Igen, szerintem ez a jó, mármint a BAG az a PAK-OL szavunk PAK része, a zöngés--zöngétlen mássalhangzópárok vannak felcserélve, ezért lesz a PAK itt BAG formában.
Ugye az angoloknak is megvan a PACK szavuk is, hasonló jelentéssel. A pókot meg a többit máshová tenném, de az írtak közül ez a PAKK/PAK-OL tűnik jónak.
Már csak amiatt is mert a "BAG" szó ige is egyben, és "ellop", "zsákba rak" (tehát PAK-ol) , "zsebre tesz",
"bezsebel" (megint PAK-olunk) jelentései vannak, valamilyen formában tárgyakat pakolunk el.
Közben feljött itt egy "buborék" kapcsolat is, az egészen más. Még akkor is ha van az angolnak "BAGGY" szava is, ami egyszerre jelent "buggyos" és "táskás" dolgot is.
Csak a hangalak egyező, a BUGGY(os) szavunk hangutánzó eleme a BUGGY, konkrétan majd ugyanez az az "angol" szó is, csak épp BAGGY-ra megírva, de ennek a pakoláshoz már semmi köze, ez csak azért egy hangalak, mert az eredeti PAK dolgot átírták a zöngés--zöngétlen párokra és emiatt lett utóbbi BAG hangalak.
A BUGYBORÉK és a BUBORÉK szavaknál az utótag ugyanaz, BORÉK ami valójában egy BUROK. És még stimmelünk is ezzel, mert ez így is van tényszerűen, ez a dolog egyik leglényegesebb jellemzője éppen...
"Ez a pakk, pakol, pók, ponk, bank szóval azonos vagy rokon."
Én inkább a B hang be, belső, azaz buborékban levő jelentéssel hozom összefüggésbe. Ugyanis a BAG is egy "BUBORÉK", amibe a holmijainkat helyeztük.
A BANK is egy ilyen "buborék".
A buboréknak nem csak B(u) hangja van (bugyog,) hanem lehet P(u) is: PUKKAN (lásd: búb-púp). Azonban a magyar nyelvben a B hang az elterjedtebb, jobbára ezzel alkottuk gyökeinket de más nyelvekben a P hangot részesítették előnybe. Pl az angol is, ahonnan a pakol szó is származik. (pack=csomag, doboz, hátizsák... pick=szed, választ... pock=himlőhólyag, ragya... pocket=táska, zseb... puck=hokikorong... pucker= gyűr, berak... )
"2: A toldalék már nyilván rátét, de előtte hangutánzó gyök szerepel."
Egy természetes hangot csak egy hanggal lehet utánozni. Ui. a tárgyak, dolgok nem "beszélnek", hanem kiadnak valamilyen hangot.
Próbáld ki, üsd össze a tenyered. Nem fogsz egy egész gyököt (csap, csatt) hallani, hanem csak egy CS hangot.
Üss össze két kavicsot, ott sem fogsz mást hallani, mint csupán egy K hangot. A kavics méretétől, anyagától függően mélyebb, vagy magasabb hangút
Természetese az ilyen mássalhangzókat nem lehet önmagukban kiejteni, így a tárgyak anyagi minőségétől függően kiadott magasabb, vagy mélyebb hangokhoz igazodó magánhangzó kerül, egyben jelezve, milyen tárgyakat, mozgásokat értünk alatta.
Az apró tárgyak magas hangot adnak ki, ezért a Z hangot nem ajakkerekítéssel, hanem ajakréssel ejtjük, így a Z hang Í szinezetű lesz. Valószínűleg az ilyen tárgyak, mozgások jelölésére a ZÍ hangot használtuk. Nagyobb tárgyak a tárgyra jellemző magasságú (mélyebb) hangját a Z után következő hang jelzi: ZE, ZÜ, ZÖ, ZO, ZA.
