"A gam gyöknek csak a mag gyökkel van kapcsolata. A meg és a még gyökkel nincsen, mert azok szaporító értelműek."
A mag nem a szaporításról szól?
"A meg szintén hasonló felbontású. Me-eg, azaz folyamatos mozgást jelent. Ez is halmozás, mint a még."
Ez Ok...
De a mag is, hiszen ott a tudás halmozódik föl. Lásd: Mágus.
"A mag sima gyökfordítása a gomba, gumó, gomb, gömb gyökének."
És miért lett megfordítva? Mikor semmi köze a gumóhoz... A mag nem föld alatt van, nem a növény gyökere, hanem a termése, amiből ugyan az a növény fejlődik ki.
Még alakját tekintve sem hasonlítanak egymásra, mivel a mag sokkal kisebb, mint egy gumó, ráadásul sok esetben kemény, és belül sem nedvdús, mint a gumó.
A mag sehogyan sem kapcsolható a gombával, gömbbel, gombbal...
"Valamilyen érthetetlen okból szerinted nem létezik ez a gyökfordítás."
Pedig kézenfekvő: Semmi nem bizonyítja létjogosultságát, és egyáltalán nem is logikus szóalkotási formula. Ettől függetlenül mégis előfordul, hiszen a hangok korlátozott száma ezt még föl is tételezi, s miután azonosak a fonémák (hangok) és azok jelentései, így a végeredmény is hasonló értelmű lesz. De itt sem a gyökfordítás volt a szó alkotását motiváló tényező, hanem a hangok jelentése. Néhány összetett szónál láthatunk hasonló jelenséget: fauszadék-uszadékfa, ősember-emberős, talpfa-fatalp, fatám-támfa, kupacszemét-szemétkupac.
Ezekben a szópárokban fordított az alkotó szavak sorrendje, mert nem azonos jelentőségű az elől lévő szó az utóbbihoz képest, mégis az összetett szó jelentése hasonló. Ugyanakkor általában jelentős az összetételek közti jelentésbeli eltérés: pl. fafej-fejfa, betonvas-vasbeton, épületfa-faépület, gépíró-írógép... Egyik összetett szavunk sem egy korábbi összetett szó megfordításával keletkezett, hanem az azonos jelentésű alkotók szerepének felcserélése okán. Pl. a gépíró olyan személy, aki géppel ír, az írógép pedig olyan gép, amelyikkel lehet írni.
"Amúgy a szláv „muzs” esetében az ószláv мѫжь /moⁿzsĭ/ mellett a mai lengyel mąż /moⁿzs/ alak is mutatja, hogy a tő második mássalhangzója /n/ volt, és a /zs/ csak a harmadik volt. A szó az indoeurópai *mon- tő továbbképzése, amely továbbél az angol man, német Mann, gót manna, szanszkrit manu ~ manuṣ, avesztai manuš szavakban. De egyesek a görög a- fosztóképzővel kiegészítve ezt a tövet azonosítják az amazón népnév -maz- tagjában (ti. ’férfi nélkül élő’), továbbá mások ezt sejtik (az ősirániból átvéve) a vogul mańśi ~ mańći önelnevezésben, az osztják mońť ~ moś frátrianévben és a magyar népnév magy- előtagjában is (ahol, mint a szláv nyelvek többségében, a zárt szótag végi /n/ feloldódott a környező hangokban)."
---
Khm. Az éneket is MOND-ták régen az ÉNEK-MONDÓK! Annyival kiegészítve, hogy nem , nem, indoeurópai *mon- tő, sem a Manu ~ manuś ..mantra stb. származékok.
Most finnugrista oldalról támadom meg az álláspontodat:
P. Veres. The etiological myth of obugrians on the origins of phratrial organization, and their world model // Transactions of Karelian Research Centre of Russian Academy of Science. No 3. Humanitarian studies. 2014. Pp. 43-52
"...Ők bronzöntéssel foglalkoztak, jól ismerték a lótenyésztést és a képzőművészetet. A bronzkor és a vaskor határától kezdődően, a nyugat-szibériai északi, tajgás területekre költözve, ezek az ugorok asszimilálták a helyi uráli nyelvű őslakos populációkat. A jelenlegi etnikai terület, ahol az ob-ugorok élnek, teljes mértékben a múltban a finnugor őshaza keleti részébe tartozott, amely az uráli népek otthona volt. Főleg azért, mert éppen az Urálban található a lombhullató erdő és a vad mézelő méhek elterjedésének központja (refugium). Véleményünk szerint pontosan így alakult ki a hantik és manysik kettős társadalmi struktúrája: a nyugati Szibériában az etnikai keveredés idején a betelepülők és a helyiek, akik nyelvileg rokon etnikumok, egymás számára exogám házassági osztályt képeztek, majd fokozatosan fivériségekké alakultak, amelyeket Por és Mósz néven ismernek.
