Agancs tisztításhoz túl kicsi volt még. Egy éves csemete.
Uh. Honnét fertőződhetett meg? Már a tővel hozhatta magával? Az viszont biztató, hogy a BdB rész nem vette át a fertőzést. Marad a remény a magoncban. Az mekkora? Azt már te ültetted?
Nekem az 1 éves oltványok közt is van ami már kupacsot nevel. A magoncod hol tart? Lassan nő?
ha sima, és nincs rágásnyom, akkor őz volt, sajnos az agancsát "tisztogatta",
nálam egy Rita cseresznye bánta, de már tőröl, nemesről kihajtott, 4 törzses bokor lesz :) :(
---
az egyik BdeB elkapta a kéregrákot, és már ki is pusztult. :((
sajnos itt a bizonyíték amiről jóval korábban már írtam: hiába a hibrid, ha sativa alanyon van.
csinálok majd fotót.
a tömlősgomba (kéregrák) sztromatikus piknídiumai narancssárga pöttyök fomájában láthatók a gyökérnyak (sativa) felett, oltás alatt...
ami érdekes, az oltvány (BdeB) sértetlen, nincsen rajta folt, hosszanti repedés... lehet, még bírta volna...
meg kell vizsgálnom a másik BdeB-t is, mert az is haldoklik, eddig a talaj, tápanyaghiányra gyanakodtam, de amikor kiástam a másikat, láttam meg a szitut... (a tő vastagon, fenyőkéreggel mulcsolva volt, nem látszott semmi. ennyit erről, h ha "eltakarjuk" a sativa részt, nem tudja megfertőzni a gomba...)
van egy BdeB magonc, az még virul, és remélem élni is fog, nincs sativa alsóteste :) de sajnos, mint Pölöskén láttuk, a hibridek is elkapják a betegséget, és akár ki is pusztulnak, csak talán lassabban...
van 1 crenata és egy molissima is, meglátjuk.
meg 12 db kis molissima magonc. ezeket bölcsen a kéregrákos gödörbe ültettem, depóztam, mert már kinőtték a konténert, '21 márciusban lennénnek kiásva, szétválasztva.
ha előbb kapcsolok, lehet, nem ültetem őket oda, de ott volt jól bedrogozott (értsd: savanyított) föld... bár legalább időben kiderül, ha ki akarnak pusztulni, nem amikor már évekig öntöztem, tápoztam őket, stb... ;)
Akár az is lehetett. Kolbászol egy a közelben. Sajnos az sem tudja, hogy jobban jár, ha nem rágcsálja el most a jövő terülj-terülj asztalkáját.:) Bár biztos sejti, hogy addigra be lesz kerítve. Sajnos még nincs kerítés. Még egy keveset kamionoznom kéne hozzá, hogy erre is be tudjak ruházni.:) Helyette tettem a maradék fákra csirkehálót, hátha az megvédi. Szegény gesztenyefák vigyázba vágták magukat a háló szorításában.:)
Borsod megyében a talaj elég meszes, az ecetes oldat a földben lévő karbonátokat (meszet) ideiglenesen megköti. A gesztenyefám egyik fele sárgul a másik része rendben van. Ezéert nekem muszály savanyítani. Viszont van remény a gesztenyének, mert vannak a közelben szép fák, mélyebben lehet jó a talaj.
Nálam a sokpettyes a barkákon szteppelt. A termésen nem láttam. Elvileg a virágport cseni nem a virágot rágja, de ha rágja is kicsit sem okoz akkora kárt, marad még por másnak is.
A rózsabogárról azt írják, hogy még hasznos is. Ugyan szintén virágporral, meg a virágszirmok rágcsálásával táplálkozik, de a lárvája a korhadékok lebontásában segít. Sőt, van ahol külön tenyésztik is őket.
A kártételhez nem tudok érdemben hozzászólni. A gyümölcsfákban nálunk nem tesznek kárt, de pl. gesztenyénk nincs. Inkább dísznövényeken látom őket, egyik évben a Centaurea macrocephala virágát túrták rommá, aztán a növényeket megették a csigák, úgyhogy további megfigyelésre nem volt lehetőség. Látom őket a virágokon, de itt nem tömegesek.
de sok kép itt OFF lenne, mert gesztenyém csak kb. 5 fajta van (azért kb. mert egy része döglődik, úhh azokat nem tudom, be lehet-e számítani...) lényeg -sajnos- h a meszes talajom (Káli-medence) nem túl alkalmas gesztenye termesztésre.
