
Most kérdeztem a kollégám, 96-ban vette ~185 e Ft-ért a lejátszót. :)) Anyrém!!!
"Inkább bolond leszek akkor mint okos, minthogy igy gondolkozzam."
Ez így a közgazdasági abszurditás és a Három kívánság keveréke. Elképzelhető, hogy leállnak a fejlesztéssel és a jelenlegi modelleket fogják csökkenő áron eladni a cégek? Nem hiszem.
Lehet, hogy az ár-minőség nem függ mindig össze, de a $70-os objektíved nekem nagyon gyanús. Nem ismerem a Minolta D5-öt, de elképzelhető, hogy hasonló ár/érték arány a jelenlegi kompaktokra/DSLR-ekre is áll, vagy sőt.
Az 50MP és a FF nem tudom, hogy kell-e, de biztosan jó drága lesz hozzá az objektív. Annak az ára meg nem nagyon változik.
csak azért ne feledjük, hogy nem olyan nagy árról beszélünk, nem irreális az ára, csak drága. nem ugyanaz!
Egy belépő szintű DSLR - pl. d50 - 170e forint. És hogy a dvd példánál maradjunk, jelenleg 8-10e forint egy DVD lejáccó, ő 186e forintélrt vette. ez kb 20x -osa.
Ez télleg irreális ár, és nemtom hány éve vette a kollégád, de 186e forint 10-15 éve iszonyat pénz volt.
jelenleg aki keres mondjuk egy normál fizetést - 120e forintot, nem olyan nagy só összespórolni pár hónap alatt a rávalót.
Nem lehet mindennel párhuzamot vonni azért.
pl. a szomszédokban néztem, néztek ITT nokia tévét, 55 centis volt 50e forint asszem. iszonyat összeg volt ez is, több hónapig spóroltak rá sztem, jelenleg egy orion 55 centis TV 24e forint. Feleannyiba kerül, mint 15éve. Egy havi fizudból kifeizethecc simán, még spórolni se nagyon kell.
Akkor vágási feriék vártak volna 15 évet, mert tudták hogy sokkal jobban fognak majd akkor keresni később, és 25e forintért már megéri az árát egy TV?
"újonnan ilyen gépet beszerezni ha kit obival 100-120 e Ft lesz. Ennyit ér!
Hogy miért?
-Mert nem vagyok hajlandó megfizetni az újabb modellek fejlesztési költségeit, pláne ha belegondolok hogy mennyivel jobb (ér/érték!!!) lesz pl. a 3. genrációs KM D5D."
Ha neked 100-120-at ér no problem, akkor várd meg mig eljön, télleg nem tudok mást mondani. DE ez:
"Mert nem vagyok hajlandó megfizetni az újabb modellek fejlesztési költségeit"
szerintem nem válasz és megoldás. Ha mindenki igy gondolkodna, hogy nem éri meg az ennyi/annyi árát, szerinted miből fejlesztenék a gépeket?
Igenis valakinek megér 170-180-200e forintot egy DSLR fényképezőgép, vagy vkinek 3-5-600.000e forintot is, akár még hobbi célra is.
De hogy kijelentjük, hogy vmi nem éri meg az árát és várjuk, hogy olcsobb legyen, hát nemtom, személy szerint én balgasáknak tartom.
Ha ugy gondolod, hogy fotóbolond aki 170ért vesz egy DSLR-et akkor no problem, én is fotóbolond vagyok, de akkor még sokan mások is mellettem fotóbolondok, akik meg 100-120e forintos gépet használnak, vagy várják mig annyi lesz egy gépnek az ára, akkor azok meg a fotóokosok.
Inkább bolond leszek akkor mint okos, minthogy igy gondolkozzam.
A kérdés persze mindig az, hogy mennyire lehet összhangba hozni a pénztárca tartalmát a vágyainkkal, illetve hogy hol lesz a találkozási pont.