Párhuzamosan ezzel a magyar nyelv terjedt a helyi uráli szubsztrátum között az Urálban. (Ugyanígy alakult ki később a dialektális és etnográfiai csoport a északi manszikból a hantik szubsztrátumán a 13. század után.) Tudományos hipotézisünket az ob-ugor fratrik kialakulásáról, amely etnikai keveredés során jött létre etnogenezisük folyamán, meggyőzően alátámasztja a nyelvi anyag is. A lényeg az, hogy a finnugor, és különösen az ugor gyökér a hantik és az északi manysik fratriális elnevezésében, a mōś (többes szám: mońśet) ~ mońt’ Proto-Ugor *mańć3> māńśi a „beszélő” jelentését hordozza. Nem véletlen, hogy ezt a fonetikai és szemantikai törvényszerűséget a „mansi” etnonimnál, valamint a magyarok önelnevezésének első részénél, a magy-nál (mad’) is meg lehet figyelni. Véleményem szerint ez a finnugor etimológia pontosan a finnek és karélok manaa ~ manaus (~ manata) szavára vonatkozik; a magyar mond ‘mondani > mond ~ mítosz’; az udmurt mad’ ‘mese, mondás, mítosz’; mad’ni ‘mesét mondani’; a mari manaś ‘kiáltás’; a jukagir mon ‘mondani’. Nagyon érdekes, hogy a nagy orosz nyelvész, B. M. Illic-Szvitics kutatása szerint a protofinnugor rekonstruált forma PFU *mаńćэ ~ *mаńć3 még nosztratikus eredetű is, ahol ћ3 ~ ћэ ~ ћä – a melléknév végződése. Ezt figyelembe kell venni, mivel egy olyan esettel állunk szemben, amely a világ legősibb etnonimjei közé tartozik, amelyek a magyar népek körében fennmaradtak.
Ahogy nemrégiben sikerült bizonyítanunk, Bernát Munkácsi hagyományos nézete, amikor 1901-ben a szanszkrit Manu ~ manuś szót az ugor etnonimákkal, mint például māńśi (~ mōś ~ mońt’*monu*mаńćэ, Proto Ugor *mańć3>), magy (ar) мадьяр (a magyarok), valamint finn mies [Setälä, 1887; Chernecov, 1939] összehasonlította, etimológiailag, azaz szemantikailag, valamint történelmileg téves.
-----------
"Veres Péter néprajztudós, az MTA Néprajztudományi Intézetének volt főmunkatársa Mérföldkövek a magyar őstörténetben című, 2009-ben megjelent munkájában – Tóth Tibor antropológiai munkásságára és Moór Elemér nyelvtörténeti koncepciójára hivatkozva - kifejti azt a nézetét, hogy a magyarság még ennél is korábban, a szkíta kor kezdetén, az i. e. 1. évezred elején kivált az ugor nyelvközösségből és eurázsiai lovasnépként élt a sztyeppeövezetben az őt körülvevő iráni, majd türk népek között. Katonai fölényét a magyarul (ugorul) beszélő nép mindvégig megőrizte, ami lehetővé tette más népek beolvasztását is. Ezt a magyar nyelvben meglévő iráni szubsztrátum igazolja. Tanulmányában az időpontot összeköti a lovas-nomadizmus elterjedésével. Moór Elemér említett nyelvtörténeti koncepciója az ugor nyelvközösségből történt kiválást - Veres Péter közlése szerint - azzal bizonyítja, hogy a többi ugor nyelvben a bronzfeldolgozás szavai közösek a magyarral, míg a vasfeldolgozás szavai hiányoznak. Ezt a közlést annyiban pontosítom, hogy a vas szónál jelentésváltás tapasztalható, ez a szó a többi ugor nyelvben az ónt jelenti. Ez azonban nem érinti a megállapítás lényegét. A vas a Nagy sztyeppén az i. e. 1. évezred kezdetén jelenik meg. Elődeink legkésőbb ekkor váltak ki az ugor nyelvközösségből. [V. ö.: Veres Péter: Mérföldkövek a magyar őstörténetben, Budapest, 2009. 53-78. o.]"
