Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Nézd, senki marketingmunkáját nem szeretném nyilvánosan kritizálni, de ebbe a megfogalmazásba azt látok bele, amit üzleti érdekeim megkívánnak.
Azt nem jelenthetem ki, hogy nincs igazságtartalma, mert van neki, DE ha a fertőződés megjelenik, akkor ezután az írás után én a következőket mondanám neked:
"Nézze uram, a Topend Plus fajta KIMAGASLÓ ellenállóképességgel rendelkezik, nem is hallunk vírusos megbetegedéséről (persze, hiszen alig van elterjedve még itthon), ezért úgy gondolnám, hogy érdemesebb lenne laboratóriumban bevizsgáltatnia a növényét, ha valóban attól tart, hogy vírusos lenne - de szerintem ez pénz és időkidobás Önnek, mert ennek valószínűsége majdhogynem egyenlő a nullával."
(Továbbá még sosem hallottam olyasmiről, hogy atka PPV vírust terjesztene, tehát a "fertőzött atka" fogalma számomra erős gyanút kelt a leírás komolyságával kapcsolatosan.)
Ebben a német nyelvű összefoglalóban a következőket lehet olvasni a Topend Plusról http://goo.gl/99J2m
"'Topend Plus' zeigte leichte bis mittlere Blattsymptome."
Tehát a Topend Plus kísérletek közben megfertőződött, és enyhétől közepesig mutatott levéltüneteket.
Azt is megmondom, hogyan jutottak erre a fajtára. Sok kísérletet végeztek arra, hogy megtalálják a rezisztencia, a hiperrezisztencia okozóját, hogy hogyan tudjanak ilyen fajtákat előállítani.
A Topend Plus a csacsaki najbolja és a valor "gyereke".
Ezek közül a najboljára Neumüller a következőket mondja:
"Quantitatively resistant genotypes such as ‘Cacanska najbolja’ got infected but displayed only a few symptoms."
Tehát a kimagaslóan rezisztens csacsaki najbolja fajta is megfertőződött, de csak néhány tünetet produkált. Innen ered a Topend Plus "kimagasló ellenállóképessége".
Miután érzékelték a Jojo hiperszenzibilis viselkedését és annak pozitív hozadékát, sok kísérletet végeztek hogy rájöjjenek, mi okozza mindezt. Miután a Jojo az Ortenauer és a Stanley "gyereke", ezekkel a fajtákkal rengeteg korábbi szilva nemest kereszteztek, majd megfertőztek.
Az eredmények alapján úgy vélik, hogy a hiperszenzibilis válaszok valószínűleg az ortenauer fajtából öröklődhetnek ki.
Én is a Jojót néztem ki, de ugye már most is finom, mint ahogy ez a fajta 10 év múlva is az lesz. :) Köszi, asszem a múltkor miattad jöttem rá hogy vírusos a szilvám, vagy hogy is vót...
Akkor egy ilyen írás (gondolom olvastad már a többi részét is ha ennyire sokat foglalkozol a szilvával) csak tisztán reklám és nincs igazságtartalma?
A fajta kedvező tulajdonságai közül viszont a legértékesebb: a kimagasló ellenállóképesség. A T P valóban ellenáll a plum pox vírusnak! Tehát tényleg ellenálló és nem csak annak mondott fajta. A szilva esetében a vírusmentesség eddig csak elméleti kategóriaként létezett. Semmi nem garantálta, hogy a vírusmentes alanyból, vírusmentes szemmel létrehozott oltvány, vírusmentes technológia alkalmazása mellett a faiskolába, vagy az ültetvénybe kiültetve valóban vírusmentes is maradt. Elég volt egy fertőzött atka, vagy egyetlen bibére került fertőzött pollen szem és a szilvafánk máris vírusos lett. Ez a T P-al nem történhet meg. Erős, acélos, mégsem túlságosan hosszú hajtásaival és egészséges levélzetével a T már a faiskolában is kitűnik a többi fajta közül és ezt az előnyt az ültetvényben is megőrzi. Állománya vírusfertőzöttség miatt nem ritkul ki és a monília, valamint rozsda fertőzésre sem fogékony.
Még annyit az előbbiekhez, hogy lehet beszélni általánosan vett rezisztanciáról, de akkor a hiperszenzitív rezisztanciát külön fel kellene tüntetni, ahogy arra az alábbiak rámutatnak:
The advantage of hypersensitivity resistance over all other known resistance mechanisms is that it withstands natural inoculation pressure (aphids) completely, i. e. the plant remains healthy. It dies off only in the case of high inoculation pressure which can just be the case under artificial inoculation conditions. The resistance has been stable for 20 years.
Tehát az, hogy mit nevezünk rezisztanciának, külön értelmezési vitává bonyolítható.
