Jóval a tervezett időpont után kezdték újra az ülést - le is maradtam az elejéről.
Most a Fudoklia védett területével összefüggő szabályozási kérdésekről folyik a vita. Csőzik László (SZDSZ) elmondja, hogy a "Zöldhatóság" álláspontja szerint a terület 1/3-án sajnos már nincs mit védeni, kipusztultak a védett fajok. A védettség feloldása mellett szól az is, hogy ennek hiányában az érintett telektulajdonosok kártérítési igényekkel léphetnek fel.
Egyrészt valóban, csak lehetőség a 200ezer ember, de mielőtt engedélyeznék ezeket a társasházakat, először mindenképpen az infrakstruktúrát kellene fejleszteni arra, hogy, ha nem is ezt a számot, de mondjuk +20-30-40e embert elbírjon....hogy ne járjunk úgy, mint Parkvárossal, ahol épp a polgármester csodálkozott el, hogy mennyire beépült (pedig javában csak családi házakkal!)
Segesdi János (FIDESZ) egy számtanpéldával kínálja meg a testületet:
Az elhangzottak szerint egy-egy telekre átlagosan 3 lakás lenne építhető. Érden állítólag 22 ezer telek van. Ez így 66 ezer lakás. H lakásonként átlag 3 lakóval számolunk, az összesen 200 ezer fő!
A főépítész jelzi, hogy ez csak elvi lehetőség, ebből nem következik, hogy minden telken meg is épül a 3 lakás, azokon is, ahol jelenleg csak 1 van. De valóban, ez a szabályzás elvileg ezt lehetővé teszi.
Hozzáteszi ugyanakkor, hogy ez eddig is így volt, jelenleg is így van. Az általa beterjesztett javaslat nem tartalmaz több megengedést, annyit lehet építeni amennyit eddig.
Kéri Mihály (FIDESZ) is a családi házas jelleg megmaradása mellett foglal állást, természetesen az alközpontokat, városközpontot leszámítva.
Na most szavazáshoz készülnek megint. Elhangzottak mindenféle zsámok, paraméterek - a képviselők tekintetéből arra következtetek, hogy a többségük nem igazán fogja, mit is jelent, ha ezt megszavazzák. Nem bántani akarom őket, és sem értem. 17-0-1 arányban ezt a koncepciót (?) is elfogadták.
Most egyes övezetekben történő szigorítások ügyében kellene dönteniük. A főépítész ismét hozzáteszi, hogy azzal persze számolni kell, hogy szigorítás estén kártérítési követelések merülhetnek fel. A polgármester szerint ez nem is alternatíva, már hogyan lehetne bármit is szigorítani, honnan lenne a kártérítésekre pénz? Mindenki csöndben maradt, így erről nem is szavaztak.
A főépítész a társasházi beépítés kapcsán elmondja, hogy a városközponttól és az alközpontoktól kifelé haladva a beépítési magasság csökkenthető. Ugyanígy, bizonyos területeken a nyomás ellenére sem emelte meg a beépíthetőség %-át (maradt 20-25). Bármelyik eszközhöz lehet nyúlni: csökkenthetjük a beépítési %-ot, a magasságot, a szintterületi mutatót. Általában az jellemző, hogy kifelé haladva ezek csökkennek.
Csőzik László (SZDSZ) határozottan amellett van, hogy korlátozzuk le a társasházak építését. Érték az, hogy kertváros jellegünk van. Ez sokkal többet ér annál, mint hogy bizonyos, nehezen meghatározható üzemeltetési megtakarításokat érjünk el.
Ne menjünk el abba az irányba, hogy társasházakkal tűzdeljük tele a foghíjtelkeket!
Az előbbi mutatóval összefüggésben is azt javsolja a főéptész, hogy olyan paramétereket határozzanak meg a szabályozásban, ami inkább a nagyobb méretű lakások építését teszi lehetővé, mint a sok kicsit. Ma ugyan a vállalkozók inkább az utóbbit preferálják, de szerinte nem ez a város hosszútávú érdeke.
A polgármester felhvja a figyelmet arra, hogy a nagyobb lakások mellett drágább lesz a város üzemeltetése. Ezzel számolni kell a döntésnél, de szerinte is fontos, hogy ebben a kérdésben döntsön a testület. Legyünk társasház ellenesek, vagy engedjünk a tásasházaknak?
