“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Vannak alapvető emberi jogok. És abból a legfontosabb az ember önrendelkezése. Ha az nincs, akkor a többi megfogalmazott emberi jog sem létezik. Mivel ma a nők helyett is a férfiak döntenek a társadalomban, az azt jelenti, hogy a nőknek valójában nincs semmi semmi joga a gyakorlatban.
Nyolc évet kapott a bicskei gyermekotthon szexuális zaklatással vádolt igazgatója
"Nyolc év fegyházbüntetésre ítélték a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóját, három év felfüggesztettre pedig az egyik nevelőjét, ".. ?????
"A bíró az igazgató személyiségét éretlennek és nárcisztikusnak írta le, a nevelőt pedig infantilisnek, akinél megjelenhet a szadomazo viselkedés. A pszichológus az igazgatóról megállapította, hogy heteroszexuális, de a bíró szerint ez nem zárja ki a hajlandóságot a bűncselekményekre. "
A volt igazgató egyébként Bicske díszpolgára, a rangos gyermekvédelmi Bárczy-díj birtokosa. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az áldozat sokszor azért tűr és hallgat, mert szégyelli magát.
Magát szégyelli azért, amit vele csináltak.
A helyzet az azonban, hogy az nem az ő szégyene. Csak addig kell cipelnie, amíg benne marad. Mennyire kúl ezzel szemben otthagyni az egész kócerájt, és kisétálni belőle.
Minden áldozatban ott az erő, hogy változtasson a sorsán. Mert ha nem halt bele, erősebb volt annál.
Hol írtam hogy egyforma a nő és a férfi? De mivel mindkettő az emberi fajhoz tartozik a jogaiknak egyenlőnek kell lenni. Ez nem azt jelenti, hogy bármelyiknek a biológiából adódó fizikumával ellentétes dolgokat kell tennie.
Mindkét nem értékes a társadalom számára. Egyik sem értékesebb.
Az is túlzás, hogy a nő és a férfi mindenben egyenlő. Ez soha nem lesz így. Van, amiben az egyik, van amiben a másik több (vagy kevesebb). A társadalom pillanatnyi(??) helyzete is befolyásolja, hogy aktuálisan ki az "értékesebb"...
A faji előítélet? Az emberi fajba tartozik minden emberi rassz. Az teljesen más, hogy a rasszok között vannak kulturális különbségek. Ami miatt nem tudnak együtt élni. Ez nem előítélet. Hanem egy emberi csoport önvédelme. Viszont a nőkkel szemben mindenhol a világon (kivéve néhány anyajogú társadalom) mindenhol előítélet van. Engem borzasztóan bosszant, hogy sok magát értelmesnek tekintő ember milyen nagyon nem ismeri a fogalmakat, amikkel dobálódzik. És igen. Az is bosszant, hogy a fajkülönbségekkel összemosva a nők helyzetét, valójában a nőket nem embernek tekintik. Azok sem, akik a állítólag a nők érdekében szólnak.
Vannak emberek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a társadalomban tapasztalható egyenlőtlenségek nemcsak a történelem során tapasztalt hátrányos megkülönböztetésnek tulajdoníthatóak, hanem a biológiailag determináltak – létezik az az elképzelés, hogy egyes genetikai tényezők a férfiakat vagy a nőket alkalmasabbá teszik bizonyos feladatokra..
A tanult tehetetlenség elméletet az amerikai Martin E. P. Seligman, a Pennsylvaniai Egyetem pszichológusa alkotta meg és fejlesztette tovább az 1960-70-es években. Miközben a klasszikus kondicionálással kapcsolatban folytatott kutatást, véletlenül arra a felfedezésre jutott, hogy a kísérleti során azok a kutyák, melyek kiszámíthatatlanul elektromos sokkokat kaptak, nem tettek lépéseket a következő szituációkban – még akkor sem, ha azok valójában megoldhatóak lettek volna. Míg azok a kutyák, melyek nem kaptak sokkokat, rögtön cselekedtek a következő helyzetekben is. A kísérletet megismételték emberi alanyokkal is (ekkor az elektromos sokkokat kellemetlen zajjal helyettesítették) és az eredmények hasonlóak lettek. Ebben az esetben a vizsgálati személyeknek egy tanulási kísérlet során azt kellett megtanulniuk, hogy egy kapcsolótáblán elhelyezett gombok megnyomásával miként tudják megszüntetni a kellemetlen zajt. Az egyik csoport számára a feladat könnyen megoldható volt, míg a másik csoport egy gomb megnyomásával sem tudta megszüntetni a zajt, mivel a kísérletvezetők úgy állították be előzetesen a rendszert, hogy a zaj ne legyen kikapcsolható gombnyomással. Az utóbbi csoportban a résztvevők egy idő után felhagytak a próbálkozással. Egy idő után visszaállították a rendszert, hogy a zaj kikapcsolható legyen gombnyomással, azonban nem minden résztvevő próbálkozott újra, még biztatásra sem. Így Seligman megalkotta a „tanult tehetetlenség” (learned helplessness) kifejezést, mely leírja azt az állapotot, amikor a várakozások szerint az eseményre adott reakciók illetve annak kimenetele kontrollálhatatlan.
