„Ha visszanézed a korábbiakat, kiderül, hogy korábbi elvárásra én is linkeltem be ezekre vonatkozó, referált folyóiratban megjelent cikkeket, azokat elolvasva eldöntheted, hogy elég részletesen vannak-e bizonyítva.”
Én nem hiszem, hogy itt vannak elvárások bárki felé is és azt sem, hogy az érvrendszer, amivel éppen JDW élt és vacuola másolt ide alátámasztható referált folyóiratokban való közleményekkel.
„Nem szabad elfelejteni, hogy már évezredek óta eszünk genetikailag módosított élelmiszereket.”
Szimpla ostobaság.
„A ma termesztett növények hosszú szelekciós, nemesítési munka.”
Igen, és az még nem géntechnológia.
„A mezőgazdaság nem magától keletkezett.”
Meg vagyok lepődve. Ha a szomszéd Terkának ezt mondanám, feldöntené a sajtárt.
„A biotechnológiának köszönhetően nem kell addig várnunk, míg egy kedvező genetikai variáns magától megjelenik.”
Ez igaz és senki nem is kötne bele, ha allélcserékről lenne szó. A transzgenikus élőlény spontán létrejöttére azonban a következő Teremtésig várni kell.
„A géntechnológia nem több és nem kevesebb, mint egy új módszer az élelmiszereink genetikai módosításának hosszú történetében.”
Most pedig le is hidaltam (de semmi több), ha ez nem hibás fordítás következménye.
„1996 óta 27 milliárd dollárral nőttek a biotech gazdaságok bevételei.”
Ez az ő gazdasági belügyük.
„A GM növények alkalmazásával 172 millió kg növényvédő szer felhasználása elkerülhető volt. Ez >6 százalékos csökkenésnek felel meg.”
Ez az első, amit statisztikával lehetne igazolni. Ilyen azonban nincs. Vannak szervezetek, amelyek ennek éppen az ellenkezőjét állítják. Nem mellesleg a mennyiség nem igazán hiteles toxikológiai érv. A ciánkáli például sokkal kisebb mennyiségben előidézi emberen azt a hatást mint a bolhapor.
„A teljes ökológiai lábnyom 14 százalékkal kisebb lett.”
Ez az előző bizonyítása utáni számításokra alapítható. Nem is tudtam, hogy JDW számottevő ökológus is. És milyenek lennének a ’részleges’ ökológiai lábnyomok?
„Csak 2004-ben >10 milliárd kilogrammal csökkent az üvegház gáz kibocsátás.”
Ez valamiféle energiakalkuláción és becslésen alapul. Az állítás egzaktsága kérdőjeles, már már scifi.
„Hogy min akadok ki, azt meg legyen szabad nekem eldöntenem, én sem bocsátkozom ilyen jóslásokba rád vonatkozóan.”
Kétségtelen, csak ekkor nem kell csodálkoznod azon, hogy a véleményed kiegyensúlyozottsága mellé kérdőjel kerül. Nekem szimpatikusabb, ha kritériumrendszerünk következetes, vagy felvállaljuk az érdekeinket. Lásd még: „Nem, és ez egy nagyon erős kiindulási pont az ellenzőknek.” Most akkor szerinted – dacára annak, hogy korábban mást írtál – több oldal vagy csak két oldal létezik?
Van egy ötletem veled kapcsolatban, ha már úgyis szereted a scifit. (Egyes szám). Feltűnően nem igazodsz el a géntechnológia tényleges történésein (mi tagadás: azokat unalmasnak is tartod), viszont ennek szenzációt kereső visszatükröződése a médiában nagyon foglalkoztat. Mi lenne, ha arra vállalkoznál, hogy ezekről mini recenziókat írnál ide?
Én például az HBO-n éppen láttam a Sziget című filmet
http://en.wikipedia.org/wiki/The_Island_(2005_film)http://www.theisland-themovie.com/youhavebeenchosen.html
Ez alapján is érthető számomra, hogy miért él annyi zavaros és végső soron szélsőségesen elutasító kép a géntechnológiáról (klónozásról) a fejekben.
Nem elsősorban a közgazdaságtani vonatkozásokra gondoltam, csak egyszerűen értetlenül állok, azok érv elött (mint potenciális fogyasztó), hogy a megvásárolandó termék azért jó nekem, mert az előállytónak ilyen meg olyan jók a mutatói.
"Gondolom ez mind referált folyóiratokban, részleteiben bizonyított igazság. (A Monsantó hazai képviselőjétől már hallottam ezt.) Ha nem, akkor Arth_ur ki fog akadni."
Ha visszanézed a korábbiakat, kiderül, hogy korábbi elvárásra én is linkeltem be ezekre vonatkozó, referált folyóiratban megjelent cikkeket, azokat elolvasva eldöntheted, hogy elég részletesen vannak-e bizonyítva.
(Hogy min akadok ki, azt meg legyen szabad nekem eldöntenem, én sem bocsátkozom ilyen jóslásokba rád vonatkozóan.)
"hogy ennyivel meg ennyivel nőttek a biotech cégek bevételei az egy meggyőző előny a fogyasztónak???"
Nem, és ez egy nagyon erős kiindulási pont az ellenzőknek. Pontosan erre alapozva kapányolhatnak úgy, hogy ha a a fogyasztónak nincs közvetlen haszna, akkor már nem is engedjük meg.
Az új, nagyüzemi, modern fajtákból sincs többnyire haszna a fogyasztónak, a nemesítő, vetőmagforgalmazó cégek főleg a termesztők számára előnyös tulajdonságokkal "adják el" az új fajtákat (és terjedtek el pl. ízetlen, de mutatós és jól szállítható paradicsom, v. gyümölcsfajták).
Ezt a stratégiát próbálták meg a GM-fajtákkal is, gyapotnál, szójánál elég jól be is jött a cégeknek, de láthatóan a termesztésben nem érdekelt közvéleményben ez inkább még fokozza az ellenérzéseket.
„Úgy érted, nem téved, hanem szándékosan csúsztat?”
Így már sajátos érdekei vannak. Elkötelezett.
„Mint a biotechnológiai ipar fokmérője.”
Így megfontolandó, azonban ez az 'értékmérésnek' az a szintje, ahol bármi megtörhet, ahol azok is víz alá igyekeznek nyomni egyes formáit, akik csak anyagilag ellenérdekeltek. Meglehetősen sok biotechnológiai cég van ’mélyröpülésben’ a tőzsdén.
Itt inkább a Nobel-díjas (lásd még nobelitis és nobelomania nevű betegségek) is csak üzletember. Legyen. Csak akkor úgy kezelem.
A tőzsde, mint a géntechnológia ’fokmérője’? Elég pepita gondolat egy szöveg-hallgatótól.
Willadsen „...az Alta Genetics-ben (Alberta) tűnik fel a Nobel-díjas James D. Watson oldalán, és szarvasmarha embriók klónozását oldja meg.”
DB, Élet és Irodalom, 1998 február 6.
http://www.altagenetics.com/
„…Willadsen is búcsút vett Angliától, először Texasban, majd alig egy év múlva Kanadában, Alberta államban indított be egy klónozólabort. És, mindmág egyedüliként az embriológusok között, meggazdagodott.”
VG – Egy klónozó vallomásai. Noran