Ennek kapcsán bejelnti, hogy a Fundoklia lakópark nem jön létre. Éppen ilyen okból. A vállalkozó minél több kis lakást szeretne megvalósítani, de ők nem engedtek ennek a nyomásnak és ezzel álltak fel az asztaltól. Sajnálja hogy ez történt, mert így elmarad a kapcsolódó beruházások megépítése is.
A főépítész javasolja az érden eddig nem alkalmazott szintterületi mutató bevezetését. Ezt csupán a vájtfülűek érdekében írom be, számukra ez biztosan jól érthető, és a jelentőségét, célszerűségét is meg tudják ítélni.
Ha mégis komolyabb érdeklődés lenne a hozzám hasonló laikusok részéről, akkor megpróbálkozom leírni, miről is szól ez - ahogy én értettem.
A kérdésedre csak annyiban tudok válaszolni, hogy a közvetítésből mindaz, amit írsz nem volt látható. Amint korábban is írtam, az ülés ezen részét ugyanis nem közvetítették.
Most szavaztak, hogy az elvi változatok közül melyik legyen? 16-1-1 arányban elfogadták a javaslatot, de hogy melyiket, azt sajnos nem fogtam.
Most arról döntenek, hogy mégse lila legyen ez a terület, hanem kék, ami ha jól értem a kifejezetten ipari jellegű tevékenységeket kizárná. Ez a Hivatalnok u. Harkály u. stb. és a Rákóczi utca melletti területekre vonatkozna, de a két vasút közöttire nem. Végül mindent kékítenek a két vasút közötti terület kivételével. 15-0-4 szavazattal elfogadták.
Annyit ehhez, hogy a tájékoztató alatt (ez nyilván a közvetítésben már látszott,) az ellenzék oda sem figyelt, alpári kifejezéseket használva az előzőekkel kapcsolatban hangosan, egymással beszélték meg a polgármester felmenőit:(
Azért sajnálom, mert bizony nagyon-nagyon fontos dologról volt szó: az "e-kormányzat" kiépítéséről. Ennek fontosságát, az elkövetkező év ezzel kapcsolatos nehéz feladatait ecsetelte Csőzik László, de ez sokakat úgy látszik, nem érdekelt, hiszen ebből nem lehet botrányt csinálni:( Vagy nem érdekelte őket, hogy az érdi polgárok életét fogja megkönnyebbíteni, kényelmesebbé tenni a rendszer kiépítése?
Lemaradt az elején a főépítész "nevesítése", most pótlom: Lantos Péter.
Kovács Péter (SZDSZ) szerint a Hivatalnok utcát nem kellene ebbe a körbe bevonni.
A főépítész szerint először választani kellene az általa felvázolt 3 koncepcionális változat közül, majd utána dönteni arról, hogy konkrétan melyik területek maradjanak ebben a körben, és melyikeket vegyük ki?
Varga László (MSZP) kéri pontosítani, miről is beszélnek: a vasútállomások közvetlen környezetéről, vagy a teljes vasútvonal menti területekről?
A főépítész pontosítja: a két vasút közötti területről és a Rákócziról van szó.
Dombai Tamás (MSZP) a két vasút közötti területnél egyetért a gazdasági övezettel, de a Hivatalnok, Harkály, Fecske u. részt javasolja lakóövezetként megtartani.
Most a két vasútvonal melletti területekkel foglalkoznak.
A főépítész elmondja, hogy abból indultak ki: vasút mellett nem lehet igazán jól lakni. Ő persze csak javaslatokat tesz, a döntést a képviselőknek kell meghozni.
Két alternatíva van:
= hagyjunk változatlanul, lakóövezetként,
= egy lassú átalakulást elősegíteni, úgy hogy a nem lakóépület rendeltetésű beépítésre kedvezőbb, tágabb határokat (épületmagasság stb.) határozzanak meg, mint ugyanott a lakóépületekre
= legyen egyértelműen kereskedelmi-gazdasági övezet.
Hehe... Babakocsival! Berosálok! Nem az a kérdés, hogy HOVA mennek ki, hanem hogy HOL mennek ki! Érd útjainak többségén csak body builder kismamák képesek babakocsival közlekedni.