Nektek, akik szeretitek megfordítgatni a szavak első három hangját, talán érdekes lehet az ólitván žmuo /zsmuo/ ’ember; férj’ (miből továbbképezve alakult a mai litván žmogus /zsmógusz/ alak), litván žemaitis /zsemajtisz/ törzsnév, a szanszkrit jāmātr /dzsámátr/ ’férj, sógor, vő’ stb.
* * *
Amúgy a szláv „muzs” esetében az ószláv мѫжь /moⁿzsĭ/ mellett a mai lengyel mąż /moⁿzs/ alak is mutatja, hogy a tő második mássalhangzója /n/ volt, és a /zs/ csak a harmadik volt. A szó az indoeurópai *mon- tő továbbképzése, amely továbbél az angol man, német Mann, gót manna, szanszkrit manu ~ manuṣ, avesztai manuš szavakban. De egyesek a görög a- fosztóképzővel kiegészítve ezt a tövet azonosítják az amazón népnév -maz- tagjában (ti. ’férfi nélkül élő’), továbbá mások ezt sejtik (az ősirániból átvéve) a vogul mańśi ~ mańći önelnevezésben, az osztják mońť ~ moś frátrianévben és a magyar népnév magy- előtagjában is (ahol, mint a szláv nyelvek többségében, a zárt szótag végi /n/ feloldódott a környező hangokban).
Egy kis újabb görög magyarul. Először "görög" szavak magyarul, majd olyan magyar kifejezések amelyeket görögnek tulajdonítanak egyesek.
EDÓ : itt ------------- vagyis IDE a pontos szavunk, és magyar nyelven.
SORÓS : halom/rakás/tömeg --------------- SOROS és a SZOROS szavunk megmagyaráz mindent.
SKAPÁNI : kapa -------------------- KAPÁLNI lehet vele, jól mondják csak a kezdő S vegyük le szépen.))
THRÓNOS : trón -------- TORNYOS szék ez, felmagasított díszes bútor hosszú háttámlával. TRÓN meg a TORONY összehúzva. Az etimológia ragozástól függően (magyar ragozás.)) ....) a görög/latin/német háromszögben tud csak gondolkodni.)) Magyarul lehet pedig értelmezni mindezt.
Ha már feljöttek a múzsák, akkor nézzük egyiküket :
ERATÓ ---------- (SZ)ERETŐ szavunk lesz ez pontosan a kezdő SZ hang nélkül. Ugye ő az erotikus költészet képviselője, megtestesítője, megzenésítője. Ez olyan mikor az MÁMOR szó elejéről lehagyják az M hangot, és jajj de idegen az ÁMOR.)) Ezek itt megváltoztatott magyar kifejezések.
HEDONÉ az Ancient Greek-ből, a HEDONIZMUS szó első tagja : ÉDENI lesz, kezdő H előtét nem kell oda, az ÉDENI örömök a (H)EDONÉ, az olaszok is tudják hogy az nem kell oda, náluk is "EDON" a kezdet.
SPÓRA (SPORIÓ) -------------- SZAPORA szavunk összehúzva. SPORADIK(os) formából meg csodásan kiolvashatjuk magyarul a többszörösen nyelvünkön ragozott SZAPORODIK pontos kifejezésünket. Ilyenek ezek a görög és nemzetközi szavak, hogy magyarul toldalékoltak.))
METRIKUS : Ez már annyira "idegen" az UESzWeb-nél hogy még cikk sincsen reája.)) Pedig a METRIKUS szó az a MÉRTÉKES kifejezésünk atompontos párja átírva. ! Még a magyar ragozás is szépen meglátszik benne. Már maga a MÉTER szó is a MÉRET szavunk alapján készült el.
A verselésnél is úgy mondjuk hogy (idő)MÉRTÉKES -------METRIKUS , a görög csak átcserélte az R-T hangokat, visszatesszük és máris MERTIKUS a MÉRTÉKES.)) MÉR+T+ÉK+ES , ezt a szót elejétől a végéig a magyar nyelv képezte...
