Az anyagi világról érzékszerveink útján veszünk tudomást.
Érzékszerveink érzékenysége és érzékelésünk mértéke relatív szűk határok között van.
Az anyagi világ teljesebb megismeréséhez a technika segítségével jutunk, amely egyes anyag-jelenséget érzékszerveink számára átalakít.
Mitől függ a megismerés határa? Az alkalmazott technika fejlettségéről.
Van-e a technika fejlettségének határa, Nincs. Következésképpen a megismerésnek sincs határa.
Az anyagi világ megismerésének "határtalanságából" következik-e, hogy anyagtalan világ is létezhet. Abból, NEM.
Élettelen anyag >>>>> élő anyag >>>>> anyagtalanság (szellem, lélek, virtuális világ).
Vitaindító prológus az 1.sz. üzenetben.
Én nem a Te véletlent kizáró szemléleteddel, beállítottságoddal vitatkozom. Roppant örülök neki, hogy a szükségszerűségben netán a fatalizmusba vetett meggyőződésed garantálja a jövőbe vetett hitedet.
Számomra a tőlem, Tőled független véletlen volt a vita tárgya.
Bevallom engem sem dönt romjaimba a véletlen elfogadása, azt gondoltam vitatkozunk egy kellemeset a véletlenen, de nem így történt. Nem baj.
Köszönöm a diagnózist, cserébe én is megajándékozlak a Rólad kialakított véleményemmel.
Kialakult és igen igen, lassan, vagy egyáltalán meg nem változtatható véleményed van a világról.
Ezt tiszteletreméltó szándékkal és eltökéltséggel vezeted itt elő a számomra megszámlálhatatlan topicokban. Ugrálsz a topicok között és elveszel a beírásaid mennyiségében sorrendjében, logikájában.
Kevés az időd, össze kellene már állni ahogy olvastam egy kéziratnak, de valahogy hiányoznak belőle, egy könyv felépítéséhez logikailag igazán szükséges részek.
Pedig Te mindent tudsz.
Itt vannak ezek a 7fő-k és társaik, akikre csak azt a drága idődet pazarolod és mint látszik hiába. Reménytelenek vagyunk a szemedbe és már régen hagyni kellene a fenébe bennünket.
Leülsz a gép elé és mit látsz? Már megint és újra itt van eza 7fő a maga hullámzó depressziós fázisaival. Biztos nem vette bea gyógyszerét. :) Amida, 7fő köszöni: jól volt, jól van és nincs oka, hogy ne így legyen a jövőben is.
Gyorsan átfutod a hozzászólását és megakad a szemed az egyik mondaton. Kiragadod, felépíted rá a pongyolán, emiatt nem ritkán önmagadnak is ellentmondó véleményed, aztán rossznéven veszed, ha, akadnak itt a fórumon olyanok akik nem értik a mondanivalód.
Amida a kevesebb sokszor több lenne. Ha még igényes is lenne talán értelmesebb lett volna a vitánk a véletlenről. Ritkán, de olvastam itt Tőled mindenféle szempontból összeszedett hozzászólást.
Minősítés helyett jobb lett volna ha gyakrabban és logikusabban, tisztábban érvelnél vagy cáfolnál.
Igazán bántana ha az értetlenek betege lennél. Ha Neked így kedvezőbb én fölmentést adok a véletlenemből, sőt magamból is.
Én sem akarok senkivel sem a véletlenről vitatkozni, főleg Veled nem. Endi2 felszólított és neki feleltem.
"Az a benyomásom, hogy a beírásod kölcsönvett gondolat valahonnét."
Tévedsz, ha idézek, vagy idézőjel közé teszem, vagy kékre festem, vagy dőlt betűvel írom. Gondolataimat saját magam termelem.
"Ez lenne a mindent elsöprő példa arra, hogy "boszorkányok pedig nincsennek" ? :) "
Ha kissé több logikai képességgel rendelkeznél, rájönnél, hogy a második bekezdés, az első bekezdés illusztrálására, kifejtésére való. (Ha valakinek az első bekezdés túl elvont lenne.)