Azt hiszem, ez a találkozási pont jó megfogalmazás. Én elég sokáig gyűjtögettem a kompaktomra, míg 'találkozotak' a pénz és az (erősen kompromisszumos) igényeim, majd valamivel több mint három év kellett, hogy ez 'megismétlődjön' a DSLR kategóriában. Más kérdés, hogy anno a kompaktom drágább volt mint a 350D-m induló ára, de a digit még jó ideig nem lesz értékálló befektetés :-)
Tiszta szerencse, hogy akkor jött meg az ihletem egy 300D-re, amikor feleannyiért megkaptam újjonan, mint amennyiért másfél évvel korábban hozzá lehetett jutni:)
A kérdés persze mindig az, hogy mennyire lehet összhangba hozni a pénztárca tartalmát a vágyainkkal, illetve hogy hol lesz a találkozási pont.
Neked meg könnyű, hiszen nem egy digikompakttal kell kivárni az alacsonyabb árakat;)
Anno, mikor megvettem az analóg Minolta D5-ös gépemet (2002 Jan.) akkor 100 000 Ft-nak megfelelő angol fontba került.
Mai eszemmel is azt mondom, hogy ár/érték arányban tökéletes választás volt. A hozzá adott kit obi (28-80 D Asph) űberelte a Canon eos-300 alap zoomját is...
Az 50 e Ft-ot egy DSLR-ért képletesen értettem.
Nem kérdés a DSLR előnyei a kompakthoz képest, de én személy szerint akkor fogok újonnan ilyen gépet beszerezni ha kit obival 100-120 e Ft lesz. Ennyit ér!
Hogy miért?
-Mert nem vagyok hajlandó megfizetni az újabb modellek fejlesztési költségeit, pláne ha belegondolok hogy mennyivel jobb (ér/érték!!!) lesz pl. a 3. genrációs KM D5D.
Egy kollégám 186 000 Ft-ért vette az asztali DVD lejátszóját hosszú évekkel ezelőtt ("nekem volt csak a városban")!!! Azóta is nevetek rajta...
Valami hasonlót érzek most, a DSLR gépekkel kapcsoltban is... :)
-Aki 2005 magasságában kiadott 2-300 e Ft-ot egy DSLR-re (új, kiforratlan technológiára, nem tudván mit hoz a jövő!!! FF, 50 Mpx?), az vagy fotóbolond vagy nagyon sok pénze van, vagy az a munkája és visszahozza az árát!!!
De, engem is meg lehet győzni, :-) az az utolsó mondat nem kellett volna, tényleg...
Érdekes és tanulságos amiket leírtál, és mivel rutinosabb vagy ezen a téren, el is fogadom. És köszönöm, hogy vettél annyi fáradtságot, hogy megcáfold az állításaimat, túlnyomórészben sikerült. /sajnos/
/pedig már olyan marha magabiztos voltam, erre tessék, megint kibillentenek a szélső helyzetemből. :-)/
Igen, persze, csak ha ennyibe kerül a Sony-nál egy /mesterségesen gyengére tervezett/ csúcskompakt, akkor rossz rágondolni, hogy milyen ára lesz a belépőszintü DSLR-jüknek, feltéve persze, ha abból is nem hagynak ki egy csomó dolgot, pont az árképzés miatt.
Mit értünk könnyű hordozhóság alatt? Hogy zsebrevágod? Nekem a hordozhósággal soha nem volt gondom, pedig gyerekkel a nyakamban végigcsináltam úgy egy tíznapos nyaralást, hogy nap mint nap órákat gyalogoltunk és a fényképezőgép / táska mindig nálam volt.
- Le kell hogy mondjál arról az érzésről, hogy megvettem, aztán semmi gondom, csak használom, nem szükséges rágódnom, nem kell további óriási áldozatokat hoznom az objektívpark bővítése miatt
Ez emberfüggő. Megveszed a vázat egy általánosan használt obival, majd ha a fényképezési szokásaid, kedvenc témáid szükségessé teszik, akkor veszel hozzá nagylátót, telét, makrót, stb. Célirányosan fejleszthetsz, _csak_ olyan eszközt kell megvenned, amire szükséged van.