Nyilván amikor az ügyfél besétál a faiskolába, jól hangzik az, hogy "rezisztens". De ilyen esetben a Jojo-ra többet el kellene mondaniuk a kereskedőknek, mert az többet tud ezen a téren.
Röviden összefoglalva: a többi "csak" toleráns, míg a Jojo rezisztens. (az internetes áruházak fajtaleírásaiban olvasható szavak kutyulmányok, hatásvadász szándékkal vagy félreértés miatt írják őket)
Hosszabban:
az összes többi kereskedelemben kapható fajta elkapja a vírust, kimutatható belőle, hordozza, tovább adja, tehát tovább is fertőznek.
Toleránsak, amiből következően a talajtól, a környezettől, a tápanyagoktól meg sok apróságtól függően évekig adják a megszokott termést. (bár, vannak vélemények, amelyek állítják, hogy egy fertőzött fa többé nem ad olyan minőséget, mint egy egészséges)
De néhány éven, esetleg egy évtizeden belül elsatnyulnak, a víruskoncentráció növekedésével a minőség drasztikusan leromlik lassacskán.
A Jojo a vírusvektorok által nem fertőződik meg, számtalan kísérlet támasztja ezt alá. Amit a Neumüllerék írnak, az 20 éves jojo gyümölcsös, ennyi időn keresztül biztosan tünetmentesen tartható.
Tehát a Jojo fa alkalmas arra, hogy a vírus terjedését megakadályozza, azzal, hogy a fertőző tetvek nem képesek azt megfertőzni, s ha az alany is fertőződne, semmilyen nyoma nem mutatkozik annak a Jojo sejtjeiben.
Miután egy levéltetű csak az első szívásig fertőző, amíg a vírus a szipókájában található, ezért a Jojo fa arra is alkalmas, hogy vírusmentesítse a fertőző tetveket. Ezután ha a tetű másik szilvafára kerül át, már nem fertőző.
További eredmény, hogy felnőtt Jojo fa mesterséges vírusbevitellel is nagyon nehezen fertőzhető (metszőolló, szaporítás), amennyiben ez mégis megtörténik, az ágcsoportok elhalással reagálnak.
Tehát summa summarum a Jojo eddig az egyetlen kereskedelmi fajta, ami nem veszi fel a vírust, hiperszenzitív módon ellenáll neki, s végeredményképpen nem is fertőzi tovább az állományt.
És mi a helyzet a többi rezisztensnek mondott fajtával? Mivel tud többet a jojo mint az elene, topfirst, grabovska? Vajon melyik tényleg rezisztens? Mennyit számít az alany, a termőhely vagy más betegségek, stb? Mert én az elérhető leírások alapján nem látok többet a jojoban mint a többi említett fajtában. Tapasztalat egyenlőre semmi. Most ültettem 5 elenát, 5 topend plus-t és 2 stanleyt. Várom melyik mit tud majd,mennyire maradnak egészségesek. (nem csak a sharkát de egyéb betegségeket is figyelve persze)
Máris pontosítanám magam: a vírus utazása a nemesről az alanyba csak fiatalabb fáknál bizonyított, idősebbeknél még nincs igazolva:
At least for young trees it is known that the transport of PPV through a hypersensitive interstem between the susceptible rootstock to the susceptible scion part is possible. This means that the virus is able to move through the vessel system (phloem and maybe xylem) of hypersensitive genotypes, but it is not replicating in the hypersensitive vessel tissue. We do not yet know whether this movement is able in full-grown trees as well. However, there is, up to now and with currently available detection methods, no proof of the presence of PPV in vessels of hypersensitive genotypes.
Az, hogy a Jojo utólagos alanyfertőződés esetén nem mutat molekulárisan kimutatható vírusosságot, egyértelmű.
Az is tisztázott, hogy a "naturális", azaz tetvek által presszúrált vírusnyomásnak ellenállnak a hiperszenzitív fajták, viszont mesterségesen erőltetett fertőződésnek, például fertőzött szemek vagy oltások berakásánál részlegesen elpusztulhatnak a fák.
Tehát a fertőző oltócsapok Jojo-ra oltását kerülni célszerű.
Vírustünet nem látszik se a levélen, se a gyömölcsön és a ma ismert vizsgálati módszerekkel pl. ELISA-teszt, sem mutatható ki a vírus jelenléte a Jojo szöveteiben. "Rejtélyes"- mondja a Neumüller.
Az eleve vírusos alanyoknál azonban, a ráoltott Jojo, miután hajtásnak indult, legkésőbb néhány héten belül hirtelen leszáradásával jelzi, hogy vírusos az alany.
A kérdés az az, hogy ha utólag fertőződik meg az alany, milyen idős koráig reagálna az alany megfertőződésére a korábban ráoltott Jojo?