Reagálásod "elsöprő példa arra, hogy" számodra még ez a kifejtés (magyarázat) is túl bonyolult és nem áttekinthető. Ezt bizonyítja az alábbi mondtaid részben értelmetlen, ..............
A számított 80 kg és 5,5 trillió tonna arányából származtatott érték is csak elméleti. Ha a hatás nem következik be hamis értéket számítottunk ki, tehát szándékainkkal ellentétben az igazolandót cáfoltuk.
.............. másrészt triviális tartalma.
Külső hatás nélkül a dobókocka és az autó is nyugalmi helyzetben maradna, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgást végezne.
Két jármű ütközése a térben egy pont, időben egy pillanat után elkerülhetetlenül következik be.
Számomra azt adták a közgazdászok, matematikusok, hogy (ha Te mondod) hitemben elveimben megerősődve vallom, hogy véletlenek nincsenek.
Látom ráéreztél, hogy számomra nem a matematikai bizonyítás a fontos. Ennek a tételnek az elfogadása egész életem meghatározója, a múltam elfogadása, megnyugvás, és jövőm nyugodt bevárása.
Megnyugvás.
A lényeg, hogy szükségem van erre a szemléletre mert neurotikus azért nem vagyok.
De.
Valaki felvetette itt, mi mindent lehet kiolvasni egy beírásból, Neked nem ártana elfogadást, megnyugvást gyakorolni.
Nem tudom mennyi idős vagy, de remélem van még időd a gyakorlásra.
Elmondom szerintem mi játszódott le benned vitánk rövid időtartama alatt: kezdetben a vita tűze; manias phazis, magaloman tartalmakkal, kritikátlansággal, klésőbbiekben - mikor nem is írtál - igen rövid mormothym állapot után depressív phasis következett, ami agresiv kitőrésekben kulminált, ez psychiátriai osztályos kezelést igénylő syndroma.
Javasolom az illetékes területi ideggondozó felkeresését.
Dg.: Bipolaris affektiv zavarok, kevert tünetekkel. F 31.6.
T sz33!
Nem szivesen folytatom itt a vitát a véletlenről, de ha már itt is szóba került hát fűznék néhány megjegyzést a hsz-edhez.
Az a benyomásom, hogy a beírásod kölcsönvett gondolat valahonnét.
"Az anyagi világban minden szigorú törvényszerűséggel, ok-okozati összefüggésben történik. Mindenegyes "helyi változás" (történés) az egész anyagi rendszerre (világra) kihat. Természetesen a hatások nagysága, ereje, befolyása a jelenségek nagyságrendi viszonyától függ."
Egy példa, ha én egy lépést teszek (az akció-reakció miatt) a földgolyót a lépésemmel ellentétes irányban elforgatom. Az én 80 kg tömegű testemet 0,75 méterre "lököm". Kiszámíthatod, hogy a földgolyót ért erő olyan mértékben folyásolta be forgását, mint amilyen az arány 80 kg és 5,5 trillió tonna között van.
Ez lenne a mindent elsöprő példa arra, hogy "boszorkányok pedig nincsennek" ? :)
Newton első törvénye:
Minden test nyugalomban marad, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, míg egy külső erőhatás ennek megváltoztatására nem készteti.
Minden dolog jelenség külső-belső összefüggései által determinált. Newton első törvénye azt mondja ki, hogy külső determináció híján a dolgok jelenségek abszolút mértékben determináltak. Belső összefüggései által egyértelműen meghatározottak. Mindig minden változatlan formában ugyanúgy zajlik le, ahogy mozgásállapota meghatározza.
Lehetőség-Valóság
A mozgó test (valóság) állapotának megfelelően ugyanazt a lehetőséget váltja valóra, állandóan nyugalmi helyzetben van, vagy állandó egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. Önmaga által szükségszerűen determinált.
Külső körülmények azok amelyek a belső fatalisztikus determinációt megváltoztatják, akár lehetetlenné téve az eredeti mozgásállapotot. Lefordítva ez nekem azt jelenti, hogy a szükségszerű belső, a véletlenkülső determináció a konkrét jelenséghez képest mindig. Vagyis a feltételekkel összefüggő determináció. A valóságos-lehetséges közül a lehetőségek determináltságát fejezi ki.
