Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Vírustünet nem látszik se a levélen, se a gyömölcsön és a ma ismert vizsgálati módszerekkel pl. ELISA-teszt, sem mutatható ki a vírus jelenléte a Jojo szöveteiben. "Rejtélyes"- mondja a Neumüller.
Az eleve vírusos alanyoknál azonban, a ráoltott Jojo, miután hajtásnak indult, legkésőbb néhány héten belül hirtelen leszáradásával jelzi, hogy vírusos az alany.
A kérdés az az, hogy ha utólag fertőződik meg az alany, milyen idős koráig reagálna az alany megfertőződésére a korábban ráoltott Jojo?
Megszúrja a Jojo nemest a fertőző tetű, amitől a Jojo leveleiből nem mutatható ki molekuláris teszttel a vírus, de egy bizonyos fertőzési nyomás fölött mégis átadódik a vírusbetegség a föld alatt lévő alanynak. Ettől az ültetvény egészségesen él tovább, a fák nem terjesztenek vírust, a molekuláris tesztek negatívak maradnak. Ezt a jelenséget nevezi Neumüller "misztikusnak".
Tehát kivonatolva:
- egészséges Jojo fát + alanyt fertőzés ér, az alany átveheti/átveszi a vírust, de a Jojo nemesből az nem mutatható ki továbbra sem, nem terjeszti, és egészségesen él tovább.
- ha Jojo vesszőt oltunk rá fertőzött alanyra (akármelyik nemes szilvafára), akkor az oltócsap kihajtását követően pár héttel a Jojo ágacska leszárad teljesen -> jelzi a jojo oltóág az alany fertőzöttségét.
Az biztos, hogy a Jojo nemes nem fertőződik meg a PPV-től.
Ültetheted a Jojo-t a vírusos szilvafa közelébe is, csak az első években az alanyt mindenképpen tartsd sarjmentesen, mert a sarjakon keresztül a levéltetvek hamar befertőznék a Jojo alanyát.
Fiatal, 1-2 éves Jojo fát, a vírusossá vált alany esetleg veszélyeztethet. Itt a fa méretére és a víruskoncentráció arányára gondolok.., de adat erre nincs...
Később, amikor a fa már "idősebb" és az alany a sarjakon keresztül megfertőződik PPV-vel, a Jojo fa tünetmentesen nővekszik tovább, semmi jelét nem adva annak, hogy időközben az alany alatta megfertőződött. lsd. 148.o.alján: The hypersensitivity resistance of european plum to the Plum pox... "..If the tree is older and the rootstock gets infected by inoculation of suckers the ‘Jojo’ trees grow normally without any symptoms of hypersensitivity. PPV cannot be detected..." A gyökérről-gyökérre pl. mikrosérülésen keresztül való átfertőződés lehetőségét van ahol említik ugyan, de ez nem igazolt...viszont a te fád a vírusos fa gyökérzónáján amúgy is kívülre kerülne.
Ültetnék egy Jojo szilvát, ami vírus rezisztens. Azon gondolkodom, hogy ültethetem-e egy vírusos szilvafa közelébe, mivel a gyökerei is fertőzőképesek szerintem. De a Jojo szilva alanya még nem tudom milyen... Ha elkapná az alany a betegséget monjuk akkor a nemes Jojo mit csinálna? A beteg szilvafát még meghagyom amig él és terem, de egyre satynyább...
Már most elkezd gyökeresedni, ameddig még meleg a talaj.
Mikor az egyik telkem végét beültettem gyümölcsfákkal, ezeket ősszel vettem meg, mert harmadáron adta termelő, de kiültetni nem mertem, mert akkor még nem volt bekerítve a telek. Az otthoni kertben leástam sűrűn, mint a kereskedésben. Mikor márciusban nekifogtam kiültetni, már sok friss, fehér gyökér volt. Azóta ha tehetem, mindig ősszel ültetek.