Ezek tehát jelentéssel bíró "szavak" voltak amikhez más hangokat (szavakat) ragasztva új fogalmakat jelentő "szóösszetételeket" azaz gyököket hoztunk létre.
A toldalékolás is szóösszetétel.
"De ezek nem mindig működnek így csak némelyek esetében..."
Az említett szópárok gyökei rendre előfordulnak más szavakban, más jelentéssel: tócsa, (TÓ+kicsinyítő képző) tocsog, (To földre ejtett tárgy hangja+CS a víz hangja+OG gyakorító képző)
A tocsog a topog párja, annyi különbséggel, hogy az előbbiben a CS hang vizes talajra, az utóbbiban a P hang száraz, kemény talajra utal. Azaz vizes, vagy száraz helyen járunk.
A CSATAK szó gyöke a CSAT, ahol a CS(a) a víz hangja, a T pedig a földdé. Úgy is mondhatnám, hogy a tocsogás közben a földről felverődő víz jelentésű szó -(a)K többes számmal.
(Mielőtt szóvá tennéd: A CS hang nem csak a vízé, hanem összeütődő lapos tárgyaké is.)
Tehát nem gyökfordítás történt, hanem ugyanazon hangokból alkotott gyököket látunk, ahol a hangok sorrendje az új szavak jelentését tükrözi. Az előbbi azt, hogy vizes talajon járunk, az utóbbi meg azt, hogy ennek következtében a felverődő víztől csatakosak leszünk.
Még azon elmélkedtem itt hogy miből is lehet ez a SÖT-ÉT/SETÉT dolog, illetve ha már beazonosítottuk ezt a SÁT/SET/SÖT dolgot, akkor meg mi lehet a szóvég mögötte. És beugrott ez :
Önálló S_T 3 hangos szavunk igeként a SÜT szó. És hát ami SÜTÖTT , az idővel bizony SETÉT/SÖTÉT lesz. Ha a fehér embert süti a nap, illetve mikor az ételt süti az ember, az megbarnul közben, vagyis SÜTÖTT lesz, vagyis fokozatosan SETÉT/SÖTÉT lesz.)) Van is ennek értelme.
Főleg hogy régi szövegben gyakran SÖTÖTT is a nap mikor épp nem SÜTÖTT, illetve nyárson SÖTÖTT is volt néha ez a megnevezett étel...
2: A toldalék már nyilván rátét, de előtte hangutánzó gyök szerepel. Ezek ugyanakkor nem úgy viselkednek mint az összetett szavak, nem is kezelhetőek emiatt ők hasonlóképpen.
Maga a gyökszó gyakorta fordítható ezen hangutánzó (és néha egyéb más) gyökérszavak esetében. Mikor hogy esik, vannak rá példák : A ZÖRR-gő és REZZ-gő értelmű szavaknál ez a Z_R és R_Z három hangosan egy köztes valamely magánhangzóval.
Egyéb fordítható gyökerek és szó-"párok" : PÖK és KÖP szavak, TACS-akos ---CSAT-akos , CSAP hangutánzó fordítva ugyanilyen értelemmel PACSI/PACS-KOL stb. szavakban. Még a PECS-ÉT PECS-je is ugyanez, és ha belegondolunk a pecsétet rá szokás ütni, CSAPni valamire. Még van is ilyen értelme.
De ezek nem mindig működnek így csak némelyek esetében...
A témához tartozó szavunk még a SATÍR-OZ is, amit a hivatásos nyelvészet német jövevényszónak hazudik el. Ami ugye szintén egy írás/rajz árnyalása, sötétítése, vonalakkal vagy színezéssel.
SAT+ÍR+OZ , ebben az ÍR igénk is benne van már + a szó végén az igeképzőnk. Minden része magyar felépítésű ebben. A szókezdő SAT elem meg persze ugyanaz a SÖT(ét) ,SET(ét) kifejezése, mint a többi szóban amiről beszéltünk, ez a közös bennük, és ezen logika és értelem teszi közössé őket...
