;) na kiri, hogy ott hagytad a kötözködős vonalat, nem is jó, ha nagy az egyetértés, az olyan udvariaskodós. Úgyhogy meglátjuk hogyan lesz húsz év múlva, de végülis oda jukadtunk ki, hogy a gyerekek és a szülő között mindíg ott van az a generációs para és soha nem fogják megérteni egymást, de ettől még nem kell mindenkinek beteg felnőtté cseperedni. Szeretni kell és csinálni ahogy jön, azt nem túlfilózni uh. be is fejeztem!
Pokemon: tökre igazad van, végig is soroltam magamban egy szolid szubjektív versenyben az általam ismert szülőket, és magasan az egykor vagy most szívós és drogozó szülők voltak az élen.
De hogy a kötözködő vonalat is továbbvigyem, elöbb-utóbb a te gyereked is lehet nem beszívott felnőtt, akkor aztán jönnek majd a problémák ;-).
De tényleg, kifejezetten úgy tűnik, hogy az én ismerettségi körömben azok a cuccozó arcok, akik eljutnak a gyerekcsinálásig, azok azt jól csinálják. Mármint az utánát. A többiek meg mintha nem jutnának el oda, szóval ők offtopik.
muki: jól van, gyere csak, örömmel látlak :-). Azt én sem hiszem, hogy a drog csak így menekülés lenne, tudod, kinek mi. Szerintem ahol addikció van, ott menekülés is van.
Hogy én mennyire menekülök vagy nem menekülök a drogok elől, azt nem nagyon tudom, de megvizsgálom a kérdést. Utoljára a Szegedi Ifjúsági Napokon volt a számban spangli... Nem a drogok elől menekülök én, hanem a csajok elől. Úgy tűnik.
"az ember mind betépve, mind nem betépve egyformán türelmes lenne a gyerekkel, meg ha így is és úgy is tök jókat foglalkozna vele. Vagyis: miért is nem megy ez ugyanúgy nem betépve?"
Igen igen, ez így van, de itt inkább arra gondoltam (mosmá akkó kifejtem), hogy a szívós szülők életmódja és felfogása nem igazán az, hogy este tízig dolgozok az irodában és hazamegyek és a holnapi mítingre készülök és hétvégén meg át kell néznem csilliárd dossziét...magyarul, nem a drogozgatós szülők teszik félre és értik félre a gyereket a szenvedélyük miatt!
Jó' van, pokemon, a félreértem a gyereket dolgot (félrelököm? ezt honnan vetted?) nem is neked írtam, sőt, a friss élmény miatt éppen ti lebegtetek a szemem elött, amikor nekiálltam helyesbíteni, de gondolom, azt is olvastad.
A drogozgatnak meg egy dolog, a drogoznak alatt viszont én azt értem, hogy valaki megszokásból és szükségből és sűrűn nyúl valamihez, aztán ez tényleg lehet szinte bármi, sok esetben ez a munka és sok esetben ez a fű. Hogy erről tíz esetből kilencben csecsemő- és kisgyerekkori dolgok "gondoskodnak", arra én a kocsimat ráteszem, de akár ezt, akár az ellenkezőjét elég nehéz bizonyítani, bár meg lehet kérdezni például egy addiktológust vagy egy pszichológust.
De hogy a túlmagyarázás-érzésedet fokozzam, igazából nem is azért vannak ezek a dolgok, hogy jaj mert anyám, hanem azért, mert jaj anyám nem, és apám sem, és ők meg azért nem, mert az ő anyjuk és apjuk nem, és így tovább vissza az időben, talán egészen a kígyóig.
Viszont ha már lefókuszosoztál, akkor még hozzáteszem, hogy azért az lenne az optimális, ha az ember mind betépve, mind nem betépve egyformán türelmes lenne a gyerekkel, meg ha így is és úgy is tök jókat foglalkozna vele. Vagyis: miért is nem megy ez ugyanúgy nem betépve?
Ja pontosítok: a drogos nálam a Trainspottingos csávóknál kezdődik, vagy az akut alkeszok, estleg a láncdohányosok is ide tartoznak. Szal ha a gyerekem valamelyikbe bele esik majd és saját szarában fetregve éli mámoros napjait, na akkor valamit nagyon elbasztam. De, ha a kis haverjaival plésztésönözés közben cigizgetnek, hát nem hiszem, hogy pszichológushoz fogunk rohangálni és keresni az okokat, hogy mi meg hogy?
"Én legalább két dolgot is tudok mondani, ami a mindenki békésen drogozikkal probléma. Az egyik, hogy a forever menekülést nem mindenki bírja (például én sem, de más sem). A másik, hogy szerintem jobb lenne a dolgokat az eredeti forrásukból megkapni, mondjuk az anyai szeretetből és figyelemből, és nem húsz évvel késöbb egy gyomnövénytől."
Szerintem meg rengetegen vannak akik nem azé drogozgatnak(beleértve megamat is) mert nem jutott az anyai szeretetből, ez már olyan izés túl magyarázásnak tűnik nekem, hogy mindent erre fogjak, hogy jaj mert anyám...
