A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A 7773-ban még úgy beszéltél, mint aki azt képzeli, hogy a gravitációs hullámokat egyszerűen a tömegek gyorsítása kelti.
Aztán amikor figyelmeztettek arra, hogy ez nem igaz, akkor ezt válaszoltad:
"Amikor két fekete lyuk egymáskörül keringve, egyre gyorsabban róják a köröket, azok nem gyorsulnak??? Hát nem így fedezték fel a gravitációs hullámokat? Nem ezért adták a Nobelt?"
Mint aki azt képzeli, hogy ez egy érvényes logikai következtetés:
"A bespirálozás gyorsuló mozgás,
A bespirálozás gravitációs hullámot kelt.
Ergo, a gyorsuló mozgás gravitációs hullámot kelt."
"A Föld közelében vannak kettős csillagok, amelyek megfelelnek a te súlyzódnak. Ilyen az Alfa Centauri A és B, ami alig több mint 4 fényévnyire van."
Ezek a csillagok olyan lassan kerülgeti egymást, hogy még nem látta senki, hogy helyet cseréltek volna. Ennél fogva a gravitációs hullámkeltésük számunkra nemérzékelhető.
"Egyetlen tömeg egyenesvonalú gyorsulása vagy körpályán való mozgása nem kelt gravitációs hullámokat."
Ez így igaz. Viszont arról írtam, hogy két fekete lyuk egymáskörül keringve, egymáshoz közeledve, egyre gyorsabban kering, mínem összeforrnak eggyé. Itt már van gyorsulás. Vagy mégsem?
Egyetlen tömeg egyenesvonalú gyorsulása vagy körpályán való mozgása nem kelt gravitációs hullámokat. Ellentétben az ilyen mozgású töltések EM hullám keltésével. Mert amíg az EM hullámok legalacsonyabb lehetséges momentuma a dipól momentum, addig a gravitációs hullámoknál a quadrupól momentum a legalacsonyabb gerjeszthető momentum.
"Ha felkötözöl egy kézisúlyzót a szára közepén, majd megpörgeted a súlyzót, az gravitációs hullámokat kelt."
Miért keltene gravitációs hullámokat?
A forgó súlyzó közelében periodikusan változó lesz a gravitációs mező nagysága, ez igaz. Ami a súlyzó közvetlen közelében akár ki is mutatható. De hogyan lesz ebből hullám, ami távolabbra is eljut?
Szerintem sehogy.
A Föld közelében vannak kettős csillagok, amelyek megfelelnek a te súlyzódnak. Ilyen az Alfa Centauri A és B, ami alig több mint 4 fényévnyire van. De ilyen a Szíriusz A és B is, amely kb. 8 fényévnyire van tőlünk.
Lehet ezeknek a gravitációs hullámait mérni a Földön?
Nem. Pedig nagyon közel vannak hozzánk. Vajon miért nem?
Ha a legközelebbi gravitációs hullámforrások hullámait sem lehet kimutatni a Földön, akkor hogyan lehetne sok milliárd fényévre lévő feketelyukak keltette hullámokat? Elárulom, sehogy.
Ez a gravitációs hullámokról szóló mese, a feketelyukfizikusok agyában született, azért, hogy kutatási támogatásokat és díjakat lehessen leakasztani vele. A nemlétező feketelyukak valójában nem hullámforrások, hanem pénzforrások egyes fizikusok és csillagászok számára.
Ha felkötözöl egy kézisúlyzót a szára közepén, majd megpörgeted a súlyzót, az gravitációs hullámokat kelt. Aztán, hogy ki tudod-e mérni, az rajtad áll.
Amikor két fekete lyuk egymáskörül keringve, egyre gyorsabban róják a köröket, azok nem gyorsulnak??? Hát nem így fedezték fel a gravitációs hullámokat? Nem ezért adták a Nobelt?