Kompakt esetében egyébként ugyanez a szitu: ha "igazi" makrókat szeretnél, akkor előtétlencsét kell venned. Telés gépnél (Pana) nagylátószögű előtétlencsét, nagylátósnál (Sony R1) meg tele előtétet kell venni. A különbség annyi, hogy itt a minőségnek is adsz egy pofont...
Lényeg a lényegben: rágódni egyik esetben sem kell, ha a fényképezési szokásodnak megfelelő gépet veszel. Ha meg más jellegű képeket is szeretnél csinálni, akkor tökmindegy, hogy dslr vagy kompakt - kiegészítőt kell venni.
- Ha fényképezni akarsz, azt előre tudnod kell, el kell tervezned, előkészületeket kell tenned
Ezt már egyszer tisztába tettük, nem? Kompaktnál is megterveztem, hogy a parkba mikor megyek fényképezni a fényviszonyok miatt, fel kell-e tennem szűrőt, stb, stb, stb. _NEM_ a gép típusa határozza meg az exponálógomb lenyomása előtti teendőket, hanem a kép tárgya és a fényviszonyok!
- Borzasztóan egysíkuan, csak a keresőben látod a képet elkészülte elött, ez szemüvegeseknél komoly hátrány, illetve extrém testhelyzetben is
A kereső valóban jelenthet hátrányt, ha mondjuk fej fölül kell fényképezni vagy makrózásnál. Viszont borzasztóan jó érzés, hogy nem egy monitort kell bámulni, hanem a valóságot látom:) Szemüveges vagyok, még nem volt gondom ebből.
De mi az, hogy egysíkú? Nem az a lényeg a fényképezésnél, hogy a látott dolgot megörökítsük egy eszköz segítségével? Egysíkú, unalmas lehet egy konferencia valamelyik előadása, vagy ha egymás után többször meg kell nézni egy gyenge filmet.
- A CCD tisztitását rendszeres időközönként be kell vállalnod, akár tetszik, akár nem
Ez általánosságban igaz (nekem úgy látszik, szerencsém van, mert közel 10 hónapos a váz, és csak homogén felületet fotózva f16-nál szűkebb rekesz esetében vannak látható foltjaim, de csak akkor, ha a képet teljes méretben nézem a monitoron. Ez meg ugye nem igazán előforduló fotótéma:))) De igaz, ebből a szempontból munkásabb dolog egy dslr.
- Általában a stabilizátor is felejtős dolog, ha csak nincs nagyon sok pénzed olyan obit venni
Ez igaz (ugyan a KM 5 és 7D beépített stabival rendelkezik).
Annyit hozzátennék, hogy a stabilizátor szinte kizárólag statikus témáknál használható, és ott se mindenható. Már egy másodperces záridőhöz is állvány kell. Egyébiránt sokkal hasznosabb, ha egy obi fényerős, mintha stabilizált lenne.
- Le kell mondanod a makrofelvételekről, ha csak nem szerzel be ehhez is speciális objektívet, de akkor már elég magas összegnél járunk
Egyrészt nem igaz (közgyűrűk!), másrészt "normális" 1:1 vagy minimum 1:2 leképezési arányhoz a digitek makrófunkciója is kevés (nyilván akadhat egy két kivétel, de ilyennel még nem találkoztam).
- Összeségében nem teheted meg, hogy csak a képre koncentrálj
De miért nem koncentrálhatok csak a képre?????
- állandóan fejleszteni szükséges a tudásodat, ismereteidet a beszerezhető objektívpark és egyéb kiegészítők technikai jellemzőinek, használhatóságának, és árának a legfrisebb adatokat tartalmazó tájékozottság miatt.