Nekem egyszerűen jól esik este elszívni egy jointot, vagy ha össze jövök a cimbijeimmel, akkor mondjuk jobban esik ez mint a feles. (néha az is)
És a betépve félrelököm a kölköt, dolgot is kikérem magamnak. Szerintem betépve türelmesebb az ember a gyerekkel és tök jókat lehet ilyenkor foglalkozni vele és mintha ezt ő is érezné.
Szal nekem most ezek a kilyelentéseid úgy tüntek mintha a csak Fókuszból hallottál volna a drogosokról.
Hát, lehet. Végülis eddig akiket ismerek és füveznek vagy füveztek, és szülők, többnyire egészen jól csinálják, legalábbis a gyerekeik nem tűnnek nagyon elveszettnek. Viszont a generációs különbségekben nagyon nem értünk egyet, mert szerintem a gyerekeket a szüleik tanítják gondolkodni, és ha ez a gondolkodás annyira eltér, hogy ez egymás értésének a rovására megy, akkor ez csak a szülők figyelmének és törődésének hiányából eredhet. Tudod, mint a kertben, ha nem törődsz a növényeiddel, nem figyelsz rájuk eléggé, akkor elhalnak meg betegek lesznek meg az egész kert elgazosodik. Alacsony lesz a THC-tartalom, meg ilyenek. Az én világom legalábbis baszik tökéletesíteni magát, ha én nem fáradozom ezen. Nemcsak a világon, magamon is.
en ezt nem igy latom. vannak dolgok amik bar valtoznak, de a tokeletes format megsem erik el (pedig de!:)). szerintem a szuleink nem feltetlen a szocialista neveles miatt nem figyeltek rank elegge es arra sem vennek merget, hogy a fuvesek gyereke hasonlo sorsra jut. generacios kulonbsegekrol beszelunk es nem feltetlen azert nem ertjuk a gyerekunket mert nem figyelunk oda ra, hanem mert egyszeruen mashogy gondolkodunk mint ok. fuvel vagy anelkul..... es szerintem a szulok 80%a elhatarozta (akar mar gyerekkoraban) hogy o jobban fogja majd csinalni mint az o szulei es vszinuleg igy is lesz. (vagy nem) de a lenyeg, hogy a vilag azert akarhogy is nezzuk tokeletesiti magat, igy vagy ugy. de tod mit, ha gyerekem lesz es szivok majd meglatom hogyan alakul a dolog. vagy meglatjuk, mind. addig csak elkepzeleseim vannak amiket meg gyakorlatban nem probaltam.
Én legalább két dolgot is tudok mondani, ami a mindenki békésen drogozikkal probléma. Az egyik, hogy a forever menekülést nem mindenki bírja (például én sem, de más sem). A másik, hogy szerintem jobb lenne a dolgokat az eredeti forrásukból megkapni, mondjuk az anyai szeretetből és figyelemből, és nem húsz évvel késöbb egy gyomnövénytől. Talán ha Mazsola, Tádé, és az egykori szocialista nevelés kicsit több eszet meg embert hagy a szüleinkben, talán akkor kicsit többet vagy jobban odafigyeltek volna ránk. És, hogy egy kicsit rontsak a képen, gyanúm, hogy a mi gyerekeink jelentős részének éppen az lesz a problémája, hogy enyhén betépve félreértettük őket, amikor pedig nagyon számítottak ránk.
(Bud Spencer nem olyan poénos? Ja, lehet, de azért különösen és nagyon-nagyon ajánlom a Kincs ami nincs-et!) Most mér' van má' faszki hogy beszólok? Egyrészt, ehhez értek, másrészt, én így gondolom, harmadrészt, most párbeszédben vagyunk, idáig meg nem kommunikáltunk. Nekem attól van a faszki, hogy mindig egyet kell érteni mindenben, és a Mazsola-vonal éppen ezt csinálja, legyél egyenbuta és kezelhető, ennyi a mondanivalója, aszondod furcsán gáz volt, naugye. Persze tényleg aranyosan hangzik, hogy Mazsola és Manócska, éppen ezért néztem meg azt a bizonyos részt. Szerintem ez nem is a mi gyerekkorunknak volt a meséje, hanem a szüleinké. Aztán nézd csak meg, milyen sikeresen nevelt: nagyjából az összes szüleink összes gyereke trogos lett. De nem is ez lényeg, inkább olyasmi, hogy a miniszterelnök, aki arról dönt, mennyit tudunk költeni mozira és mennyit kajára, és hány nap szabadságot tudunk kivenni és heti hányszor ehetünk húst, ha akarunk, és aki arról dönt, hogy lecsukjanak-e téged, ha elkapnak fél gramm zölddel a zsebedben, szóval ez a miniszterelnök lekurvázza, persze joggal, ő már csak tudja, hiszen ő a stricije, lekurvázza az egész országot, téged, engem, mindannyiónkat így együtt, és három nappal késöbb sokkal inkább azon jár az emberek esze, hogy az aranyosan hangzó Mazsola-bábocskát esetleg ellopták a magyartévé tizenkettedik, mérhetetlenül poros raktárhelyiségéből. Ha van olyan dolog, ami még ennél is kevésbé érint minket, jó lenne, ha tudnánk róla, mert ha így folytatjuk, még a végén mégis magunkkal kezdünk foglalkozni, aztán az még a létrontás kárára is mehet.