Egyébként egy most elültetett oltványnak mikor "kell" meggyökereznie? Azaz csinál egyáltalán valamit tavaszig (hajszálgyökerek) vagy csak az a lényeg, ne száradjon ki? Nálam utóbbi most esélytelen, sok eső volt és az agyag tartja a vizet.
Ha féltjük a kevés gyökerű ősszel vett oltványt, hogy télen kiszárad (merthogy nem tud annyi vizet felvenni a gyökér, amennyi a fából télen elpárolog), akkor az egészet fektetve elföldeljük és csak tavasszal, ha melegszik az idő, akkor ültetjük el. /Sok csonthéjas oltvány megúszhatja a téli kiszáradást ezzel az egyszerű fogással./
sziasztok! -akit érdekel,-a napokban voltam a "SIEBERZ"-nél,Gödönlön és kapható többek közt "jojo" szilva,-akit esetleg érdekel,-(habár nem a témához tartozik) Kuresia kajszibarack,datolya szilva stb. -habár érdekes módon sok fajta benne sincs az online oldalukon,úgyhogy személyesen akinek elérhető érdemes szétnézni! De fel kell készülni az ÁRAKRA is egy fa=3.990 ft ok. ezek a rezisztensek...
Elég nagy méretüek,-de ezáltal gondolom a szállitás ,miegymás miatt a gyökérzet jelentösebb kurtitásával is jár.... -Más fa iskolában fele ekkora fákat vettem,dupla ekkora gyökérrel.... De bizzunk a legjobbakban,-várom a tavaszt hogy mennyi eredt meg!
Ami még eszembe jutott, hogy hallottam olyat is, hogy ilyenkor ősszel már nem szabad locsolni a gyümifákat. Mennyire helytálló ez? Kicsit furcsa nekem, mert mi van akkor, ha csapadékos az ősz...? :)
Ha a téli kiszáradástól félsz, akkor permetezd be Agrol Plusszal, viszont a Ps. vírusnak kitűnő fertőzési lehetőséget adsz a lombhullás utáni metszéssel.
Ha figyelmesen elolvasod imkerei írását, azt írta „nem biztos, hogy fogunk emlékezni”, ha ültetéskori metszésre vonatkozna, akkor ezt nem írta volna le. A gyökér metszést viszont csak ültetéskor tudod elvégezni.
Értem én, hogy veszélyes a csonthéjasok metszése ilyenkor, viszont a frissen ültetett fáknál nem áll fennt a kiszáradás veszélye, mivel feltételezhetően túl kevés a hajszálgyökere a kis fának?
Egyébként van értelme adni káliumot a felső rétegbe kapálva, vagy csak az ültetőgödörbe téve?
Nem vágtam, csak a sérült gyökereket! Csak most itt azt olvastam imkereitől, hogy "a sérült gyökereket is vissza kell vágni az egészséges részig ültetés előtt, azután pedig a koronát a gyökérzethez képest harmadával rövidebbre" és elbizonytalanodtam, hogy lehet, hogy kellett volna.
Még nem ültetem el mert egy kicsit lemaradtam az őszi munkákal. Nekiáltam egy melegedő kemence építésének és igy egy kicsit hanyagoltam a kertet. Tegnapelőtt sikerült istálótrágyát beszerezni és tegnap már nekiáltam az ültető gödrök ásásának de ez nagyon lassan megy az agyagos talajbaj egy hétig is eljátszok vele. Ha késsz utána veszek csak csemetéket és rögtön ültetem.
Természetesen őszi ültetés esetén elég tavasszal visszametszeni az elültetett fák koronáját. Ilyenkor azonban már nem biztos, hogy fogunk emlékezni, hogy milyen mértékű volt a gyökérzet csökkenése (főleg 10db feletti csemete ültetésénél), ezért ajánlott minden fát rendesen megkurtítani (természetesen csak az egészséges, kihajtásra ítélt és a későbbi koronalakítást segítő rügyekig).