Mivel minden külső körülmény is belső szükségszerű és önnönmaga külső körülményei által determinált egy kiválasztott dolog mozgását egyértelműen előre (időhöz kötve) meghatározni csak valószínűsítve, viszonyszámmal lehet. Azt mondhatjuk, hogy a Föld X ideig teljes bizonyossággal egyenletes körforgást végez, de a mozgásnak ez a lehetősége a nap átalakulásával, esetleg egy nagyméretű meteorit becsapódásával valószínűleg meg fog változni.
A teljes bizonyosság a valószínűség abszolút szükségszerű, az abszolút bizonyosság nélküli a valószínűségnek a teljes véletlen állapota. A dolgok jelenségek lehetséges mozgása, változása relatíve szükségszerűen és relatíve véletlenszerűen meghatározottak.
Írod:
Mindenegyes "helyi változás" (történés) az egész anyagi rendszerre (világra) kihat.
Topicnyitódban a világegyetem 7x 10 a 22-ediken csillagból áll. Én lépek egyet a Földön és hatása kiterjed az egész világra ????
A számított 80 kg és 5,5 trillió tonna arányából származtatott érték is csak elméleti. Ha a hatás nem következik be hamis értéket számítottunk ki, tehát szándékainkkal ellentétben az igazolandót cáfoltuk.
Külső hatás nélkül a dobókocka és az autó is nyugalmi helyzetben maradna, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgást végezne.
Két jármű ütközése a térben egy pont, időben egy pillanat után elkerülhetetlenül következik be.
Nagyobb sebességnél az ütközéstől ez a pont térben távolabb van, időben korábban válik elkerülhetetlenné. Kisseb sebességnél fordított a viszony. Az elkerülhetetlen pont után az ütközés eredményét külső körülmény már csak véletlenszerűen tudja, tudod befolyásolni.
Szvsz az ütközés lehetősége szükség és véletlenszerűen így válik valóra.
Még egyszer: a valóság, ami éppen történik egyértelműen, szükség és törvényszerűen determinált.
Az ok okozat törvénye a bekövetkezett valóságot írja le. Ha az ok okozatot vonatkoztatni akarjuk a meg nem történt jövőre, akkor úgy kell feltennünk a kérdést, hogy pl egy baleset bekövetkezéséhez milyen arányban vezettek szükségszeű vagy/és véletlen okok.
Tehát az ok okozat is determinált a szükségszerű-véletlen, illetve a szükségszerű véletlent is az ok-okozat determináltja azzá ami.
Törvény: A jelenségek tulajdonsága közötti fennálló lényeges tartós, oksági. szükségszerű általános összefüggés.
Törvényei által külső determináció mellett minden jelenség lényegében meghatározott. Amiután elkerülhetetlen egy jelenség megvalósulása, ott vagy megszűnnek a külső determinánsok, vagy elhanyagolható módosulásokkal érvényesülnek a törvények.
A cím szempontjából ez offtopic volt. Csak azért merészeltem ezzel foglalkozni, mert itt került elő a nickem Amida révén és sz33 által a véletlen vitájában. Ha nem szükséges a véletlent nem folytatom tovább.
7fő
Idefigyelj, ketten sz33 és én nem tudunk meggyőzni tényekkel arról, hogy véletlenek nincsenek. Te olyan matematikávak jössz, aminek a játékelmélethez semmi köze. Mihez kell itt hit és miben vetett hit. Nekem nem kell, Én számoltam már ki egészen sok számú célértékre egészen sok hatás tényezővel több szabadságfokú rendszerben egy bekövetkezést. Nincs abban semmi. Kell egy gyors PC. Az meg van.
Az atraktor pedig 20 évre adta meg előre az egyenlitői zónára a meteorológiai előrejelzést. Mit gondolsz, fáj ha nincsenek véletlenek. Persze. Nagy felelősség.:)
a regressziós (akárhányad fokú egyenlet rendszereket, és a faktrált, elfogadom, mert azok bizonyítják, hogy véletlenek nincsenek az elfogadom(1) erre vonatkozhatott, bár pongyolán.
