" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Vagy: Amit a városi hőszigetről mondtunk: markánsan magasabb minimumok vannak, mint szabadtéri környezetében. Egy Nagykanizsán, ahol az állomás a mostani fagyok idején a második legalacsonyabb értéket mérte (Iklód volt az első), a városban nem volt fagy. Miről is beszélünk egy három és félszer ekkora méretű, még sűrűbben beépített, dombra települt Pécs esetében? Mi köze van a belvárosi/városi hőmérsékleteknek a környék tényleges klímaértékeihez? Ezt sem tudtuk annak idején megmagyarázni annak, aki az Istennek sem akarta megérteni!
Például: Egy hímvirágokkal is rendelkező kákifajtát hívnak Vanigliának, ami értelemszerűen magos és keményen édes gyümölcsöket terem. A Tipo akkor sem Vaniglia, ha egy másik, hímvirágokkal rendelkező fajta beporozza és édessé válik a gyümölcse. Vagy: A nem öntermékeny asiminát más egyed pollenjével mesterségesen be kell porozni ahhoz, hogy megtermékenyüljön és termést hozzon. Ennek híján nem terem. Nem tudom ezeken mi nem látható be, amikor nem "én állítom" őket, hanem a valóság adja a példát. Én legfeljebb továbbítom a valós(!) tapasztalatot.
Akkor Te most megtapasztaltad élőben azt, amiről mi itt 9 éve beszélünk egyfolytában. Biztosan emlékszel, mennyi fölösleges és értelmetlen vitát kellett folytatni olyanokkal, akik nem voltak képesek fölfogni/elfogadni, hogy úgy van, ahogy mondjuk. Persze mindez érvényes a növényekre vonatkozó tapasztalatok dolgában is. Vannak, akik csak azért vitatkoznak, mert nem vagyunk nekik szimpatikusak. A tények nem érdeklik őket.
Emiatt ragasztható a 'kedvező' jelző általános érvénnyel bizonyos fekvésekre, illetve a 'kedvezőtlen' másokra. A korlátozottan téltűrő növények túlélése ugyanazokon a helyeken van biztosítva, amelyek tavaszi fagy esetén fagymentesek és ott nem, ahol a tavaszi fagyok a legalacsonyabb hőmérsékleti értékekkel jelentkeznek. Ez a rosszban a jó, azaz tavaszi viszonyok között is produkál a természet "téli-túlélési-fagytesztet". Ennek alapján írtam, hogy a mostani nyugat-magyarországi/dunántúli területek -4 - -5 fokos pontjai ebben a vonatkozásban is diszkvalifikálták magukat. A felhőtakaró alatti északkeleti területeken nem volt fagyteszt, illetve a korábbi fagy nem ilyen mértékű/területi eloszlású stb. volt, mint az utolsó dunántúli. Ezért nem alkalmas a regionális összevetésekre.
A városban jártam, és hazafelé láttam, hogy tőlünk olyan félóra sétányira teljesen ép diófák, akácok, meggy és cseresznyeszemek vannak a főúton. A főút lefelé lejt. Ahogy ballagtam hazafelé, később már volt egy-két fagyott levél a diófákon és az akácokon, félig fagyott meggyek, később majdnem teljesen lefagyott eperfák (följebb nincs eperfa, így ezt nem lehet pontosan összehasonlítani). Nálunk a völgyben egyetlen zöld levél sincs a dión, teljesen lefagyott a szőlő és az összes gyümölcs össze van zsugorodva a mirabolánon. 2-3 km lehet a távolság a sértetlen növények és a mi ronggyá fagyott fáink között.
Jav.: Bármilyenre változik is a makroklíma, a gázfizika törvényei mindig ugyanazok maradnak és jellemzően ugyanazok a fekvések és magasságok, domborzati alakulatok maradnak az inverziós helyzetek kedvezményezettei, amelyek mindig is voltak/és lesznek, illetve ugyanazok a mély fekvések/völgyek/síkok a vesztesei, amelyek mindig is voltak/és lesznek. Ennyi az összes tudományom... :)))
Bármilyenre változik is a makroklíma, a gázfizika törvényei mindig ugyanazok maradnak és jellemzően ugyanazok a fekvések és magasságok, domborzati alakulatok maradnak az inverziós helyzetek kedvezményezettei, amelyek mindig is voltak/és lesznek, illetve ugyanazok a mély fekvések/völgyek/síkok, amelyek mindig is voltak/és lesznek. Ennyi az összes tudományom... :)))
Az, hogy az elmúlt teleken Dél-Olaszországban nagyobb havazások voltak (több alkalommal is) , mint északon, olyan helyeken is, ahol 80 éve nem láttak havat, általános érvénnyel nem minősíti le Dél-Olaszország klímáját, ill. fel Észak-Olaszországét, csupán tetten érhetővé teszi azt a szörnyű klíma-anomáliát, amelyet a mostani korszakban élünk.
"Miközben a datolyaszilva és a gránátalma teljesen épp! Nyilván a mikroklíma sokat számít, de akkor erről is írhatnál! :) Sokszor fontosabb mint a makroklíma!"