"Én meg azt írtam le hogy nem egyező a ZAKatol , ZÖKKen hangutánzó eleme a SÁK/SZÁK/ZOK/ZSÁK elemeivel."
Pont ugyan ezt írtam én is. A hasonlóság nem jelent egyezőséget: "Miután a K hang minden említett gyök része, és az S és a Z hasonló természetes hangokat utánoz,"
"Amúgy a gyök lesz a hangutánzó a hangok által : A például Z_R a ZERREN/ZÖRREN/ZÁR"
Ezek a szavak csak a mai besorolás szerint hangutánzók, a természetben nincsenek ilyen hangok, főleg nem olyanok, melyek toldalékoltak. A természet nem toldalékol...
A természetben csak Z (vagy T, S, SZ, ...) hang van. Magasabb, vagy mélyebb tónusú.
Nincsenek fordítható gyökpárok sem, ahogyan nem fordíthatod meg a fejfát és a fafejt, fejlábat és a lábfejet sem. Nem mindegy, hogy melyik hang/szó van elől.
Gratulálok! Nekem eszembe sem jutott volna ebbe az irányba kutakodni...
Viszont szépséghibája, hogy sem a németben, sem más nyelvekben nincs alaki hasonlóság sem a magyar, de még a saját SÖTÉT/SÁTOR/ZSÁK szavakkal. sem.
Ez azt mutatja, hogy a gyököt alkotó hangokat a jelentésük alapján többféleképp lehet összeválogatni az új jelentés kifejezésére: Sátor » lomb(sátor) » sötét, és bizony ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy, vagy két hang azonos lesz két, különböző jelentésű gyökben Lásd: sátor, sötét.
Én meg azt írtam le hogy nem egyező a ZAKatol , ZÖKKen hangutánzó eleme a SÁK/SZÁK/ZOK/ZSÁK elemeivel.
Amúgy a gyök lesz a hangutánzó a hangok által : A például Z_R a ZERREN/ZÖRREN/ZÁR szavaival ezt képviseli, fordítva is működik esetünkben : REZZEN/RÁZ/REZEG/ROZOGA/ RÉZ/ stb. esetében, tehát Z_R és R_Z alapon egy REZZ/ZÖRR féle rezegős/zörögős valóságos történeteken alapuló hangokból gyakorlatilag egy fordítható gyökpár született meg...
"és az se kizárt, h a sátor szóalak is a zsákból alakult ki"
Én kizárom. Viszont a SANTA szóval több hasonlóságot látok. De ez sem jelent semmit, csak azt, hogy a "sátor" szó megalkotásakor hasonló és/vagy azonos jelentésű hangokat használtak.
"és azt is meg kell említeni, h a zsák egy nagyon régi szó, amely rengeteg nyelvben használatos (pl. az arabban is, meg a kaukázusban is)"
Én épp ezekben nem találtam:
Az arabban csak egy hang azonos (shanta)
Ez az arab szó az albán çantë (santa), a bolgár chanta, görög tsanta, grúz chanta, a török çanta (santa)... megfelelője. És valóban elterjedt, de ez nem "zsák".
Ellenben a ZSÁK hangsorral rokon szavak az EU-ban találhatók.
angol: sack, breton sac'h, latin sacculum, luxemburgi sak, román, francia sac,
Milliószor leírtam, nem a gyök, a hangutánzó, hanem a gyököt alkotó mássalhangzók.
A ZOK gyökben a Z és a K, a SOK gyökben pedig az S és a K.
" ezek itt szinte biztosan közeli rokonok és összefügghetnek..."
Miután a K hang minden említett gyök része, és az S és a Z hasonló természetes hangokat utánoz, a velük alkotott gyökök jelentésbeli hasonlósága/rokonsága borítékolható.
Ez a SÁTOR dolog inkább a SÖT-ét szó gyökeréből lehet. Sátornak a mobilszálláson kívül még sűrű lombkoronával árnyékolt helyet is neveztek meg, illetve lugast.