Hülyeség. A fotózáshoz szükséges tudás egyrészt nem gépfüggő, másrészt nem kell egy jó fotó elkészítéséhez tisztában lenned azzal, hogy az X gyártó új objektíve milyen paraméterekkel redelkezik...
a DSLR gépek bonyolultabb felépítéséből adódóan, a meghibásodás valószinüsége nagyobb, az esetleges javítás pedig drágább
Igaz. De ez alapján Te se menj ki az utcára gyalog vagy autóval, mert statisztikailag sanszosabb, hogy valami bajod lesz, mintha repülőre ültél volna...
Ha esetleg késöbb gépet szeretnél cserélni, a beszerzett kiegészítők miatt ugyanazt a márkát kell választanod, vagy el kell viselned a jelentős anyagi veszteséget, ami nem kis összeg, ha az összértékből indulunk ki
Sokkal kevesebben váltanak rendszert, mintahányan lecserélik a kompaktjukat, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket...
nekem ne próbáljátok bebizonyítani, hogy nem így van...
Akkor egy cseppet se vagy fafejű, igaz?:)))
Én se vagyok egy könnyű eset, de eszembe se jutna olyat mondani, hogy engem észérvekkel _se_ lehet meggyőzni...
abban üzletpolitika, h a Sony könnyen betehette volna a hologramos AF segítő rendszerét, és a mindössze 2 képre elég memóriapuffer mögött sem nagyon lehet más megfontolás: ha túl erős gépet hoznak ki, akkor kevesebben fogják az idén megjelenő DSLR-jüket megvenni
persze, megint itt jön, hogy ki mire használja, mennyit, mire van szüksége nagylátóra, vagy telére.
Én csak különbséget próbáltam kifejezni egy példával illusztrálni, hogy milyen egy digikompaktot kezelni egy hozzáértőnek ( értsd fotózáshoz konyító ) és milyen egy DSLR-et használni.
Csak annyi, hogy vannak helyzetek amikor nem cipelheted magaddal, vagy mittom én, az ok, az más tészta.
Azt nem állítom, hogy az ultrazoomos csúcskompakt vásárlók többsége tudná, hogy neki a telére szüksége van (és nem a nagylátóra). De a kevesek kedvéért ajánlani kellene egy DSLR teleobjektívet. A következtetés az lesz, hogy 2-4-szeres áron sokkal jobb minőséget kap, de az egyszerű kiránduláshoz/biciklizéshez inkább azt otthon hagyja.
A srác aki cp 8800-ast vett, neki még meg is van a gépe, használja is, nincs neki más. egyszer odaállitottam egy D70-es géppel, melyet egy másik haveromtól kaptam kölcsön. Néha el szoktam kérni, hogy ismerkedjek a tükrös géppel.
Szóval egy d70-es volt kitobival, semmi extra. Neki mint DSLR tetszett a gép.
A übergyors AF, a manuális zoom, a szép kereső, a kint lévő gombok, egyből elnerte a tetszését. Mikor beállitottuk az ISO800-at 1600-at, s később képeken visszanéztük, csak csodálkozott, hogy milyen minőségű a kép ilyen érzékenységen is.
Tehát én nem objektivek miatt irtam amit irtam, hanem a DSLR mint gép használhatósága miatt, és hogy miylen nagy különbség van egy 200e -es csucskompakt és egy 200e-es DSLR közt.
( Mikor megvette a gépet 8800-ast átmentem hozzá, már szembeötlő volt hogy sokkal lassabb a gép minden téren mint az én kis s5500-as fujim, a menü kezelése, az AF, a LCD kijelzője, zoom, gép indulása, ilyesmi. Jól rácsodálkoztam én is... )
Gondolhatod mit érezhetett mikor a d70-el kattingatott párat :)
Nem üzletpolitikáról volt szó, hanem elvi működésbeli összeegyeztethetetlenségről. Az R1 lassabban fókuszál, de az állandó melléfókuszálás hibalehetősége (front/backfocus) kizárt. Valamit valamiért.