Babi mindig azt mondja mindig szavakat, fogalmakat rágcsálunk, mint hitvány csontokat és ez helytelen.
Igaza van mikor ezektől távol akar tartani______most azééé jól bele csaptam a____________mind egy, Itt vége is van számomra a dolognak.
szia
Amida
ps.: azért ha van valami ötleted, gyere csak, mert én meg azt szoktam mondani Babinak, hogy erre van a fórum.(dumcsira, csámcsogásra, csócsálásra----amiből azért lehet tanulni.
Nem akarok bizonyítani egyébként semmit. Túl nagy koponyáknak túl sok ideje ment rá, én inkább elfogadom.(2)
Azt gondolom, ember, próbálj úgy élni, hogy nincs véletlen, ne keress kibúvókat életed helyzeteiben feltámadó sanyarú érzeteidre, mert ahol vagy azért vagy mert Te akartad, okoztad. Egyszerűen annak vagyok a híve, hogy magamnak főzzek, magamnak főztem.
Nem szabadna, de sajnálom azokat az embereket, akik meglepődnek egy élethelyzetben és csak ámulnak, forgatják fejüket, szemüket és azt mondogatják: "...oh hogyan kerültem ide?"." ....oh én nem ezt akartam", "...oh én nem akartam ölni". No-no-no.
Vannak akik minden "rosszban" a sorsra mint véletlenre hivatkoznak....szerintem nem helyes út.* Ennyi az álláspontom és legalább olyan szilárd, mint egy katolikusnak Isten léte, vagy a christosi megváltás tana.
Mindenki választ életében alapelveket. (már aki gondolkodik élete vitele, etikája, alakulása felől) Ezekben a választásokban vannak jogosítványai, felelőssége és szabad akarata.
A kínálat hatalmas. Valamit kell vagy érdemes választani. Ennyi történik csupán ebben a kérdésben. Én nem gondolom, hogy velem véletlenül történnek meg a dolgok, számomra ez axioma.**
Nézd az (1) és (2) ott van, talán rosszúl fogalmaztam, így kellett volna: - "csesszétek már meg, inkább elfogadom mintsem győzködjek"
Egyébként mindenki valahogy ezen a platformon áll valahogyan így van ezzel, aki nemhisz a (vak)véletlenben, az eleve elrendeltségben, a sors-könyvében, de még abban sem amit a sors szó bővebb értelemben fed. Mert nem életmű, hanem karma.
Elmondanám LA-ben, magyaroknak magyarúl tartottam egy meglehtősen hoszzú előadást erről a kérdésről. Volt ottan pap (olyasmi gyülekezetből mint nálunk a HIT gyüli) És voltak mások,értelmesek. Egy idősebb úr, az előadás végén meglehetősen sanyarú állapotába került, mert felfogta, ha nincs véletlen, akkor van isteni törvény, végsősoron Isten.. Nos az idős urat Babival vigasztaltuk - majd látva megrendülését - hosszasan beszégettünk vele. Tehát úgy gondolom egyértelmű voltam Te itt részeire szedted a mondandómat legaláb a két következő mondatot el kellett volna olvasnod és megértened.
Azegyiket * másikat ** jel mutatja. most még ki is festem Neked pirosra.
Na, most akkot: még mindig; inkább elfogadom az egyet nem értésedet, mintsem, mint hiábavalóságon vitatkozzam rajta.
Térdre imához, mert ha a régi Amida van most itt, akkor nagyon brutál lenne a helyzet. De most én vagyok itt.:)
Azért ha érted akkor tán még meg is kedvellek.
A dolog pedig így fest: Kezdetben volt/vala az Ige.
Az ige. Az én olvasatomban: (megvoltak) a Törvények. Ezek után lezajlott a Teremtés.
A végtelenre és az örök életre predesztinált Teremtő teremtettje sorsára jutott. Ahogy létrehozta ezt a nem végtelen, nem időtlern világot, maga is elvesztette eredeti adottságait és alávetetté vált a Törvénynek.
