Már régóta tervezgetem, hogy megírjam véleményemet az új albumról, vagy úgy általában Jarre zenéjéről a topicban, de ismerve saját jellegzetes viszonyulásomat ehhez a zenéhez, inkább vártam még vele. Egyrészt mert zeneakadémista lévén hozzászoktam, hogy a zene saját magát fejezi ki és a szavak épp csak körülírják. Másrészt ha új Jarre lemezt hallgatok először, hihetetlen türelmetlen vagyok. Legyen már vége! Vajon mi van még hátra? A végén meg csalódott vagyok, hogy nem tudom csak úgy hipp-hopp beilleszteni a többi közé az új jövevényt. Aztán a track-ek közötti ugrándozás, tekergetés közben jövök rá, hogy milyen hihetetlen módon megint újrafogalmazta magát. És így az új album fényében megint másmilyennek látom az összes többi szerzeményét.
Leginkább 1993-tól, a Chronologie-tól kezdve érzem, hogy egyre jobban rátapint tematikailag is a saját lényegére: a megújításra, az időbeliségre, múlt-jelen-jövő kapcsolatára. Ami a Metamorphoses kapcsán szembetűnik, az az, hogy amíg mások a jövőről úgy beszélnek, mint valami embertelen, gépies, falanszteri világ, addig Jarre, a gépzene mestere elhozza nekünk a jövőt és jelenné teszi. Hihetetlenül friss, új, eredeti, és egyből úgy érzem, hogy dejó, lehet ilyen hozzáállással is szemlélni a világot, ahogy azt ő teszi. Ezért nem ér senki sem a nyomába. Lehet, hogy nem lesz sohasem toplistás ezentúl egy száma sem, de pályafutása végigszántotta ezt az egész gyökér popzenét, hisz az Oxygene óta belőle élnek a szignálszerzők, a természetfilmek zenéinek a szerzői és még sokan mások.
Jarre művészetében az a legjobb, hogy a hallgató is részévé válik és sajátjának érzi. A koncertek olyan ízlésesek és életszagúak, hogy engem egyáltalán nem érdekel, hogy ő játszik-e, vagy nem. Több olyan esetet is láttam, amiből tisztán látszik, hogy a hangszerek, amin ő játszik, nem szólnak. Pl. az egyiptomi koncerten az Oxygene 4-ben nagyban nézelődött hátrafelé az arab dobosra, és amikor megszólalt a dallam, csak utána kapott hirtelen oda a billentyűkhöz, rázta is a fejét rendesen. De ha belegondolunk, aki ilyen monumentális koncerteket, visza avállán, élteti a "show-t", attól nem várható el, hogy pontosan, hallhatóan játszon.
Akkor éreztem leginkább, hogy a hallgató mennyire aktív részese a zenéjének, amikor a minap ellátogattam a Lézerszínházba. Ugyanis Jarre zenéje a hallgató számára nyitott bármilyen térbeli vagy tematikus asszociációkra. Nekem meg is volt a legtöbb szerzeményéhez a magam képzete. Talán ezért nem tudtam mit kezdeni egy másvalaki ötleteivel. Mozgásokban túl illusztratív volt erősen centrális (állandóan középen mozgott-forgott egy változó alakú lézernyalág, ami szemüveggel 3D érzetet adott) és hiányoztak a színek. Úgy érzem, Jarre zenéje elég érdekes és beszédes ahhoz, hogy a ritmikáját, a mozgó szólamokat fénymozgással illusztrálni kéne. Ezt ő maga sem teszi, hiszen a koncerteken a látványvilág a sokféle lehetséges asszociáció egyikéhez segít hozzá minket és a zene önálló egysége a látványvilág önálló egységével együtt adja a hatást. A látvány a zenéhez tesz hozzá, nem azt illusztrálja. A Lézerszínház előadásának nem volt témája, nem gondolta tovább a darabok mögött rejtőző gondolatokat. Sőt a tételeken belüli rövidítések, vágások is zavartak. Mindemellett messzemenően elismerem azt a precíz, profi munkát, amit az előadás létrehozói végeztek, de talán pont a Lézerszínház eszközei túl soknak bizonyulnak ahhoz, hogy egy ilyen jellegű zenéhez hozzá tudjanak szólni.
Egyenlőre eddig jutottam el a gondolataimban, de remélem, folytatom még valamikor.