Ez a jelentése (férfi) csak néhány szláv nyelveben fordul elő, ami a véletlen számlájára írható. <<
Az itt folyó diskurzus többi elemét nem érintve azt azért jelezném, hogy az ószláv мѫжь (mǫžь) ’férfi, férj’ szó megfelelője minden szláv nyelvben megtalálható.
Szerintem is jogos, mármint hogy két külön sztori a MUS/MUZS/MUZ/MUSZ dolog, meg a mondjuk "angol" MAN történet, ami mikor ezerszámra néztem az angolt akkor rájöttem hogy ez egy az egyben a nálunk ismert MÉN szó.
Mi állatokra alkalmaztuk jobbára, különösen lóra mondjuk még ma is ezt. Ami meg a MEN(NI) igénk alapján érthető meg. Az "angol" férfi így MÉN lett.))...
Tömören : Szerintem a MAG--MEG--MÉG- MÁG (például MÁGia) összetartozóak M_G alapon, viszont ez a GAM dolog más. Az esetleges összetartozás ötlete onnan származhat hogy a gyökfordítás némely esetben valóban működik fordítva is, például a LAP--PAL esetén több esetben is, amikor egy hosszú egyenes lapos kard pallos nevet kap meg mondjuk. Vagy a LAPcsánka kontra PALacsinta esete, mindkettő laposra csinált tészta.
Ugyanakkor ez a gyökfordítós manőver meglátásom szerint időnként működik, máskor viszont nagyon nem. Jelen esetünkben én is úgy gondolom hogy ez a GAM egy másik történet...
"Szerintem ott hibázik bele CZ-F hogy nála két MAG is van, mintha ezek külön dolgok lennének , pedig úgy néz ki hogy az nagyon is egy."
Nincs ott semmi hiba, hiszen az egyik MAG a termésre vonatkozik, ami a dolgok esszenciájára vonatkozik, az élet tudására, hiszen abból fejlődik az élet, a másik Mag pedig a felhalmozásról szól (a tudás is halmozott ismeret), pl MÁGlya, ami ugye, magas...
A MEG és a MÉG egyaránt halmozás, hozzáadás jelentésű.
A vita tárgya inkább a MAG, MEG és a GAM gyökök azonosságáról szól:
@ketni: "Ha megnézed a Cz-Fo-ban a mag és a még címszavakat, azt lehet látni, hogy nem ugyan az a gyökszava a két szónak. Magyarán más az eredetük. Nem egymás változatai. Az egyiknek a "mo" mozgást jelentő gyöke van, míg a másiknak a "go" görbedést jelentő a gyöke."
Tehát @ketni az egyiket a mozgás, a másikat görbeségből eredezteti.
Elolvastam a C-F MAG, MEG, MÉG, GAM szócikkeit, de nem találtam sehol utalást arra, hogy kapcsolat lenne az előbbi három és a GAM gyök között.
Nem tudom, @ketni honnan vette ezt a feltételezést.
Igen, ez a MAG MEG rokon kapcsolat jó lehet és az "összetettség" MEG az "összeadottság" értelmezés is. Plusz a NAGY szó is ezzel rokon ugye. CZ-F is írja ezt a MAG (2) címszó alatt jól is érzi.
Szerintem ott hibázik bele CZ-F hogy nála két MAG is van, mintha ezek külön dolgok lennének , pedig úgy néz ki hogy az nagyon is egy.
Ugye már MAGA a "MAG" szó is sokkal több annál mint hogy csak mondjuk egy baracknak (bármely növénynek) a magját jelentse. Bármiféle szaporító anyag, szaporító állat, utódok megnevezése (ráadásul régies is ez), továbbá egy dolognak az érdemi lényegét is szokás így megnevezni.
Azaz a nagyszótár MAG(1) és MAG(2) két külön cikk bár, de valójában a hangalak mögött egyetlen dolog lesz, és sokkal inkább a kettes számúban közöltek amelyekkel a MAG(1) is közösíthető lesz...
"Hibás az értelmezésed, mert két különböző gyökről van szó."
Ha nagyon precízek szeretnénk lenni, akkor igen, de azt Te sem vitatod, hogy mindkét gyök (mag és meg) M_G vázra épül, miáltal (és persze a rokon jelentése által is) ez a két gyök egymással szoros rokonságban van. Épp úgy, mint a TÁR és a TÉR, vagy a KANY(ar) és a KONY(ul)...