Hogy erre mi bírhatta rá, az rejtély. De a teremtés megtörtént.
Ami a kérdést (benne) illeti sok kimagyarázás született, de az már csak nem véletlen.:)
Kedvellek, mert rámenős vagy, de legyél figyelmes is.
Bocsánat a copyért. 7fő lényeges hsz-ei véletlen ügyben:
A Ki van itt Buddhista topicból
11234 hsz:
Én: "A szükségszerű-véletlen a dolog, dolgok megvalósulásának, bekövetkezésének százalékosan kifejezve a 0-100% közötti értékét jelöli. Mint tudjuk ezzel a valószinűségszámítás foglalkozik."
Idézet a Valószínűségszámítás c. tankönyv Bevezetőjéből: (Bp, 1998) - írta: dr Csernyák László egyetemi tanár tanszékvezető. Valószínűségszámításnak a matematika azon ágát hívjuk, amely a tömegjelenségek összefüggéseit kutatja.
Ugyanitt: „A jelenségek egyik része olyan, hogy bizonyos feltételek, körülmények fennállásakor a jelenség lejátszódása egyértelműen meghatározott. Az ilyen jelenségeket szükségszerű, vagy determinisztikus jelenségeknek nevezzük.
A másik csoportot ezzel szemben azok a jelenségek alkotják amelyeknél a tekintetbe vett, (vagy vehető) körülmények nem határozzák meg egyértelműen a jelenség lefolyását, hanem annak többféle kimenetelét engedik meg. Az ilyen jelenségeket véletlen, vagy sztochasztikus jelenségeknek nevezzük."
A létező feltételek egy jelenségre vonatkozóan többféle lehetőség bekövetkezését biztosítják. Ezen lehetőségek mennyisége fordítottan arányos a jelenhez viszonyított idővel. Ahogy közeledünk a jelenhez úgy fogy azon lehetőségek száma amelyek még megvalósulhatnak. Mígnem egyszercsak belépünk a jelenbe ahol a megvalósulón kívül minden többi lehetőség elveszik, elenyészik, a dolgok determináltakká, mondhatnám szükségszerűen válnak.valósággá.
A szükségszerű-véletlen viszonya azt fejezi ki, hogy a jelenségek előredetermináltsága milyen mértékű. Azt tudnillik, hogy a megvalósuló jelenségnek milyen esélye van arra, hogy másképpen is bekövetkezzen, mint ahogy a feltételek meghatározzák. A megvalósulás pillanatában minden dolog 100%-osan determinálttá válik.
Szükségszerűbben – ennélfogva kevésbé véletlenszerűbben az az esemény determinált, amelynek a jelenidejű feltételei már ma úgy determinálják, hogy az holnap 100%-osan bekövetkezik. Így az is állítható a szükségszerű-véletlen viszonyáról egy eseménnyel kapcsolatban, ha esemény a jövő egy bizonyos időpontját tekintve 95%-osan determinált akkor 5%-nyiban véletlenszerűen bekövetkezhető lehetőségeket tartalmaz. Látható hogy ez egy olyan viszony ahol szoros összefüggés van a szükségszerű és a véletlen között. Ezért nem gondolom azt, hogy amint itt írod: „Azt Te is tudod nyilván, hogy nem véletlenül lesz valaki gyilkos és nem véletlenüél lesz áldozat. Nem véletlenül leszünk betegek sem. Innen már csak egy apró lépés, hogy azt mondjuk: az összeshez képest, nagy dolgokban beizonyositott véletlenkizárást kiterjeszthetjük minden eseményre - akár a leeső tetőcserépre és a gázolásra is.”
Sem kicsi sem nagy dolgokban, egyetlen eseményre sem zárható ki a véletlen, sőt minél távolabbi jövőt vonunk be az összefüggésbe, annál nagyobb mértékben tolódik el az események alakulása a véletlen oldalára.