16 igen, 1 nem, 2 tartózkodás mellett elfogadta a testület azt a koncepciót, hogy a főútvonalak mentén kijelölt várfalas részek fogadják be a szolgáltatásokat, a mögöttük kialakított lakóövezetekben viszont csak oktatási, egészségügyi meg hasonlók lehetnek.
Segesdi János (FIDESZ) hiányolja a koncepcióból a köztereket, parkokat. Nem látja azt, hogy hova fognak majd a babakocsival a kismamák kimenni. kKellenek persze a kereskedelmi, szolgáltatási területek, de a közterek is.
A polgármester elmondja, hogy neki is a szívén fekszik ez a dolog, és vannak is olyan önkormányzati telkek, amelyeket eladás helyett ilyen célra lehet hasznosítani. Azt pedig, hogy a strand helyét itt zölden látod-e (a rajzon), nem feltétlenül kell. Elég ha majd kimész a strandra és ott zöldet látsz.
Kéri Mihály (FIDESZ) a gyűjtőutak mentén a soros beépítéssel egyetért, de azért azt lehetővé kellene tenni, hogy ezeken a vonalas részeken is lehessen társasházi lakásokat építeni.
A főépítész szerint ennek nincs akadálya, de szerinte hosszabb távon az igények nem ebbe az irányba mennek.
Elmondja, hogy nagyon óvatosan nyúlt hozzá a "várfalakhoz". Szíve szerint sokkal több ilyet rajzolt volna be. Például Felső-Parkvárosban alig van ilyen. De ez nem jelenti azt, hogy fejlődéssel összefüggésben ne lehetne ezt a későbbiekben további ilyen területek kijelölésével kiegészíteni. Ebbnen a mai koncepcióban a már kialakult területeken találhatók ilyenek - de például azt is el tudná képzelni, hogy akár a Szent István út mentén is ki lehetne ilyet jelölni.
A polgármester támogatja a főépítész koncepcióját és erre kéri a többieket is.
Pataki János alpolgármesternek (független) is nagyon tetszik az alapkoncepció, de azt kérdezi, hogy azok a szolgáltatások sem maradhatnának meg a lakóterületeken, amik kis forgalmúak, nem környezetszennyezők, nem zajosak stb.?
Érden ugyanis 4 ezer vállalkozás van, ezeket nem fogjuk tudni mindet a "bástyafalakra" kiküldeni.
A főépítész felhívja a figyelmet arra, hogy ha kiskapukat nyitunk, akkor ezzel beindulhat egy sorozat, ami miatt a koncepció meghíusulhat. Felveti ugyanakkor azt, hogy esetleg taxatíve felsoroljuk a rendeletben, hogy konkrétan mit lehet ezekre a területekre beengedni. Valószínűleg a szabályozásban a TEAOR számoknál sokkal exaktabb besorolást kell megvalósítani. Akkor jó a szabályozás, ha kellően exakt, és nem nyit túl sok kiskaput, bizonytalanságot.
Az első fontos eldöntedő kérdésnek a főépítész azt javasolja:
Akarunk-e "várfalas" kialakítást és "steril lakóépületes" területeket kialakítani? Az utóbbiakon lakóépületeken, gépkocsitárolókon kívül csak egészségügyi, oktatási rendeltetésű épületek alkíthatók ki.
Kéri Mihály (FIDESZ) a koncepciót támogatja, de azt túl merevnek tartaná, ha ezekről a lakóépületes területekről például a fodrászatokat kitiltanánk.
Hallgatom az építészeti megfontolásokat. De vajon a mai baleset nem kellene-e hogy elgondolkodtassa a döntéshozókat, hogy az építész szakma bármennyire is kisajátította a közlekedési célú műtárgyak létrehozásának tervezését, attól még szó szerint életbevágó lenne hogy közlekedési szakemberek is ott legyenek a döntéseknél? Hány embernek kell meghalnia Érden addig, míg rájönnek, hogy nem lehet mindent a száguldozó barmokra kenni., Mert ugyan a közvetlen felelősség a gázolóé, de szerintem nem hallgatható el azok felelőssége sem, akik szakmaiatlanul helyeznek ki táblákat, rosszul alakítanak ki utakat, pénzhiányra hivatkozva rossz kivitelezésű műtárgyakra pazarolják a pénzt. Amíg a Bajcsy úttest széle végig olyan, amilyen, nem érhető el (legfeljebb állandó és 300 m-enkénti géppisztolyos rendőrrel támogatott trafipax jelenléttel), hogy az autósok normálisan, lakott területnek megfelelően közlekedjenek, és ne prérin érezzék magukat.
