A fény, és az információ nem terjedhet SENKIHEZ képest gyorsabban c-nél.
Dehogynem. Ha pl. a fényforráshoz képest c-vel halad a fénysugár egyik irányba, akkor egy, az ellenkező irányba haladó tárgyhoz képest c-nél nagyobb sebességgel halad.
<>A két űrhajó nyugodtan távolodhat, de üzenni nem tudnak egymásnak gyorsabban, mint c.
Meglehet, de ez nem változtat azon a tényen, hogy mennyi a sebességük egymáshoz képest.
Mondd, a példádban ki megy kihez képest gyorsabban c-nél?
Szerintem ezt világosan leírtam.
(a sebesség azért nem annyira relatív, hogy 3 dolog viszonya legyen, mert csak 2)
Szerintem én sem állítottam mást. Lehet, hogy értelmezési problémáid vannak, mint ahogy nekem is az utolsó bekezdéseddel kapcsolatban, merthogy nem értem, mit akar mondani, és hogy jön ez ide.
Mindenesetre mondok egy példát arra, amikor lényeges, hogy valami látszólagos-e, vagy sem. Legyen egy meteor, vagy akármilyen nagy objektum, ami egyenesen a felénk halad, közel c sebességgel! Tegyük fel, hogy pontosan abból az irányból érkezik, amerre a Nap éppen halad, a Földdel együtt! Mondjuk, legyen a relatív sebessége hozzánk képest valamivel nagyobb c-nél! Ha elfogadjuk azt, hogy nem jöhet hozzánk információ c-nél nagyobb sebességgel, akkor ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem kapunk információt az objektumról. Ha Szerinted ez mindegy, akkor elég érdekes az álláspontod. Persze, abban igazad van, hogy a hatás a lényeg, de az az érzésem, hogy ebben az esetben a hatás előbb-utóbb bekövetkezik.
Teszem azt, ha egy űrhajó elindul A csillagtól, akkor meglehet, hogy akárhogyan trükközik, nem tud A-hoz képest fénysebességnél nagyobb sebességet elérni, de ha van egy B objektum, ami A-hoz képest pl. c/2-vel távolodik az ellenkező irányba, akkor az űrhajónk B-hez képest c-nél nagyobb sebességet is elérhet.
Ebben szerinted nincs benne ugyanaz a hiba, mint az én gondolatmenetemben?
A fény, és az információ nem terjedhet SENKIHEZ képest gyorsabban c-nél. A két űrhajó nyugodtan távolodhat, de üzenni nem tudnak egymásnak gyorsabban, mint c. Mondd, a példádban ki megy kihez képest gyorsabban c-nél? (a sebesség azért nem annyira relatív, hogy 3 dolog viszonya legyen, mert csak 2)
Amúgy teljesen mindegy, hogy ez látszólagos, vagy nem. A hatás a fontos. (a tapasztalat) (olyan ez, hogy anyukád is biztos látott Téged rejszolni, de mivel nem említette, nem szégyelled miatta magadat:)
A második "levezetés" messze nem ugyanaz, mint az első, de még az első sem korrekt. Gondolom, Neked is világos, hogy a következő mondatod ellentmondás:
Tehát, ha c a határsebesség, akkor 2c a határsebesség. Ehelyett inkább arra a következtetésre kell jutni, hogy nincs határsebesség. Pontosabban lehet, hogy van, de akkor meg kell mondani, hogy minek és mihez képest mért sebességéről van szó. Teszem azt, ha egy űrhajó elindul A csillagtól, akkor meglehet, hogy akárhogyan trükközik, nem tud A-hoz képest fénysebességnél nagyobb sebességet elérni, de ha van egy B objektum, ami A-hoz képest pl. c/2-vel távolodik az ellenkező irányba, akkor az űrhajónk B-hez képest c-nél nagyobb sebességet is elérhet.
Tök jó.
Induljunk ki abból, hogy c a határsebesség. Ekkor balra is, meg jobbra is mehet valami max. c-vel. De ekkor ezek egymáshoz max. 2c-vel mehetnek. Tehát, ha c a határsebesség, akkor 2c a határsebesség.
Induljunk ki tehát abból, hogy 2c a határsebesség. Akkor viszont mehet valami balra is és jobbra is max. 2c-vel, ezek egymáshoz képest max. 4c-vel mehetnek. Tehát, ha 2c a határsebesség, akkor 4c a határsebesség....stb.
Ugyanez pepitában:
Minél többet tanulunk, annál többet tudunk. Minél többet tudunk, annál többet felejtünk. Minél többet felejtünk, annál kevesebbet tudunk. Tehát: minél többet tanulunk, annál kevesebbet tudunk.