A gravitál szinonimái, a vonzódik, hajlik, törekszik, nehézkedik, súlyosodik. Az erőhöz a vonzódódást, a hajlik-hoz, pedig a térgörbülést társították. Mindegyiknek van köze a tömeghez, meg a súlyhoz is. Ebben a gravitáló esetben, a nagyobb súly hatása, érvényesül a kisebb súly hatása felett, amikor a nagyra nehézkedik a kicsi, a nagy érzi a súlyát. Ha nem nehézkedik, akkor feléje törekszik, avagy minden út a nagyobb felé hajlik egy kicsi számára. ;-)
„miközben ez a hullám a tömegköncentráció megszűnése révén épp attól kifelé sodró hullám, vagyis taszító "gravitáció".
A mágikus szó a tömeg. Mivel anyagkoncentráció is egyben, ami vonzó és taszító változatban is létezik. / Gondolj egy frissen sült cipóra, vagy egy szép cickóra, az vonzó. Egy vödör rohadt krumpli, vagy sz@r, az taszító/
Szerinted mi a tömeg definíciója a fizikában, és miből ered?
Azért nem téridő-hullámnak hívják, mert téridő, mint fizikai realitás nem létezik, tehát hullámzani sem tud.
A gravitációs mező viszont nagyon is létezik, ezért elvileg lehetnek hullámai.
Vannak is, de ezek messzire nem terjednek, tehát a Földön ezt nem lehet kimutatni.
Például egy kettőscsillag a két csillag közötti térben gravitációs hullámokat kelt, de távolról ez nem érzékelhető, mert ahhoz a közös tömegközéppontnak kellene ide-oda mozogni. De az meg nem mozog.
Einstein is elismerte 1952-ben, hogy téridő nem létezik, csak a mező.
"Ha a téridőt rezegteti, akkor miért nem téridő-hullámnak hívják?"
kiváló kérdés! persze akkor a mágikus szó, mint agravitáció, ki menne a köztudatból, így joggal reklamálhatna a sok egyed és utódai, hogy ugyan miért is kellett a nagypapinak azt a sok körmöst beszednie, v. az apunak a sok egyest, v. bukást szenvednie egy olan tudás tanulásának hibásként való előadásáért, mulasztásáért ami nem is valós tényeken alapszik, hiszen nem is létezik. így aztán a gravitáció egy szómágia, melynek fenntartása sokakban megnyugvást kelthet. igaz, ez mélyebb ismeret megszerzésének hiányára utal, de nem mindenkit érdekel a valóság. lényeg az egzisztencia oszt jó van.
"A hullámnak mi köze van a vonzáshoz?"
magával sodró, vagyis lehet ez is. igaz, ettől még nem vonz, ha pl. kitaszít.
"Amennyiben a gyorsulásban lévő kellően nagy tömeg megrezegteti a téridőt, vagyis gravitációs hullámokat kelt, úgy a tömeghez nem csak a vonzást lehet társítani."
a helyzet az, hogy a "gravitáció" szómágiát mágikus csomagolásba fogalmaztad. elképzelem ahogy a gyanútlan olvasó ebből is a tömegvonzásra következtet, mert hogy a hullám besodorja. miközben ez a hullám a tömegköncentráció megszűnése révén épp attól kifelé sodró hullám, vagyis taszító "gravitáció".
Amennyiben a gyorsulásban lévő kellően nagy tömeg megrezegteti a téridőt, vagyis gravitációs hullámokat kelt, úgy a tömeghez nem csak a vonzást lehet társítani. Mivel a gravitációs hullámok is transzverzálisak, polarizáltak, fénysebességgel haladnak, akár az EM hullámok, nagyon nehéz kimutatni őket a kölcsönhatási sugárzási mezőkben. :)
„Egy nemrég közzétett új tanulmánybana fizikusok olyan egyenleteket állítottak fel, amelyek megmutatják az elektromágneses hullámok mozgását a plazmában, lehetővé téve a gravitációs hullámok és az anyag kölcsönhatására vonatkozó elmélet megalkotását, AMELLYEL KÉPET KAPHATUNK AZ IDŐ KELETKEZÉSÉNEK LEGKORÁBBI PILLANATAIRÓL.”