(amúgy érdekes: a medence alja savanyú, az egykori mocsarak miatt is lehet -meg pl. Uzsánál a hegyen is van savanyú rész, ahol még a fekete áfonya is megterem, vadon...)
nem is gesztenye van főleg, ez csak azért mert nagyon szeretem, és jó lenne, ha valahogy 2-3 fa túlélne mindent (talaj, kéregrák, stb. ) és szép termés hozna majdan...
a talajt savanyítom citromsavval (ecet volt korábban, de agresszivnek gondolom, megmarhatja a gyökereket, a citromsav szemcsék lassan oldódva hatnak...), kálium lombtrágya (meg is égett 2 fa sajnos, szóval a buzgó lombtrágyázással vigyázni kell, sajnos sokszor kell csinálni, híg oldattal) a másik fa nem égett meg, de az meg sárgul, biztos nem a mésztől, inkább talán a magnézium hiánytól (zöld erek, sárga levél) kapott magnéziumot meg zöldítő komplexet (vas, nitrogén stb.).
a másik gond a légköri aszály. rendszeresen öntözöm, de ez "kevés".
(a víz is meszes, sajnos, majd meg kell oldani, h külön IBC tartályt kapjanak, abban a vizet mészteleníteni kell ecettel. amúgy a gesztenye nagyon igényli a kalciumot, csak az a gond, h a meszes talaj... tudjuk.)
a légköri aszály -ami már gyakori- ellen nehéz védekezni. (és az én termőhelyem extrém száraz, még a területen belül is, mindig elkerüli az eső, jól megfigyelhetően, északra van egy hegy, ami a völgy felé terli az esőt, ez jól megfigyelhető többször volt, h az esőoszlop tőlünk 100 m-re megállt, mint valami fal-függöny, elképesztő!) Alpokalján pl. sok az eső, plusz ott van az erdők közelsége, nagy a párologtatás, magasabb a páratartalom, jól érzi magát a gesztenye. nem véletlen, h pl. szombathely rigóvölgyben szépek, a völgy és a sok fa ideális páratartalmat biztosít!
"a sokpettyes virágbogár a porzókat, bibét megrágva meddővé teszi a virágokat".
"a bimbókat is károsítja."
Nóra a szakértő, nem tudom, ő mit mond erre?
Mondhatjuk a Csoloman reklámszövegének, h vegyék a csapdát, de azért lehet benne valami, a kérdés: mekkora kárt okozhat. Lehet, max. részlegeset, akkor az belefér(het.)
nekem -mint írtam- rózsabogarak vannak a gesztenyén, nagy számban.
a naspolyán is voltak, féltem is, h nem lesz termés. aztán lett, közepes mennyiség mutatkozik.
nem tudom, h a fagy (elvileg nem érzékeny rá...) miatt, v. a r.bogarak miatt, de 5-6 éves fákról többet vártam volna így is, úgyhogy a kérdés nem lett eldöntve...
Szeretnék a kérdéshez hozzászólni .Ha savanyítjuk a talajt például ecettel és általában a savanyú kémhatású talajokban a vas felvétele a gesztenye számára lehetővé válik , így nem alakul ki klorózis sárgulás . A lúgos illetve magas mésztartalmú talajokban a mész gátolja a vas felvételét és az ecet ezt próbálja közömbösíteni . A gyakorlatban persze ez nem ilyen egyszerű és a már kialakult sárgulást vashiányt még gondos munkával is nehéz
visszafordítani . Az ecet , a kálium szulfát és ammónium szulfát műtrágyák valamint vaskelátok talajon keresztül való megfelelő adagolása segíthet a klorózis megszüntetésében ,de gyakran még így is egy év kell hozzá ,hogy a következő évben egészséges zöld leveleket kapjunk.
Az ecet tehát nem a fának jó hanem a savanyú közeg által a vas felvételét segíti elő meszes talajokban.
Az ecet miben segít? Tudom savanyítja a talajt, de az miért jó a fáidnak? Ecet nélkül sárgák a kifejlett levelek? Az nitrogén hiány ha jól tudom. Műtrágya nem segít? Az ecet is pont elég?
A képek alapján mondom, sztem nagyon szép kis csemetét kaptál. A levelek színe is teljesen rendben van, nekem 3 év után kezdett halványulni, majd sárgulni. Azóta ecetes beöntözést nem lehet elhagynom 2x (áprilisban és júniusban). Amit a leveleken látni, sztem gomba betegség nyomai, de nem túl vészes. Ez a fa egyenlőre rendben van, szuper.