Viszont: Minél kevesebbet tanulunk, annál kevesebbet tudunk. Minél kevesebbet tudunk, annál kevesebbet felejtünk. Minél kevesebbet felejtünk, annál többet tudunk. Tehát: minél kevesebbet tanulunk, annál többet tudunk.
:-)
Hali
OFF:
fizimiska: entrópiáról hírkészlet esetén beszélünk. Entrópia = átlagos információtartalom. Ha az események előfordulási valószínűsége 0, ill 1 akkor H (entrópia) 0 bit. Ha valószínűség 0,5 akkor H 1 bit. A redundancia "forditottja". H kiszámítása: az események valószínűségét (p) szorozni kell az információ tartalmukkal, ami
log2(1/p)
és ezeket összeadni.A képletet sajnos nem tudom ide leírni, de sejted gondolom... szumma jel, meg ilyenek :)
bye: superuser
B-ből miért ne találhatnék? Teszem azt, B-hez képest A sebessége 0,8c, C sebessége -0,8c, tehát a kettő egymáshoz képest 1,6c-vel halad.
Ezért nincs értelme annak, hogy "semmi sem mehet c-nél gyorsabban", mert nincs benne az, hogy mihez képest.
Aki a vilagot osszetakolta annak meghagytak ,hogy semmi ne menjen gyorsabban mint a feny.
Bocs, de ez így hülyeség! Ugyanis a sebesség mindig relatív, így ha A közel fénysebességgel mozog B-hez képest, akkor elvileg lehet találni egy B-hez képest ellentétes irányban mozgó C-t, amihez képest A gyorsabban mozog a fénynél. Az már más kérdés, hogy ezt ki tudja-e mérni.
Felteheted a kerdest a te elkepzelt vilagodra vonatkoztatva vagy a valosagra.Az altalunk ismert univerzumban ez ugy muxik ,ahogy leirtak neked paran,a te vilagodban pedig ahogy neked tetszik.
Aki a vilagot osszetakolta annak meghagytak ,hogy semmi ne menjen gyorsabban mint a feny.Es eleg preciz munkat vegzett, valszinu ehhez kellett neki kitalalnia a tomeget meg a hasonlo 'felesleges' dolgokat.Van egy olyan sejtesem ,hogy ha valamelyik felesleges dolgot kihagynank az univerzumbol,az vagy teljes osszevisszasagot eredmenyezne ,vagy minden full homogen lenne.Az utobbi ketto kozul valamelyik a te vilagod ,valassz... :)
Ha lenne egy abszolút merev rúd, amelyre nem vonatkoznak a fizika törvényei, akkor igen, akármekkora sebességet is elérhetnek a részei, ha kellően hosszú. És akkor mi van?
Nekem az az erzesem nem az igazi problemarol beszeltek, hanem mellekvaganyra terunk azzal hogy nezegetjuk a rud nyulasat gorbuleset mikor nem ez a kerdes lenyege.
Erre még sokan azt mernék mondani, hogy rögtön. Az 1000 kM még nem is olyan felfoghatatlan távolság. De kérdezzük meg tőlük azt, hogy ha van egy 1000 fényév hosszú acélrudunk (szintén az életből ellesett helyzet), akkor mi van, ha megrántom a végét? A másik vége is ugyanabban a pillanatban moccan meg?
És íme, megint egy bizonyíték lehet a fénynél nagyobb sebességre... vagy mégsem? Vagy talán van egy határtávolság, amitől a dolgok másképp működnek?
Persze ebben a példában is vonatkoztassunk el a rúd tömegétől, az űrben áramló részecskéktől, és minden zavaró tényezőtől, akár magától a tértől is.
Vannak emberek, akik nagyon nehezen szakadnak el a hétköznapi tapasztalatoktól. Ez persze egy normális dolog. Másképpen nem is tudnánk normális hétköznapi életet élni. Minden "ösztönös" reakciónk a tapasztalatainkra épül. Én csupán azt nem értem, hogyha ezek az emberek találkoznak egy olyan - számukra abnormális dologgal - amit nem tudnak összeegyeztetni a hétköznapiságba visszarántó tapasztalataikkal (pl. fénysebesség - határsebesség), akkor miért olyan ellenpéldákat hoznak elő ami éppen nélkülözi a hétköznapi környezetet?
Egy rúdnak igenis van tömege, rugalmassága, elhajolhat, eltörhet, elszakadhat, stb...
És vegyük már észre: igenis van virtuálisan(!) fénynél nagyobb sebesség. Le is tudunk írni ilyen sebességértéket: 400000 kM/s. Ugye, hogy van? Hiszen leírtam! De semmilyen anyagi dolog (hullám, részecske, energia, hatás...) nem tud ennél a határsebességnél gyorsabban a mi világunk terében haladni. Sajnos. Még térhajtóművel a szubtérben sem. Persze egy másik világegyetemben...