Ezek szerint, már az ősrobbanás pillanatától kezdve voltak gravitációs hullámok. Azonban az ősplazmában, vagy Higgs mezőben, még nem lehettek elemi részecskék, mert ha már voltak, akkor ott kapják a tömeget. Mennyit görbített (vissza) a frissen született tömeg az épphogy megszületett téridőn? Azok a felállított egyenletek, az Einstein egyenletekből lett kirakósok, amelynek minden darabja passzol a valósággal. (csak el kell magyarázni az érdeklődőnek, hogy mit lát a kirakósban)
"Arról nem is beszélve, hogy a sebesség (m/s), nem adható össze a tömegvonzással, ami pedig erő (N)."
akkor nézzük ezt is. a Föld mozgási irányával szemben elválik az alma. tételezzük fel, az alma mozgását a Föld tömegvonzása befolyásolja és elindul a Föld irányába 9,8m/s gyorsuló ütemben. azonban a Föld az alma irányába halad 30 km/s sebességgel. mennyi idő alatt kellene az almának Földet érnie 9,8m magasságból? ha mindez az ellenkező oldalon a 9,8 m/s sebességgel a Föld felé gyorsuló almához viszonyítva nézem, akkor mennyi idő alatt éri el az almától 30 km/s sebességgel távolodó Földet az alma? ne feledd, minél távolabb a Föld, annál kisebb a (nem a valóságban nem létező) gravitációs erő.
"Az rendben van, hogy többféle mozgást végez a Föld, de ennek van egy valamilyen irányú eredője"
nem könnyű az oldalaktól való elvonatkoztatás, de itt a kép mégegyszer, amelyen jól látható, hogy a Föld tengelyének viszonyához képest már a Nap haladási irénya a Galaxis körül mennyire befolyásolja a Földtől elszakadó tárgyak irányát.
ezen kívül, mert nem látható a képen, ahogy a Nap mozog a Naprendszer középpontjához képest a rendszer égitesteinek mozgása miatt létrejött térgörbületek miatt, úgy mozog a Föld is a Naprendszer Földhöz viszonyított tömegközéppontjához képest. megemlítek még egy irányt, amelyik nem látható a képen. ez a Galaxis tömegközéppontjához viszonyított haladási iránya az űrben. továbbá a Galaxis egésze nem csak halad az űrben, hanem billeg is, mint egy földre leeső fémtányér. majd még egy utolsó, de nem végső, a téridőben lévő galaxisok összességére néző mozgási irány, amely szintén független az eddig "egyedi" irányként látszó mozgásoktól.
e fentiek miatt az alma a Földtől való elválásának pillanatában kapott irányhoz és sebességhez képest lassul, miközben a Föld tartja gyorsuló mozgásirányait.
az előzőekhez; (a Föld kohéziós erejéhez hozzátartozik az űrben lévő "virtuális" fotonok nyomóereje is, mert a Föld sűrűsége elég nagy ahhoz, hogy a belső tér üregeiben fellépő virtuális fotonok ütközéseinek erejét elnyomja.)
"Az autós példádban a középső autónak egyszerre kellen gyorsulnia, hogy utolérje az előtte lévőt, és ezzel egyidőben lelassítania kellene, hogy a mögötte lévő autó őt érje utol."
remélem sikerült meglátni a Föld azonos időben létrejött mozgásirányait.
"az acentrikus világkép uralkodó és ez alapján a téridőben a Föld azonos időben több irányú mozgást hajt végre.""
Az rendben van, hogy többféle mozgást végez a Föld, de ennek van egy valamilyen irányú eredője.
Azonban olyan eredő sebesség semmiből sem jön ki, hogy a Föld egyszerre mozogjon előre is meg hátra is.