(Csak közbevetésként: Elnézést a szakemberektől, helyenként biztos szakszerűtlenül ismertetem az elhangzottakat, de ehhez a témához nem értek. Egyébként belelapoztam az anyagba és még nekem laikusnak is egy nagyon alapos, valóban sok helyen alternatívákat taralmazó, jól áttekinthető dokumentum. Érden egészen újszerű a színekkel is operáló térképek alkalmazása, ami miatt jól kitűnnek az eltérő funkciójú, szabályozási feltételű területek)
A főépítész a zártsorú beépítések alatt itt Érden elsősorban a földszint + 1, esetleg 2 szintet érti. Elmondja, hogy a főútvonalaink mentén már gyakorlatilag alkalmatlan a kialakult helyzet lakások számára. De ismét hangsúlyozza, hogy ebbe az irányba csak lassan történhet meg a változás.
Az egyik fő kérdésnek azt tekinti: hogyan lehet egyszerre városnak és falunak is lenni? A városközponton felül további olyan területek rajzolódnak már ki, ahol a szolgáltatások koncentrálódnak. Az ilyen helyeken lehetne például a zártsorú beépítést kijelölni. Ez a megoldás egyben lefogja a forgalom zaját is a mögöttes területek nyugalma érdekében.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a várostervezés 100 éves léptékben működik, senki ne számítson arra, hogy az arra kijelölt részeken rövid idő alatt kialakul a zártsorú beépítés. Ez hosszú idő alatt, fokozatosan fog bekövetkezni.
A főépítész ismerteti a tegnapi Műszaki Bizottsági döntést. A Bizottság az "A" alternatíva mellett foglalt állást. Emellett indítványozta, hogy a Bem tér és környékére készüljön részletes szabályozás, addig pedig rendeljenek el változtatási tilalmat.
További kiegészítő indítványuk: óvjuk meg épített értékeinket, és ennek érdekében alkosson az önkormányzat egy település értékvédelmi rendeletet. Egy ilyen rendeletben ugyanis már konkrét épületeket is védelem alá lehet venni (szemben az ÉVSZ-szel).
A szünet utáni első napirendi pont: Javaslat a Település Szerkezeti Terv és ÉVSZ módosítására.
A polgármester elmondja, hogy ez az első olvasatban tárgyalandó javaslat alternatívákat tartalmaz, amelyek között egyenkénti szavazással dönthetnek majd a képviselők. Az így meghozott kérdések eldöntése alapján fog kialakulni a végleges anyag.
Az első "valódi" napirendi pont a lakótelepi energiarac.-os pályázathoz, felújításhoz szükséges helyi rendelet első fordulós tárgyalása volt. A részleteket nem tudtam sajnos követni, de a döntés egyhangú volt, a rendelet-tervezetet a testület 2. fordulós tárgyalásra alkalmasnak ítélte.
Ezután 4 gyors napirend következett. Mivel nem voltak hozzászólások, ezért a napirendek tárgyáról sem tudok érdemben hírt adni.
Valamilyen törvényi rendelkezés átvezetése miatt módosították a város címerének, zászlajának, nevének használatát szbályozó helyi rendeleteket. Egy további rendelet a nézőknek szóló felkonferálás szerint az engedélyezések meg miegyebek dokumentálását rendezi. Módosították továbbá az állatok tartásáról szóló helyi rendeletet is.
M
Majd elfeledtem: az interpellációk előtt dr. Csőzik László, alpolgármeser (SZDSZ) bejelentette, hogy az októberi ünnepi ülésen elő kívánnak terjeszteni egy pályázati kiírást egy 56-os emlékmű megvalóstására. Ennek előkésztésében kérte a többi frakció együttműködését.