cellux: nagy élvezettel hallgattam, ahogy a rádióban megnyilatkoztál, és tökre sajnáltam, hogy ez annyira az adás vége felé történt meg. A hol és mikor ügye meg tulajdonképpen az én hülyeségem, mert nagyjából követem az eseményeket a Pszichonauták körül, szóval igazán ideírhattam volna a fórumba, hogy cellux és Siphersh este tíztől tizenegyig a Petőfi rádióban, biztos érdekelt volna egy-két emberkét innen, sajnos, nem jutott eszembe. Mindegy, most a szövegre kattintva akit érdekel, meg lehet hallgatni.
Másrészt meg sokszor eszembe jutott, hogy van-e valami ennél alkalmasabb fóruma az informatikai "agymenéseinknek"? Egyfelől érdekes, másfelől meg mindig reménykedéssel tölt el, hogy van még (legalább egy) olyan ember, aki érti, amit írok.
Hi csögáz, most vettelem észre, hogy írtál, és te, jól vagy? Nagyjából átaludtam az utóbbi 3 napot (átlag 14 órát). Semmihez se volt kedvem. De már tök jól vagyok. Meg kipihenten.
Tegnap jól beboroztunk a Született feleségek alatt, és ma úgy voltam másnapos, hogy rihi-röhögtem mindenen. Aztán megnéztük a Brian életét..
Sportember, az idô sok mindent megszépít. A szocban volt egy csomó minden, ami nem is volt annyira jó, de kicsi is voltam, (pl. a Bud Spencer filmek se olyan poénosak, mint régen, kivéve amikor a hülye Terence Hillel a kórusban énekelnek, nemtom melyikben) meg ilyen nosztalgikus is vagyok, és tök cukin hangzik, hogy Mazsola és Manócska. És szerintem nem a népé, amit Kovács Józsi mutogat otthon a haveroknak, hogy a balhékor nyúltuk a TV-bôl. Amúgy elkaptam pár hónapja egy részt belôle, és ilyen furcsán gáz volt, elkapcsoltam 5 perc múlva. Amúgy meg faszkivan, hogy mindig beszólsz.
Hát szerintem meg Mazsola és Tádé a tévéé, és akkor lenne a népé, ha elvitték volna. Beugrott valami emlék, hogy az elmúlt években egy epizódot sikerült megnéznem, és egy szédületesen unalmas viszont nagyon primitív és demagóg mesét láttam. Valaki akkor szólt, hogy de ezt kisgyerekeknek csinálták, szerintem meg a kisgyerekek sem unatkozni nem szeretnek, sem nem buták, demagógiának kitenni őket meg aztán tényleg geciség. Véleményem szerint a Mazsola és Tádé fúj, és pö.
Köcsögök, adjátok vissza Mazsolát és Manócskát. Ők a népé!!!!!
Amúgy meg:
Oriah Hegyi Álmodó öreg indián verseNem érdekel, hogy miből élsz.Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával,Nem érdekel, hogy hány éves vagy.Azt akarom tudni, megkockáztatod-e,hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj. Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal.Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal, az enyémmel vagy a tiéddel,Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázismegtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira. Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselniaz árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet.Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,ha az nem mindennap szép, és hogy isten jelenlétéből ered-e az életed.Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partjánés azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy "Igen"! Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelniegy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket? Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide..Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában anélkül, hogy visszariadnál.Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,amikor minden egyéb már összeomlott.Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban NNa, nekem ez nagyon betalált.csoki
Én azt hiszem, hogy éppen ez az image-dolog az, ami miatt ez olyan nagyon erős. A feledés homályába, hát lehet, sőt, minden, de nekem úgy tűnik, hogy 1980 körül kidobták az asztalra ezeket az image-eket, és, hm, igen, éppen és konkrétan ezeket az image-eket, nem másikakat, ezek ugyanazok. Na megyek és megismerkedem a három napos unokaöcsémmel.
ami a squeak-ben nagyon érdekes ötlet szerintem, az az "image" fájl gondolata, hogy ha letároljuk az egész rendszer pillanatnyi állapotát leképező adatszerkezetet egy fájlba, akkor nem kell külső fájlokkal meg save/load meg ilyen hülyeségekkel bajlódni (illetve csak akkor kell, amikor exportálunk/importálunk, vagy ha akkor fájlokról van szó, hogy nem praktikus őket az image belsejében tartani).
én annyit csinálnék másként, hogy a rendszer állapotát leíró adatstruktúrát (objektum-fát) egy sqlite adatbázisban tartanám, mert minek találjak ki egy spéci fájlformátumot, ha egyszer már van valami, ami tök jó és működik.
