Nem erről írtad egyszer, hogy valami ereszcsatorna pont oda viszi a vizet? Mert ha ez így volt, ott a gyökérzet nem hatolt mélyre, és ha most nem kap fent elég vizet, lent meg nem talál, hát igen megsínyli. Függetlenül attól, hogy most a szárazság, vagy valami vírus a problémád okozója - egyébként a vírusok néha a tőkében élnek, de erőteljes kondíció esetén nem nagyon mutatnak jeleket, de ha a tőke gyengül, megjelennek a tünetek.... (nálam is akkora a szárazság, hogy a több éves tőkék is lógatják a levelüket, hajtásukat, nem is tudom, hogy ledobjam-e róluk a fürtöket, vagy inkább hagyjam, hátha abból vissza tudnak venni valamennyi vizet...)
Sajnos, az összes fürt ilyen, rengeteg van. Előfordulhat, hogy egy 19 évig jól termő tőke megbetegszik?
Javítható, gyógyítható az állapota?
Kb 30kg vas (alkatrészek, forgács stb) van a tőke körül beásva. Május óta nem kapott esőt, egy két zápor volt, de olyan, hogy a bokrok alatt száraz maradt a talaj.
Még annyit, az első képen latható késésben lévő fürtöket jobb, ha ledobod, azokból még pálinka se nagyon tud lenni, mert se íze sebűze bogyói vannak/lesznek.
És mióta használom, nincs fürtkocsány bénulás az othellóban, (a rigók jó anyaggal táplálkoznak), a Zweigelt ültetvényben - levélanalízisek szerint nincs gond - pedig nem merem kihagyni.
A teremtő áldjon meg minden tudós embert (is)!
Mondjuk a feketerothadásra is találhatnának már valami egyszerűbb védekezést ;-)
És a "bekeményedett nem levegőző" humuszban szegény talajból ugyan úgy nem tudja a növény használni a tápanyagokat azonban a szerves trágyát képző humusz jótékony hatásának köszönhetően a talaj szerkezete előnyösen változik, levegősebb lesz, jobb vízgazdálkodással rendelkezik és a növény is hozzáfér a tápanyagokhoz.
Ez történt - hála a teremtőnek és a trágyának - nálad is, működik a szőlőd.
Persze, kíváncsiak lehetnénk nagy tudású kutatók vizsgálati metódusaikra de nagy pénzekben mernék fogadni 500x több dologra figyelnek - mindent (is) mérnek, ellenőriznek ráadásul tudják mit miért - mint egy szőlészetből élő ember, nem is beszélve az átlag hobbistáról (pl. én) vagyis amit mi eltudunk képzelni.
Szoktam olvasgatni doktori értekezéseket szőlővel kapcsolatban... na ott azért szigorú vizsgálati, dokumentációs követelmények vannak... néha azért értek dolgokat ;-)
Gondolom senkit nem tudok meggyőzni arról, hogy az elásott taligát naponta 2x megszurkáltam rézcsővel és elmúlt a bórhiánya a szőlőnek pedig egy évvel azelőtt madárkásan kötött (pedig működött) míg a kutatók kimérnek/megvizsgálnak mindent majd publikálják a vizsgálat eredményét más kutatóknak is iránymutatást adva további vizsgálatokhoz.
A két "tapasztalat" összevetéséről pedig egy személy jut eszembe (egyébként magyar városként ismerhetjük) illetve a pozíciója Izrael fővárosától vagy apám aki azt mondta magas ez neked Pisti mint nyúlnak a lórács ;-)
Ez csak egy példa volt. A kísérlet biztos igaz azok között a környezeti feltételek között ami akkor és ott volt. De nem feltétlen általánosítható és kizárólagos minden körülmények között. Amit Maci említett, az aszály egy jogos érv. Száraz földben ott marad szemcsében a műtrágya nem hasznosul. (A kísérlettel kapcsolatban a vízellátást el is felejtettem megkérdezni.)
Ahhoz hogy bármi kimosódjon eső is kellene. Évek óta aszály van.
Egy klasszikust idézve "Az meg hogy ki mit csinál, mit ajánl nem garancia semmire." ;-)
De komolyra fordítva a szót, Maci elmondta a humuszréteg kialakításának szükségességét amit Te is megerősítettél a szervestrágya adagolással. Vittél be nagy mennyiségű makro elemet szerves anyaggal - na persze húggyal és bélsárral ;-) - és ha az állatokat magas Mg tartalmú almozásban részesültek illetve az idős állatok kevésbé megrágott, rosszabbul emésztett takarmányából az ürülékben több tápanyag származott akár lehet ez a megoldás a Mg hiányra.
De inkább a talajban lévő mezzo és mikro elemeket tetted elérhetővé már csak azzal is hogy meglazítottad földet illetve "humuszoltál"
Részemről nem próbálkozás. Néró pár éve kapott nagy adag szervestrágyát. Előtte hiánytünetet mutatott. Azóta meg nem. Úgy, hogy lombtrágyát semmit nem kapott. Sőt idén, ha a poloskák vagy muslicák nem szúrnak ki velem kifejezetten jó termés várható.
A Majer Jánosék tudományos kisérletben, jól dokumentáltan próbálták a talajba juttatást különbözö adagokkal, próbálták a lombtrágyázást különbözö adagokkal (magnéziumpótlásról beszélek), és kizárólag az 5%-os keserüsó lombtrágya volt az, ami hatékony volt, se a talajba juttatás, se a kisebb koncentráció nem volt hatékony, a hatékonyságot levélanalízissel mérték.
Amúgy asszem, "tudom" ki az olvtárs, mintha már lett volna vitánk vele a talajba juttatás vs lombtrágya témában (ha tévedek, elnézést), ha igaz a feltételezésem, akkor már akkor se bírta felfogni, hogy az olyan anyagokat, mint a magnézium, nem lehet hiánypótlásra a talajba juttatni, mert nem ér célt vele az ember a kontrollálatlan felvétel és hasznosulás miatt, a kimosódás veszélye miatt meg nem lehet deponálni a talajban.
Nem vitatkozni szeretnék, csak a gondolatisághoz kapcsolódóan egy megjegyzés: növényvédelem és tápanyagutánpótlás területén nem próbálkozunk! Ott biztosta kell menni, mert a sikertelen "próbálkozás" nagy sírással járhat.
Annyival egészíteném ki, hogy a levélanalízis talán precízebb képet nyújt az aktuális növényi állapotról míg a talajvizsgálat nem ad információt a tápanyag felvételi gondokról csak, hogy ott van vagy nincs elegendő.
A cikk ajánlására hivatkoztam, de azért a talajvizsgálat nem egy ördögtől való kivitelezhetetlen, megfizethetetlen dolog. Viszel mintát labor megcsinálja. (Éppen az idén csináltattam, ha nem is szőlőre.) Szerves trágyával sok kárt nem csinál, bár azzal is túl lehet lőni. Érvelésetek szerint a lombtrágyával ugyan úgy mellé lehet lőni, mint talajon keresztül. Az meg hogy ki mit csinál, mit ajánl nem garancia semmire.
Sziasztok! Valaki megtudná