Az "Okinawa koncert"-et 01/01/01-én (Jarre szerint ez a nap "Very digital") tartották Okinawa szigetén. Olyasmi project, mint a tavalyi Egyiptomi koncert, viszont a témája a jövő. A "vendégművész" Arthur C. Clarke volt, aki - mint egyiptomban Laurie Anderson - a kommentár szövegeket fűzte a zenéhez, melyet a The ViZitors néven futó alkalmi együttes (élén Jarre, és Tetsuya "TK" Komuro) adott elő "2001 RendeZvous in Space" címmel.
Kar ezert a topicert ha nem foljtatjuk Jarre mester kritizalasat?
Van egy uj topicom varom a kerdesemre a valaszt oda is :
(Kultúra) ENIGMA STILUSU ZENÉK KEDVELŐINEK
A kerdes :
Mester legutobbi albuma mennyire Enigma stilusu ??
Nem latta veletlenul tegnap (aug 23-an) a TF1-en sugarzott filmet Jarre baratunkrol?
En csak ma tudtam meg, hogy volt ilyen tegnap. A fenebe, mert meg a TF1 is jon nalunk.......
Csocsesz
Lezoli
Ugy remlik nekem, mintha azt hallottam volna, hogy az altalad hianyolt resz technikai problema miatt nem lett regzitve(?)
Pontosan nem emlexem mar, de valami ilyesmi oka van, talan a helyszinen sem szolt volna(?)
Lezol
A http://tdots.free.fr címről mintegy két hét alatt sikerült lesszedni mind a 37 track-et.
Gondolom, a látvánnyal együtt sokkal jobb lehetett. Találtam egy-két számomra ismeretlen dallamot, és a Metamorphoses majdnem teljes anyagát.
Amit nem értek: A Nap 12 álma. És a következőkről álmodik a Nap:
Dream 1 - The Rock
Dream 2 - The House
Dream 3 - The Tree
Dream 4 - The Boat
Dream 5 - The Flesh
Dream 6 - The Voice
Dream 7 - The Sky
Dream 8 - The Child??? The Fish???
Dream 9 - The Bell
Dream 10 - The Snow
Dream 11 - The Blood
Dream 12 - The Gate
A 8. álom nem található meg a 37 track-ben, és a dalban a következők vannak:
Je Me Souviens
The voice
The tree
The boat
The Gate
The Flesh
Je Me Souviens
The House
The Child
The Bell
The Sky
Je Me Souviens
The Blood
The Rock
The Snow
The Fish
Itt 13 szó szerepel.
Van e fórumon valaki, aki résztvett a koncerten...?
A magyar beszéd a Zoolook-on a 2. számban (Diva) hangzik el (többször is). Javaslom a 0:17-es pozíciót (ott hangzik el először), a szöveg pedig:
"és nagyon örülök, hogy haza".
Ha jól láttam, az alábbi címen 36 track van.
Meg lehet ezeket szerezni valahonnan? Mondjuk CD-n, mert modemen keresztül leszedni ez legalább három hét lenne...
Meg nem jartam erre eddig, most is csak meg szeretnem jegyezni, hogy Jarre a Metamorphoses-szel valami nagyon-nagyot alkotott. Nekem nagyon tetszik igy sokadjara, bar idobe telt mire bejott. Amit meg rengetegszer hallgatok az az Equinoxe (elejetol vegeig nincs egy unalmas pillanata sem), a Zoolook (az effektek miatt nagyon jo ... apropo a borito szerint van rajta magyar beszolas, hol?), a Chronologie, az Oxygene 7-13 is kifejezetten jo (rengeteg minden szol egyszerre, csakugy mint a Chronologie-ban), es persze mostmar legjobbnak a Metamorphoses-t tartom, szinten amiatt hogy szinte nincs egy masodperc unalmasabb resz sem rajta (elvegre ez is 3 evig keszult) ... szoval szeretnek racafolni arra, hogy Jarre-ra ujabban nem kivancsiak ...
Igen igy tortent. En is ott voltam. Tenyleg nagyon kozvetlen es hihetetlenul szereny volt. Nem voltak orzovedok meg ilyesmik, csak ugy siman egy novel meg egy masik faszival jott. Allitolag a klipen voltak utomunkalatok, amit egy magyar csoka rendezett - ezert jart nalunk. A dedikalas utan, mikor elfogytak az emberek, atsetalt a Kempinskibe a Vorosmaty teren keresztul.