Gyilkos és áldozat viszonyában is megtalálható az a pillanat amikor az elkövetőnek még megvolt a lehetősége elállni az emberöléstől. Ha ebben a viszonyban szükségszerű lenne az emberölés a tettes nem volna büntethető. Van ilyen, úgy tudom ezt végszükségnek hívják.
7fő
A Ki van itt Buddhista topicból:
11302 hsz
Determinált-Indeterminált, szükségszerű-véletlen, abszolút-relatív ezek a kulcsfogalmak.
1.) Abszolút szükségszerűen determinált (abszolút véletlenszerűen indeterminált) 2.) Abszolút véletlenszerűen determinált (abszolút szükségszerűen indeterminált) áll a két szélső póluson
Az első pont azt jelentené, hogy a kiválasztott esemény tértől-időtől függetlenül azonosan folyik le.
A második pont azt fejezi ki, hogy a kiválasztott esemény tértől-időtől függetlenül folytonos különbözőségben azonosság nélkül zajlik.
Én azt gondolom mindkét mondat a lehetetlen állítása.
Valóságban a dolgok, események úgy szükségszerűen mint véletlenül relatíve determináltak és indetermináltak. Ezért a szükségszerűen determinált(indeterminált) - véletlen szerűen determinált(indeterminált) egymást kiegészítő viszony-kategória.
Mint mindenben itt is meg kell különböztetnünk a belsőt a külsőtől, itt a belső-külső determinációt egymástól.
Az első az esemény, jelenség sajátmúltja általmeghatározott jelenét, a második értelemszerűen a jelenség környezetének a múltja által determinált jelenét jelenti.
Minden esemény mivel nem abszolút mértékben szükség, vagy véletlenszerű,
szükségszerűségében annyira determinált amennyit a véletlen, véletlenszerűségében annyira determinált amennyit a szükségszerű külső-belső feltételei megengednek.
A szükség-véletlenszerű determináció mértékét a külső-belső küzdelmének az „eredője” adja. Azt gondolom ez érvényes lehet az emberi cselekvésre is.
Amida, csak a hit alapján fogadom el azt a meggyőződésedet, hogy véletlenek pedig nincsenek. :)))
A másolt hsz-ek az előzmény-hivatkozásokkal együtt itt tekinthetők meg:
Nem teljesen van igazatok: van véletlen, pont azért, amit mondtál, ám nem csupán számítástechnikai kapacitás kérdése, hogy bármi megjósolható legyen. Elemi folyamatokban is van véletlen, még akkor is, ha igen sok részlet érthető, vagy ismert.
Ha valaki azt mondja, hogy az a véletlen, aminek nem tudja az okát, akkor az nagyon relatív dolog, mert az illető természettudományi intelligenciájától függ.
...nem érted talán? A mozgás nem valami isteni adomány, hanem egy jellemzője az anyagnak... mint a gondolkodás is... az anyag egy képessége: no nem az elemeké, hanem ha elég összetetten szerveződik... s ehhez sem kell a jóisten... egyik sem...
elnyomottat azóta ismerem - virtuálisan - amióta ide beírogatok. Nem változik. Akkor is mohos kődarab volt, most is az, nem különösebben népszerütlen, vagy népszerü, de néha kihúzza a gyufát.
sz33 nekem új. Momentán itt amit a véletlenről előad, kifogástalan. Arról, hogy véletlenek nincsenek. Én is unom bizonygatni, és 7fő nicknél abba is hagytam. Legszivesebben sz33 eme beírását bekopiznám 7fő barátomnak. Ja. Lehet meg is teszem.
Nem véletlenül adtam meg a forrást, de ez a Révai szörnyedmény felkerült a MEKK-be, ugyanis onnan van kopizva. Bizony-bizony, az idő halad, a Révai marad.:)
" E. a lélek öntudatos működésének összefoglalása, az emberi lélek öntudatos működésének alanya. Szellem s lélek viszonyos fogalmak; a szellem ellentéte az anyagnak, a lélek a testnek:"
A fenti avítt meghatározás alapján az elmebetegség az anyagtalanságnak, a szellemnek a betegsége.