Azért ha jól belegondolsz, a DSLR is egy nagy kompromisszum.
Mert:
- Le kell hogy mondjál a könnyü hordozhatóságról
- Le kell hogy mondjál arról az érzésről, hogy megvettem, aztán semmi gondom, csak használom, nem szükséges rágódnom, nem kell további óriási áldozatokat hoznom az objektívpark bővítése miatt
- Ha fényképezni akarsz, azt előre tudnod kell, el kell tervezned, előkészületeket kell tenned
- Borzasztóan egysíkuan, csak a keresőben látod a képet elkészülte elött, ez szemüvegeseknél komoly hátrány, illetve extrém testhelyzetben is
- A CCD tisztitását rendszeres időközönként be kell vállalnod, akár tetszik, akár nem
- Általában a stabilizátor is felejtős dolog, ha csak nincs nagyon sok pénzed olyan obit venni - helyette kritikus helyzetben állványt kell használnod
- Le kell mondanod a makrofelvételekről, ha csak nem szerzel be ehhez is speciális objektívet, de akkor már elég magas összegnél járunk
- Összeségében nem teheted meg, hogy csak a képre koncentrálj, állandóan fejleszteni szükséges a tudásodat, ismereteidet a beszerezhető objektívpark és egyéb kiegészítők technikai jellemzőinek, használhatóságának, és árának a legfrisebb adatokat tartalmazó tájékozottság miatt.
- a DSLR gépek bonyolultabb felépítéséből adódóan, a meghibásodás valószinüsége nagyobb, az esetleges javítás pedig drágább
- Ha esetleg késöbb gépet szeretnél cserélni, a beszerzett kiegészítők miatt ugyanazt a márkát kell választanod, vagy el kell viselned a jelentős anyagi veszteséget, ami nem kis összeg, ha az összértékből indulunk ki
Ez csak pár dolog, ami kapásból eszembe jutott. De ezekről idáig ugyebár nem beszélt senki. És most majd következik a lavina megint, úgyhogy én félre is állok, :-)
nekem ne próbáljátok bebizonyítani, hogy nem így van...
Azt látjuk be, hogy mindig csinálnak vmi ujitást, ami miatt eladhatóvá válik az ujonnan kiadott fényképező is, a régi helyett, vagy jobb alternativaként.
Ez sok sok gépre igaz...
canon s1 is - s2 is
pana fz20 - fz30
nikon d70 - d70s
canon 300d - 350d
stb stb
Tehát ugyanugy működik ez digikompaktra, mint DSLR-e, ez nem azt jelenti, hogy nem veszünk DSLR-t, mert nem éri meg, mert ugysi mindig ujitanak, várhatnánk, hogy mikor készül el tökéletes gép, sosem, mindig ujitanak vmit.
Ezért fogynak mindig a gépek, mivel elérhető közelségbe került a DSLR is, az is fogy.
Te még mindig kitarthacc , hogy megvárod mig 50e forint lesz egy uj DSLR, és mondhatod, hogy nem érdemes venni MÉG DSLR-t, ez a te véleményed, de szerintem igenis 1-2 éve elérhető közelségbe kerültek a DSLR-ek, megfizethető áron lehet már hozzájutni a gépekhez, aki tudja miért kell/szükséges neki DSLR az inkább azt vegyen mint digikomaktot.
Aki csúcskomakt és DSLR között vacilál, és csak az ár miatt, az bánni fogja hogy a csucskompaktot választotta. Hogy mikor kezdi el bánni az attól függ mikor próbál ki egy DSLR-t.
(Egy haveromnak nikon 8800-a van. egészen addig nem bánta meg hogy azt vette, amig el nem ballagtam hozzá a szintén nikon, csak d70-el.
Este már nézegette is a neten a lehetőségeket, mire kéne váltani, mikor, hogy stb.)