Pontosan erről írok immár majdnem tíz éve. Annak megfigyelése, hogy ugyanazon a helyen (de helyrajzilag UGYANAZON a helyen) adott fenológiai fázisban melyik növény károsodik, vagy melyik nem, melyik jobban, melyik kevésbé, arra jó, hogy a fajok/fajták fagyérzékenységét hasonlítsuk össze. Az pedig, hogy melyik országrészben (egymástól több száz kilométeres távolságban) hol volt fagy, ill. milyen mértékű, a vizsgált körzetek pillanatnyi(!) felhő és szélviszonyaitól függ. A különböző fekvések/mikroklímák összehasonlítása egy körzeten belül többé-kevésbé azonos felhő- és szélviszonyok mellett történik. Attól, hogy egy adott évben, vagy adott alkalommal Franciaország egyes kiváló klímájú területein komoly fagyok voltak, miközben Ukrajnában nem, általános érvénnyel nem minősíti le az illető francia területek klímáját, illetve fel Ukrajnáét.
Bocs, csak nem akartam több hozzászólást írni! Azt úgy általánosságban kérdeztem, a hozzáértőktől, hogy a pawnál miből lehet tudni hogy kötött? Mikor dobja el ha nem kötött meg? Mert már a szirmok hullanak, de a terméskezdemények alja barnás... Igaz, 1-2 hét és kiderül.
ninovarga: Én csak arra akartam utalni, hogy ennyi erővel Egerben sem kellene, lehetne szőlőt termeszteni mert azt is megkapta egy kicsit a fagy. Miközben a datolyaszilva és a gránátalma teljesen épp! Nyilván a mikroklíma sokat számít, de akkor erről is írhatnál! :) Sokszor fontosabb mint a makroklíma!
A vegetációban lévő növényeknél, a fenológiai fázis és a fajra jellemző fagytűrési képesség függvényében változó fokozaton, de ugyanolyan éles hőmérsékleti küszöbértéken következik be károsodás, mint ahogy azt pl. a füge téli fagytűrésénél szinte hajszálpontos -15 fokon határozhatjuk meg. A teljes épen maradást hajszálak (tized fokok, ill kitettségi időtartam percei) választják el egymástól. Ahol pl. a kivi csak részlegesen sérült, ott csupán kevés kellett volna az üdvösséghez. Ebben a vonatkozásban a -5 fok olyan a növénynek, mint aki nem csak halálos lövést kap, hanem a lövedékek a felismerhetetlenségig szétroncsolják.
A majdnem minden évben fagykárt szenvedő Kecskemét környéki kajszisok azért vannak ott, mert valamikor valakik tévedésből (vagy talán egy szerencsésebb klímaidőszakban) elkezdték oda telepíteni. Ugyanakkor nincs hagyománya a kajszitermesztésnek olyan dombvidékeken, ahol SOHA nem szenved(né)nek fagykárt. Sőt a "nagy szakma" nem is hagyja, mert úgy tudja (gondolom, az ottani völgyek szörnyű meteorológiai adatai alapján, vagy csak "úgy"), hogy azok a régiók(!) alkalmatlanok a kajszitermesztésre. Így azt ott nem engedélyezik/támogatják. Őrület!
"Ezek alapján akkor sehol sem lehet termeszteni szinte semmit. Nyilván vannak teljesen alkalmatlan helyek, de szerintem nem jelent semmit, hogy egyszer elfagytak ezek a fajok. A szőlő, dió, cseresznye stb is fagyott el."
valahogy nekem is ez jott le ebbol a fagybetöresbol!!!
Én hajszál pontosan tudom, miről beszélek. A mostani fagy értelemszerűen nem érintette azokat a területeket, ahol ezeken az éjszakákon borult volt az ég. (Például északkeleti országrész.) Én a fagy sújtotta területeken belül létrejött hőmérsékletek mértékének irányadó szerepéről beszéltem. A kedd éjszakai fagy a mérőállomások között Iklódbördőcén volt a legalacsonyabb hőmérséklettel képviselve (-4,3). Azok a fekvések, pontok, amelyek képesek Iklódbördőce alatt teljesíteni, teljességgel alkalmatlanok korlátozottan téltűrő növények részére. Mint ahogy már Iklódbördőce is alkalmatlan. Az olyan gyümölcsültetvények pedig, amelyek hiteles eszközökkel mérve hasonló hőmérsékleteken szenvedtek fagykárokat, egyértelműen gyümölcstermesztésre alkalmatlan helyekre települtek. Amennyiben létezne hozzáértő felügyelet, vagy hatóság, ezek létrejöttét ilyen helyeken meg kéne akadályoznia. Hozzá nem értés miatt mennek el a pénzek a kárigények kielégítésére, miközben kiváló pozíciók parlagon hevernek és/vagy regionális szinten vannak kizárva a telepítési lehetőségekből ugyancsak súlyos hozzá nem értés miatt. Szomorú!!!
Itt nem volt egyáltalán fagykár a kihajtott datolyaszilvákon! 5-10 centis hajtásai voltak akkor...én is meglepődtem, hogy a kivit meg megkapta egy picit, igaz lentebb is van a dombon. Szerintem ez a tavaszi fagy dolog szerencse alapú egy bizonyos szinten. Volt amikor Hevesben volt 70%os fagykár, most meg a nyugati országrészen, még a dombokon is. Ezek alapján akkor sehol sem lehet termeszteni szinte semmit. Nyilván vannak teljesen alkalmatlan helyek, de szerintem nem jelent semmit, hogy egyszer elfagytak ezek a fajok. A szőlő, dió, cseresznye stb is fagyott el.
Pawnál különben miből lehet tudni, hogy kötött a termés? Szétnyílik a mancsa? :)
Lehet, hogy valakinek valahol volt olyan benyomása, hogy mi itt RÁbeszéljük az embereket az ezekkel a fajokkal való foglalkozásra. Ha így van, akkor teljesen félreértettek bennünket. A körzetben gyakran beszélünk LE embereket, amennyiben ezeket a fajokat nem megfelelő helyre szándékozzák telepíteni.