Gondolkodj el a következőn: van egy 1000 km hosszú acélrudad. Megrántod a végét: Mikor moccan meg a másik vége? Ugyanabban a pillanatban? Később? Miért?
Ki van próbálva. Nyúlni fog, és egy bizonyos szögsebességnél (ami a hossz, a szakítószilárdáság stb. függvénye) elszakad.
Ha persze eltekintünk a tömegtől, a tehetetlenségi nyomatéktól, a szakítószilárdságtól, meg úgy általában a fizikai valóságtól, akkor még a relativitáselméletet is sikerül megcáfolni.
Persze nem arrol szol a kerdes hogy hogyan nyujtunk, meg milyen anyagbol kell lennie a rudnak, meg hogy lehet felvinni az urbe, hiszen meg az ursiklok sem jarnak az iden:) szoval nem a muszaki megvalosithatosag a kerdes, ne menjunk erre please.
Először is, tapeworm azt írta, hogy tekintsünk el a tömegtől, meg a hasonló kellemetlenségektől, márpedig szerintem a tehetetlenségi nyomaték is ide tartozik.
Másodszor, a nyújtást nem úgy kell érteni, hogy megfogjuk a rúd két végét, és húzzuk, hogy hosszabb legyen, hanem úgy, hogy végezzük el ugyanezt egy hosszabb rúddal. Tehát akkor még egyszer, a kérdés: mi van akkor, ha egyre hosszabb rúddal játsszuk el azt, hogy jól megpörgetjük? Hogyan alakul a rúd másik végének a sebessége?
Az, hogy a relativitáselméletet nem kedvelitek, még rendben van, de azért egy átlagos fizikatudás is elég ahhoz, hogy valaki ismerje a perdület megmaradás törvényét. Forgó rúd nyújtása során növekszik a tehetetlenségi nyomaték, így a szögsebesség csökken.
Ilyenkor az van, hogy mondtál egy példát, amiből az látszik, hogy a fénysebesség nem határsebesség, tehát a relativitás-elmélet hülyeség (amit egyébként én már jó ideje állítok, csak a "tudós" urak nem akarják elhinni).
Na nekem is vagyon egy hulye kerdesem (meg nem kerdeztem meg tudos komakat pedig biztos ecceru). Kimegyek a vilagurbe vagyis olyan helyre ahol nincs kozegellenallas. Fogok egy rudat es a vegenel fogva el kezdem forgatni xford/sec el. Ekkor a rud egyes pontjainak keruleti sebessege egyre novekszik (kifele haladva). Elkezdem nyujtani a rudat, egy ido utan lesznek olyan pontjai amik fenysebesseggel sot a kiljebb levo reszei meg gyorsabbak lesznek. Tomeg meg hasonlo kellemetlensegektol tekintsunk el, ilyenkor mi van?
Ne mbaj az ,hogy te is válaszoltál, jól tetted ,köszönöm, így több ember véleményét tudom meg ugyanarról a dologról! Pont ezért tettem be a kérdéseimet több topicba, hogy több emberke válaszolhasson, köszi mégegyszer.
(1) Időben változó térerősségű mágneses mező. Ekkor zárt görbére vett görbementi integrál nem nulla, azaz a mező a görbe mentén végzett munkája nem nulla.
(2) A gravitációs gyorsulás nem egyenlő a két test esetén. PL. az egyiket a Déli sarkon, a másikat az Egyenlítőn vizsgáltad. Vagy egy másik bolygón. :)
(3) A két ember más cipőt hord. (különböző a súrlódási együtthatójuk) A padlóhoz képest különböző szögben dőlnek hátra. Az egyik rángatja a kötelet a másik nem.
(4) Centrális erőtérben mozognak. Vagyis az erők hatásvonala egy pontban (Nap) metszik egymást. A perdületi tétel szerint ekkor a perdület állandó vektor, tehát nagysága is, iránya is állandó. Ezért a mozgás síkmozgás lesz, és a tömegponthoz húzott helyvektor egyenlõ idõközök alatt egyenlõ területeket súrol.
2. Milyen következményekkel járna, ha két test tehetetlen és súlyos tömegének aránya nem volna egyenlő?
3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?
4.Melyik alapvető fizikai mennyiség állandósága az oka annak ,hogy a bolygók a Nap körül síkmozgást végeznek és területi sebességük a mozgás során állandó?
5. Hogy dönthető el egy, hogy egy erőtér konzervatív-e vagy sem?