A "német" SCHATTEN is árnyék, illetve árnyékos hely. Vagyis SCHATTEN/SÖT(é)TEN lévő hely.
Az ír nyelvben SCÁTH az árnyék (SÖT...) megfelelője...
Két különböző gyökről lesz szó most is. Van ez az egyik hangutánzó amiből ZOK-og, ZAK-atol, ZOK, illetve a ZÖKKEN szó is van. Ez utóbbi értelemre is összecseng a SZÖKKEN szavunkkal.
A "zsákos" szavak "SÁG/SÁK" is voltak régen, meg ugyanúgy megvannak ZOK és SZOK kezdettel is. A SZOK szótőből vannak a "SZOKÁS" értelmű szavaink is. Bármilyen dolog amit SZOK az ember abból SOK
amit tapasztal, így válik a SOK SZOK-ássá, ezek itt szinte biztosan közeli rokonok és összefügghetnek...
Ez is egy eléggé kiterjedt szóbokor gyöke, amiben a K hang - és jelentése - stabil, és az előtte levők változnak. Azonban a választék nem túl nagy, mivel a hangok jelentése okán kevés jöhet szóba, hiszen azonos "kép", és láthatóan azonos logika mentén építették fel ezeket a gyököket. (ugye, a tűz és a pir nem azonos hangokból áll, mert más "kép" alapján lettek a hangok kiválogatva. Amúgy a zsáknak is vannak más változatai: tarisznya, a szoknyának rokolya, a zakónak kabát... de most nem ezekről beszélünk)
Az azonos képi-logikai felépítés abból látszik, hogy a K hang minden gyökben megtalálható és az előtte levő hangok jelentése is közeli rokonságban állnak egymással, miverl a Z, ZS, S, SZ mindegyike folyamatos mozgást jelent, Nincs köztük szakaszos, vagy pillanatnyi mozgást nyúlást, stb. utánzó hang.
Egy gyök - pl. ZAK - elemzésénél a többi jelentéseit is figyelembe kell venni: zaklat, zákány, zokog, zökken. Érezhetően rövid idejű mozgásokról van szó (kivéve zákány, ami egy hibás sütésű, "szappanos" tészta), köszönhetően a K hangnak.
A ZAKÓ, ZOKNI, ZSÁK szavakban is inkább ez a jelentése ismerhető föl.(Rövid, kicsi kabát, rövid, kicsi harisnya, kisméretű tároló)
A Z(s) - más gyököknél az S(z) - pedig az ismert hangutánzó hang, talán a használatakor fellépő hangra utal. (durva szövet súrló, zizegő hangja)
"Van még egy megkerülhetetlenül idetartozó szavunk, ez pedig a ZACS-KÓ nevű történet, ez is egyfajta ZSÁK lesz, kicsinyítőképzővel a végén"
Így van, csupán az a kérdés, miért van CS a K helyén? Semmi keresnivalója nincs ott. Illetve, milyen kicsinyítő képző van a szó végén?
Az ÚESz és C-F szerint is eredetileg ZAKCSÓ alakban írták. Szerintem a kiejtés könnyítése okán cserélt helyet a két hang.
EMBER szó EM gyöke (EM-lős, EM-elkedett) nem ugyanaz mint az EM-ILYEN kezdő szóeleme, vagy az AM-AZ kezdő eleme. Ez utóbbiakban az EME és AMA szavak volnának elől, amelyek már eleve összetettek.
AMA az AMI voltaképpen, és az AMI szó A(Z)-MI összetételű, tehát 1 : névelő, és 2: MI szó
Régen még simán volt hogy úgy mondták : Megírtuk, és átadtuk EZ MI (EME megfelelője) levelünket.
AMOLYAN : AZ MI OLYAN, AMI OLYAN. EMILYEN : EZ MI ILYEN. Ha nem tudják akkor jön hogy MILYEN...