A tudomány úgylátszik teljesen el van tájolódva, amikor egyes elmebetegségeket az aggyal hoz összefüggésbe és gyógyszerekkel (ami kézzelfoghatóan anyag!) kezeli.
Ezáltal az anyagtalant "keveri" az anyaggal!?! Minő badarság!
Persze az is lehet, hogy a fenti pókhálós meghatározás már akkor sem volt igaz, amikor kiötlötték!
Na ez csak feltételezés!
"E. a lélek öntudatos működésének összefoglalása, az emberi lélek öntudatos működésének alanya. Szellem s lélek viszonyos fogalmak; a szellem ellentéte az anyagnak, a lélek a testnek:"
Jól van számot adok, de ne reklamálj, ha nem tetszik!
Könyves Kálmán azt mondaná: "Véletlenek pedig nincsenek!"
Az anyagi világban minden szigorú törvényszerűséggel, ok-okozati összefüggésben történik. Mindenegyes "helyi változás" (történés) az egész anyagi rendszerre (világra) kihat. Természetesen a hatások nagysága, ereje, befolyása a jelenségek nagyságrendi viszonyától függ.
Egy példa, ha én egy lépést teszek (az akció-reakció miatt) a földgolyót a lépésemmel ellentétes irányban elforgatom. Az én 80 kg tömegű testemet 0,75 méterre "lököm". Kiszámíthatod, hogy a földgolyót ért erő olyan mértékben folyásolta be forgását, mint amilyen az arány 80 kg és 5,5 trillió tonna között van.
Visszatérve, véletlennek mondhatnánk azt, ha 2 egymástól függetlennek tartott esemény időben és térben találkozik, keresztezi egymást.
Például találkozol régen látott ismerőssel, két jármű ütközik össze stb.
A logika a következő: ha mind a kettő jelenség, esemény, folyamat törvényszerűen történik, akkor a kereszteződésnek is törvényszerűen be kellett bekövetkeznie, annak ellenére, hogy nem volt "előrelátható"!
Most még mesélhetnék a dobókocka, vagy a pénzfeldobás esetéről is. Ott is szigorú fizikai (mechanikai, surlódási, forgási stb.) törvények szabják meg, hogy mi történik.
Kissé unalmas lenne számomra a részletes leírás. Érd be ennyivel!
a szint térben elhelyezkedő si. Mint olyannak nem iránya hanem kiterjedése van két dimenzióban, melyen aztán tetszőleges vonalban lehet mozogni. Akár az inga, akár a mérgezett egér. hahahaha________újabban jaó kedvem van.:)
köszönöm, bár most nem tudom megnézni, biztos így van és akkor rosszúl van____meg én is.:)
néhány alapvetés leírása amúgy is szükségeszerűnek látszik.
Lélek, szellem, szinonim kifejezések az ember egész belvilágának, összes lelki életének jelzésére. Bánóczi József Egy régi magyar szó a filozófiában című értekezésében (Nyelvtud. Közl. XIV. k. ) behatóan vizsgálta e szó történetét, jelentését, összetételeit s ahhoz az eredményhez jut, hogy az E. a lélek öntudatos működésének összefoglalása, az emberi lélek öntudatos működésének alanya. Szellem s lélek viszonyos fogalmak; a szellem ellentéte az anyagnak, a lélek a testnek: emez tehát inkább metafizikai, amaz kultúrai fogalom; az E. azonban lélektani kifejezés, jelenti az ember belső világának mintegy alanyát, foglalatját. Minthogy pedig a tudatban a gondolkodás viszi a főszerepet, nyilvánvaló, hogy az E. rokonabb mindazokkal a szavakkal, melyek az értelmet jelzik. (V. ö. Nyelvtört. szótár, I. 611-614). Bánóczi közel száz összetételét az elmének állította össze, ezek közül egynehány: elmebeteg, elmecsavargás, elmeél, elmeerő, elmefuttatás, elmeképző, elmél, elmélkedik, elmemű, elmemozdító, elmenyugalom, elmés, elmétlen, elmesurlódás, elmeszikra, elmetehetetlen, könnyelmű stb. (Révai)