Megszúrja a Jojo nemest a fertőző tetű, amitől a Jojo leveleiből nem mutatható ki molekuláris teszttel a vírus, de egy bizonyos fertőzési nyomás fölött mégis átadódik a vírusbetegség a föld alatt lévő alanynak. Ettől az ültetvény egészségesen él tovább, a fák nem terjesztenek vírust, a molekuláris tesztek negatívak maradnak. Ezt a jelenséget nevezi Neumüller "misztikusnak".
Tehát kivonatolva:
- egészséges Jojo fát + alanyt fertőzés ér, az alany átveheti/átveszi a vírust, de a Jojo nemesből az nem mutatható ki továbbra sem, nem terjeszti, és egészségesen él tovább.
- ha Jojo vesszőt oltunk rá fertőzött alanyra (akármelyik nemes szilvafára), akkor az oltócsap kihajtását követően pár héttel a Jojo ágacska leszárad teljesen -> jelzi a jojo oltóág az alany fertőzöttségét.
Az biztos, hogy a Jojo nemes nem fertőződik meg a PPV-től.
Ültetheted a Jojo-t a vírusos szilvafa közelébe is, csak az első években az alanyt mindenképpen tartsd sarjmentesen, mert a sarjakon keresztül a levéltetvek hamar befertőznék a Jojo alanyát.
Fiatal, 1-2 éves Jojo fát, a vírusossá vált alany esetleg veszélyeztethet. Itt a fa méretére és a víruskoncentráció arányára gondolok.., de adat erre nincs...
Később, amikor a fa már "idősebb" és az alany a sarjakon keresztül megfertőződik PPV-vel, a Jojo fa tünetmentesen nővekszik tovább, semmi jelét nem adva annak, hogy időközben az alany alatta megfertőződött. lsd. 148.o.alján: The hypersensitivity resistance of european plum to the Plum pox... "..If the tree is older and the rootstock gets infected by inoculation of suckers the ‘Jojo’ trees grow normally without any symptoms of hypersensitivity. PPV cannot be detected..." A gyökérről-gyökérre pl. mikrosérülésen keresztül való átfertőződés lehetőségét van ahol említik ugyan, de ez nem igazolt...viszont a te fád a vírusos fa gyökérzónáján amúgy is kívülre kerülne.
Ültetnék egy Jojo szilvát, ami vírus rezisztens. Azon gondolkodom, hogy ültethetem-e egy vírusos szilvafa közelébe, mivel a gyökerei is fertőzőképesek szerintem. De a Jojo szilva alanya még nem tudom milyen... Ha elkapná az alany a betegséget monjuk akkor a nemes Jojo mit csinálna? A beteg szilvafát még meghagyom amig él és terem, de egyre satynyább...
Már most elkezd gyökeresedni, ameddig még meleg a talaj.
Mikor az egyik telkem végét beültettem gyümölcsfákkal, ezeket ősszel vettem meg, mert harmadáron adta termelő, de kiültetni nem mertem, mert akkor még nem volt bekerítve a telek. Az otthoni kertben leástam sűrűn, mint a kereskedésben. Mikor márciusban nekifogtam kiültetni, már sok friss, fehér gyökér volt. Azóta ha tehetem, mindig ősszel ültetek.
Egyébként egy most elültetett oltványnak mikor "kell" meggyökereznie? Azaz csinál egyáltalán valamit tavaszig (hajszálgyökerek) vagy csak az a lényeg, ne száradjon ki? Nálam utóbbi most esélytelen, sok eső volt és az agyag tartja a vizet.
Ha féltjük a kevés gyökerű ősszel vett oltványt, hogy télen kiszárad (merthogy nem tud annyi vizet felvenni a gyökér, amennyi a fából télen elpárolog), akkor az egészet fektetve elföldeljük és csak tavasszal, ha melegszik az idő, akkor ültetjük el. /Sok csonthéjas oltvány megúszhatja a téli kiszáradást ezzel az egyszerű fogással./
sziasztok! -akit érdekel,-a napokban voltam a "SIEBERZ"-nél,Gödönlön és kapható többek közt "jojo" szilva,-akit esetleg érdekel,-(habár nem a témához tartozik) Kuresia kajszibarack,datolya szilva stb. -habár érdekes módon sok fajta benne sincs az online oldalukon,úgyhogy személyesen akinek elérhető érdemes szétnézni! De fel kell készülni az ÁRAKRA is egy fa=3.990 ft ok. ezek a rezisztensek...
Elég nagy méretüek,-de ezáltal gondolom a szállitás ,miegymás miatt a gyökérzet jelentösebb kurtitásával is jár.... -Más fa iskolában fele ekkora fákat vettem,dupla ekkora gyökérrel.... De bizzunk a legjobbakban,-várom a tavaszt hogy mennyi eredt meg!
Ami még eszembe jutott, hogy hallottam olyat is, hogy ilyenkor ősszel már nem szabad locsolni a gyümifákat. Mennyire helytálló ez? Kicsit furcsa nekem, mert mi van akkor, ha csapadékos az ősz...? :)