Te írtad: "A magánhangzó módosítja a jelentést, de a gyök szempontjából ez lényegtelen."
"A hivatali tisztségek mellett egyes magánfoglalkozások is el voltak zárva a nők elöl"
Hivatali tisztségek sem voltak a nők elől elzárva, más kérdés, hogy bizonyos munkákat nem végeztek nők. Nem voltak kőfaragók, nem voltak munkafelügyelők, nem voltak katonák, de voltak (nem is kevesen) papnők, olyan társadalmi réteg tagjai, akik az akkori elitet jelentették, a tudást birtokolták és háttérhatalmat gyakoroltak.
Még a görögöknél is volt szerepük, hiszen ott is voltak papnők, és foglalkoztak a saját, vagy a család gazdaságának irányításával.
A keresztény Európában viszont valóban el voltak tiltva a tudás és a közéletbeli szereplés elől.
"Egyébként van gamó szavunk, aminek a gam a gyöke."
Van, de - mint írtam - ma már nem használjuk. - És van még néhány helységnévben is.
Ezzel a gyökkel nincs kiterjedt szóbokor.
"Nem lehet a sumért szolgaian követni."
Az alaki és jelentésbeli egyezéseket - mint első írásos bizonyítékokat (a gyök jelentésére) nem lehet figyelmen kívül hagyni. A finnugorászok amúgy is megteszik helyetted is.
"Sokkal hihetőbb fogarasiék megállapítása, hogy a görbedtség Go gyöke nem lehet azonos a magasság Ma gyökével."
Szerintem sem, éppen ezt próbáltam a sumer párhuzammal igazolni, miután Te - hivatkozva C-F-re - ennek az ellenkezőjét állítottad a MAG és a MEG eredetét illetően:
"Az egyiknek a "mo" mozgást jelentő gyöke van, míg a másiknak a "go" görbedést jelentő a gyöke."
Pedig a mag- és a meg- gyökök jelentésbeli kapcsolatára is rávilágítottam: Mindkettő összefüggésbe hozható a növekedéssel, és egyiknek sincs köze a görbeséghez.
"Két merőben különböző képről van szó."
Ezzel egyetértek, ha a MAG (MEG) és GAM gyökre értetted.
"Csak az a baj, hogy ma már egyetlen szavunk sincs GAM gyökkel..."
Szokás szerint nem értünk egyet.
A gyök váza a G-M. A magánhangzó módosítja a jelentést, de a gyök szempontjából ez lényegtelen.
Egyébként van gamó szavunk, aminek a gam a gyöke.
"GAM, elvont gyök, mely a gamat, gamba, gambács, gamó, gangos (= gamgos) stb. szókban jelent emelkedést, fölfelé hajlást, s egy kam gyökkel, mint a kampó, kamasz, kamat stb. szókból kitetszik. (Ellentéte: gal, am. aláhajlás, lehajlás)."
"A sumer MAH = "high, exalted, great, lofty, foremost, sublime." (magas, fennkölt, nagyszerű, magasztos, legelső, fenséges.)"
Nem lehet a sumért szolgaian követni.
Sokkal hihetőbb fogarasiék megállapítása, hogy a görbedtség Go gyöke nem lehet azonos a magasság Ma gyökével.
Te most egy általános megállapítást állítasz szembe egy konkrét esettel, ami szintén sántít, hiszen egy adott társadalomban némileg a trendtől eltérő viszonyok alakulhatnak és alakulnak is ki
Amúgy az egyiptomi nők semmitől nem voltak eltiltva, még attól sem, hogy uralkodók legyenek...
"A mezőgazdasággal foglalkozók esetében (akiknek nem a harc volt az erősségük) a nő volt kiemelt pozícióban"
itt meg - 4.714 - ezt:
"Nagyjából egyenlőség uralkodott a két nem között. A nők is betölthettek fontos pozíciókat,"
A kettő azért messze nem ugyanaz. :)
Valamint még ez a "nagyjából" is azt jelentette, hogy a nők Egyiptomban/még Egyiptomban is, jópár foglalkozástól el voltak tiltva. Azaz mégsem egyenlőség, csak elég sok, a máshol szokásosnál mindenképpen több jog a nőknek is.