Lezoli
Volt valaki 1997 februárjában a Vörösmarty téri lemezboltban a dedikáláson? Én elötte való napon hallottam erröl ott a boltban és leesett az állam, hogy idejön dedikálni. Szerintem akkor forgatták az Oxygene 8 klipjét, azért volt itt Pesten. Másnap mentem nagy vidáman a dedikálásra, hoztam az összes lemezemet. Elég sokan eljöttek. Jarre amikor hátulról bejött a boltba, mindenki kiabálni kezdett, meg füttyögetni, ö meg nagy lazán odaintett nekünk. Elöször TV interjúkat adott, aztán mi jöttünk. Mindenkinek elvileg csak egyet lehetett aláiratni, de sokan odaöntötték elé az összeset, amit elhoztak. Én kétszer álltam be a sorba, másodszor kezet is fogtunk. Élöben egyébként egészen máshogy néz ki, mint a koncertvideokon, sokkal szerényebb, alig lehet ráismerni. A dedikálás pedig úgy ért véget, hogy egyszerüen felállt és kiment, amikor megunta.
Örömmmel olvasom, hogy van aki még szereti a klasszikus elektronikus zenét, Jarre-on kivül.
Ha jobban körülnézel, van egy-egy topic, ami kimondottan a Tangerine Dreamről ill. Vangelisről szól. Ha érdekel, vess rá néhány pillantást. Talán sikerül beszélned olyanokkal, akiknek hasonló a zenei ízlése a tiédhez.
Gebi, a forditasaid zsenialisak (mar amenyire egy franciaul-nem-tudo megtudja itelni) :)
Mellesleg penteken neztem az Eeelektro-t a Z+-on (koszi a tippet opdavid!). Eddig fogalmam sem volt hogy "ilyen jo" musor is van ezen a csatornan. Igazabol csak egy klip tetszett (Klaus Schulze - lattatok a kis MiniMoog szintit?), de azert ezentul rendszeresen nezni fogom, hatha lesz benne egy-ket Jarre is... (A Leftfield sem volt rossz, csak az en izlesemnek kicsit durva az a zene). Valaki mas is nezte ezt a musort?
Es ide tartozik a kovetkezo kerdesem is: milyen egyeb elektronikus zeneket szerettek?
En meg imadom Tangerine Dream-t (csak a regebbi albumok!).
A régi albumok már legendává váltak. ;)
Én pl. ezen zenék mellett tanultam annakidején, meg később számítógépezni is.
A "régiszépidők" romantikája, nosztalgia meg minden. Főleg az Oxygene, az Equinox meg a Magnetic Fields - ez utóbbi volt az első és utolsó bakelit-lemezem, annakidején t'án Jugoszláviából hozták, és karácsonyi ajándékként kaptam.
A Metamorphoses albumon nagyon kellemesen szólnak a vonósok - és ahogy ezek hangjai ötvöződnek a "jarre-os" hangzással. Annakidején ilyen fantasztikus élményt jelentett, amikor a Kínai koncert dupla-albumon eredeti kínai hangszereken eredeti kínai népi zenét lehetett hallani, és erre "játszott rá" JMJ.
Üdvözlet mindenkinek!
Aki normális minöségben akarja látni az új Jarre klipet, annak ajánlom, hogy kéthetente nézze a Z pluszon az Eeelektro címü müsort, én mindig ott látom. Azt hiszem, péntek esténként van, csak most hirtelen nem tudom, hogy melyik hétben vagyunk.
Egyébként én egész jól értem a klip témáját: az elején egy kis áttetszö golyó kijön a kamerából, ami bemegy mindenkinek az otthonába, megnézi, hogy ki hogyan él: jósnö, anya a gyerekével, valaki várja a párját vacsorával, ... Néha mi is a golyó szemszögéböl látjuk a lakásokat, amerre jár. A végén pedig visszamegy a kamerába, és Jarre barátunk megnézi, hogy mit gyüjtött.
Nekem egyébként hihetetlenül tetszik a képi világa, a barnás éjszakai színei.
Na igen en is csekkolom a topikot es napokon at semmi :(
Szoval Eiffel 65: en nem vagyok ennyire negativ a dologgal kapcsolatban, lehet, hogy osszehoznak valami kis mixet, amivel Jarre baratunk felrepul a toplistakra. Szoval en majd a fulem alapjan dontok. Apro popo: nincsen meg valakinek az elso maxi lemez?
Lezoli
