Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Sajnos a tetű unió minden használható szert kivonatott forgalomból, a természetvédők ugatására. Ami jó szer azt nyilvános fórumon nem reklámozhatom. Szerbia nem uniós tag ott lehet kapni megfelelő szereket, a többit privátba.
Tiszteletem a nagyapádé, de az Ő szakmai tudása bizonyos dolgokba elavult lehet. első két évben a szilvát nem ajánlják metszeni nem tudom ezt a tanácsot kitől kaptad, de ez egy nagy marhaság ebben a kérdésbe imkereinek van igaza.
nem néztem még meg a gyökereket... mit kellene látnom Pajorok rágás nyomait, mivel nem használtál talajfertőtlenítőt, és a füves homokos terület a pajorok elsőszámú élőhelye. Egy pajor képes 1-2 nap alatt tönkretenni a kisfát. Nálam mivel tavaly ősszel nem kaptam csak Force 1.5 dg-t amit talajfertőtlenítőnek árulnak, valójában pajor táp, az elültetet cseresznyékből 150-160 db-ot pusztítottak ki a pajorok.
Főleg nagyapám volt a tanácsadóm (ő igazi nagy rutin - 87 éves), és a kertészeti könyvet is tőle örököltem, ami egy igazi múzeális megsárgult darab. Abban és a tavalyi netes kutatásaimban az derült ki, hogy az első két évben a szilvát nem ajánlják metszeni.. sajnos tavaly ez a topic még nem létezett..
nem néztem még meg a gyökereket... mit kellene látnom? talajfertőtlenítőt nem használtam, a gyökérzet alá 10 cm-el marhatrágya-komposztot raktam, a kiásott talajt átforgattam és eliszaposítottam. A terület előtte parlagon volt, csak a fű volt, bár az rendszeresen vágva.
Ültetés után visszametszetted a vesszőket a gyökérzet csökkenésének mértékében?
Sajnos nagyon sok kezdő elköveti az a hibát, hogy a koronát az eredeti méretében hagyja, azután csodálkozik, hogy a fácska nem fejlődik megfelelő mértékben, sőt van amelyik ki sem, hajt vagy kihajtás után pusztul el.
Valahol mintha azt olvastam volna róla, hogy a háziszilvával -amit ők tudtommal a beszterceivel azonosítanak- kívánják versenyeztetni a németek; még nem volt hozzá szerencsém.
Ha myrobalánon voltak -mint általában-, annak azért illene elműködnie a homokos talajban. De hallottam én már idén olyan mondatot, hogy 100 szilva oltásból 5 indult meg.
Nem feltétlenül kell változtatnod a nemes fajtáján, ez a dolog inkább az alanyon múlt. Egy helyről egy tételben szerezted be a 40-et? A kereskedő akitől beszerezted megbízható volt?
Két vödör vizet kaptak gödrönként, a gyomot tövestől kihúzgáltam. A fák elég kicsik és vékonyka kis vesszők voltak, de nem hagyhattam ott, mivel rendelésre hozták direkt nekem a kertészetbe.. bár a gyökérzetük elég jónak tűnt...
Problémám az alábbi lenne: tavaly ősszel ültettem hajdúsági homok talajú területre 40 db Elena típusú szilvafát. Tudásom szerint mindent megtettem (ami nem túl nagy, mivel kezdő vagyok) kertészeti szakkönyvben leírtak alapján ültettem, lemosó és általános permettel permeteztem, fükaszával gyomtalanítottam, többször öntöztem, de mégis 1/3-a már levelet sem hozott (a többi is elég keveset) és folyamatosan pusztult az állomány, mostanra csak 11 db fám maradt. Kérdésem a következő lenne:
- lehet-e az oka a pusztulásnak a februári -18 C-fokos hideg, vagy valami kezdő hibát vétettem,
- van-e valakinek az Elena fajtával kapcsolatban tapasztalata,
- milyen igénytelen, homokot jól bíró, könnyen hozzáférhető szilvafajtát válasszak a kipusztult fák pótlására, ami hosszú távon jó pálinkát ad?
Talán a Topend pluszt, vagy azt a sárga szilvát /nem ringló/, ami most van nemesítés alatt.
Ha a Lepotikát telepíted és neked ízlik akkor a termésében, mind méret, mint mennyiség nem fogsz csalódni. Egy jó tanács Lepotikával kapcsolatba, a törzsét feltétlen kend be 1-1,5 méter magasan fehér festékkel, vagy mésszel.
- Hát.., a felsorolt porzófákból nálam sincs egyse a környéken, mégis az az egy Lepotica fám, ami van, bőtermésű... - A gyakorlatban úgy van, ahogy mondod.
Nekem van Lepotikám 440 db fám, ha nem fagy el, akkor 75 kg/fa az átlagtermés, és más szilva a még környéken sincs. A Lepotikának nem kell porzó ezt tapasztalatból írom a könyv viszont elmélet.
A Cacanska lepotica részben öntermékeny, porzófája: a Bluefre, a Cacanska rodna. /lsd.: a "Gyümölcs- és szölőfajták" c. könyvben, szerkesztette: Kissné Szabó Fruzsina, Marosi Roland /