Az autós példádban a középső autónak egyszerre kellen gyorsulnia, hogy utolérje az előtte lévőt, és ezzel egyidőben lelassítania kellene, hogy a mögötte lévő autó őt érje utol.
Ezt én átgondolnám a helyedben. Mert erre nemhogy a Föld, de sem az autó, sem semmilyen más test sem képes. És akkor sem lesz képes, ha még néhányszor leírod.
"mert a Föld sebessége hozzáadódik a tömegvonzáshoz. "
Eddig arról próbáltál meggyőzni, hogy nincs tömegvonzás.
Most meg mégiscsak van?
Arról nem is beszélve, hogy a sebesség (m/s), nem adható össze a tömegvonzással, ami pedig erő (N).
mit is mondhatnék, hát elég felszínesen követed a témát!
7756
"a Föld mozgásáról tartott gondolatod megfelel a heliocentrikus világkép alapján mozgó Földnek. csakhogy gondolatod megbukott, mert a mai ismeret szerint az acentrikus világkép uralkodó és ez alapján a téridőben a Föld azonos időben több irányú mozgást hajt végre."
Halhatatlan Laikus2
kiegészítésként; a heliocentrikus világkép alapján, amikor a Föld a Nap, mint álló, de a bolygók által ingatott világközép, körül mozgott is volt iránya a Föld mozgásainak. még dőlése is volt, amely bizonyos értelemben és az akkori nézet alapján is hat az almára. emiatt a Föld mozgásnak irányában eső almának a sebességhez arányosan, gyorsabban kell esnie, mint az ellenkező oldalon, mert a Föld sebessége hozzáadódik a tömegvonzáshoz. persze nem adódott, mert az alma esésére vonatkozó számítások geocentrikus világkép alapján történnek. emiatt a Föld áll, míg az "alma" esik.
"Kicsit bővítsük ki a példádat és legyen egy harmadik autó is, amelyik a toló autó hátuljához van rögzítve. Egyszer csak leválik a rögzítés és az első autó is és a hátsó is lassulni kezd. Mi történik? Az első autóval az, amit te írsz. De mi történik a hátsóval? Ez szintén lassulni kezd, és eltávolodik a középső autótól. Vagyis a a Föld másik oldalán az alma felfelé esik."
"így aztán a megfigyelt és a figyelő mozgásai adhatnak bizony olyan jelenséget, ami azt a látszatot kelti, hogy tágul a tér."
A tágulás téveszméje nem a mozgásból jött, hanem abból, hogy a Doppler hatást tévesen a tágulásnak tulajdonították. Pedig ezt maga Edwin Hubble is hülyeségnek tartotta.
"ha viszont ez a kép, akkor a sötétenergiára sincs szükség."
Ebben egyetértünk, a sötétenergiára sincs szükség.
" így aztán sem leeső alma, tehát nincs tömegvonzás, sem mérhetetlen sötétanyag és energia,..."
El vagy tévedve. Tömegvonzás már akkor volt, amikor még a sötétanyagról és energiáról nem is álmodtak. A kettő között semmiféle összefüggés nincs.
"sem hullámzó részecskék."
A részecskék mozognak, a hullámban pedig csak a hatás terjed.
szó mi szó, ha az ember belegondol a Föld, v. akár egy galaxis azonos időben tett szerteágazó, rendkívül gyors mozgásaiba, akkor rájöhet, hogy még a Hubble és a JWST is szerteágazó, gyors mozgást végez. így aztán a megfigyelt és a figyelő mozgásai adhatnak bizony olyan jelenséget, ami azt a látszatot kelti, hogy tágul a tér. ha viszont ez a kép, akkor a sötétenergiára sincs szükség. így aztán sem leeső alma, tehát nincs tömegvonzás, sem mérhetetlen sötétanyag és energia, sem hullámzó részecskék. tulajdonképpen a titokzatos jelenségek kivonódnak a történetből.
