Ha már kialakult a lisztharmat,akkor Karathane Start javasolnék,az blokkolja a fertőzést,és ha még nem előrehaladott,akkor gyógyítja is,5.nap múlva megismételni:Karathane+Kén/valami finom formációjú/+Réz/ami vastagítja a bogyó,és a levél bőrszövetét/,A Falcon nagyon jó felszívódó szer három hatóanyaga van.A kén szerek 20.fok alatt hatástalanok,25,felett perzselnek.
Üdv.mindenkinek,egy kérdés:ha már erős lisztharmatfertőzés alakult ki mivel érdemes védekezni?Valami kénes permetszerrel pl.Thiovit Jet vagy inkább Karathane New,esetleg ezeket kombinálni.
Hát igen az un. klorotikus levelek vmi hiányra(főleg vas) utalnak,csak az a furcsa hogy az akáctól kezdve ez a sárgulás sok növényen megfigyelhető. Úgy tűnik,az utóbbi hidegebb időszakok utánni új hajtások sárgultak,és ezt a jelenséget idén figyeltem meg először.A szőlőben az Othello produkálja ezt,pedig a trágyákat mindegyik egyformán kapja és a levéltrágyát is minden permetezéskor.Szinte minden évben jön valami új kórság,nehogy az ideit megússzuk!
Most extrém módon hajt a szőlő ilyen hajtásnövekedésre én nem emlékszem. Ez nálam is hozott elő klorózisos tüneteket pedig 5. éve nyomatom a lombtrágyákat folyamatosan.
Ekkora lomb tavaly július végén sem volt. Ha másból jól ellátott a terület az antagonizmus hozhat ilyen tüneteket szerintem. Egy lombtrágyás permetezés, esetleg adj neki külön keserűsót (filléres történet) permetlében.
Véded a szőlőid zárt palánkkal,ha kell 3 méter magasan.
Egyszer az én szomszédom is kitalálta vágjam ki a 150 darab lejlandi ciprusom,ami 180 méter hosszan, és már kb 5 méter magasra nőtt,mert állítólag árnyékolta a kertjét.
Feljelentett az önkormányzatnál.
A válasz az volt a növényeknek ép olyan joguk van az élethez és a növekedéshez,mint bárkinek tehát neki is.
Hozzáteszem a mezsgye mindég vágva volt a telekhatáron.
Azóta a szomszédom halála után az örökösök eladták a birtokot ,és az új szomszédom élvezi a sok zöldet,ami feldobja a környezetet,és nem egy betonkerítés a mezsgyehatár.
Arra is jobb, ha óvatosan szétbontjuk a tokot. Legalább a lehetőségét meg kell hagyni a határozásnak, különben nem lehet tudni, el kell-e távolítani a rovarokat, vagy netán hasznosak. Szétnyomva már ez lehetetlen.
Az elsönél ugyan a kép nem elég kifejezö, de én gyors lefolyású ESCÁ-ra tippelnék, mindenesetre minél elöbb távolítsd el az ültetvényböl és valami zárt helyen (kandalló, katlan etc.) égesd el. A másikat nem tudom, de ha szétnyomva folyékony valami csurog/szivárog ki belöle, akkor valamilyen rovaré, és jobb ha szintén eltávolítod.
A lisztharmat fertőzési nyomása magas felénk a Tenkes alján.A különböző kének/mind 80,% elemi kén/szemcseszerkezete azért más vannak finomabb formációk,/pl:Thiovit,Kumulus,stb,/azok nem annyira perzselnek a normál dózisban.Azt sem szabad elfelejteni,hogy a kén 20,C fok körül hat alatta nem igen,25,felett perzselhet.A perzselést okozhatja a lomb,és a permetlé hőmérséklet különbsége,és a porlasztás finomsága is.
A 21426-os hozzászólásomhoz kapcsolódó képeken szereplő szőlő itthon van az udvaron (itt volt a tőkeelhalás is) és már évek óta nem gyomirtóztam. Ez nem tudom, hogy lehet.
A 21427-es képeken lévő szőlők kint vannak a zártkertben és a szomszéd Laudis-os kezelést végzett. Kb 1.5 méterre a szőlőtől vannak elszáradva a gyomok, de még 6-8 sorral beljebb is vannak itt-ott ilyen levelek. Ezek szerint nagy volt az ájer...
Megint jön a kérdés, mit lehet csinálni az olyan emberrel akinek annyi esze sincs, hogy visszaköszönjön... nem szeretek vitatkozni. Megvettek/kibéreltek régi szőlőket kiszántották és szántóföldként művelik tovább.
Én idéntől egyébként egy új permetezési stratégiát használok: igyekszem megtudni a szomszédoktól, ők milyen szereket használnak, s (a kén és réz mellett virágzás utáni körben) olyan hatóanyagot használok, ami a mi vidékünkön nem volt mostanában. :-) A későbbi permetezésekre meg marad a réz meg a kén, ezeknél nem tud rezisztencia kialakulni.
Teljesen igazad van a rezisztenciát illetően. Ez ugyanaz, amit van_Persil említett nem is olyan rég a Quadris kapcsán: fű-fa-virág ezt használta, mert milyen jó szer már minden ellen, csak épp senki nem tartotta be a gyártói utasításokat (ment a lé dupla vagy tripla dózissal, háromszor-négyszer-ötször egymás után), aztán mára gyakorlatilag az összes gombatörzs ellenálló lett vele szemben kicsiny hazánkban.
Némely gyártó már elővigyázatos (és nem akarja, hogy túl gyorsan használhatatlanná váljanak a szerei): a Syngenta például a Dynalit 1l-es kiszerelésben hozta ki (kb. két hektárra elég), pedig III. kategóriás (szabad felhasználású) - a magyar ember viszont megoldja okosba'. Nálunk is van olyan, hogy többen veszik együtt, vagy épp a gazdaboltos kiméri decinként. :-)
Valóban elég sok minden van a kén helyett, de azért azt nem árt figyelembe venni, hogy ezekkel szemben általában eléggé könnyen válik rezisztessé a lisztharmat gomba. Nem kis tehnológiai fegyelmet kíván ennek elkerülése. A rezisztencia kialakulását megelőzendő sokszor maguk a gyártók is ajálnják a kénnel való együttes kijuttatást. Ugyan is a kénnel szemben gyakorlatilag nem is tud kialakulni a rezisztencia.
A kénnek azért megvan az a hatása még, hogy ha nem is az a kifejezett atkaölő szer, de rendszeres használata mellett jellemzően nem tud felszaporodni a levélatka, így a spec. atkaölő szerek használata is feleslegessé válik.
És akkor még ne is beszéljünk a helyettesítő szerek bomlástermékeinek esetleges környezetre és egészségre gyakorolt terheléséről...
Ahogyan azt előttem szólók már mondták, a kijuttatás körülményeire (hőmérséklet) odafigyelve gyakorlatilag elkerülhető a perzselés. Jómagam 30 éve - pár kisérletezős évet leszámítva - csak ezt használom, és érdemi kárt még sohasem okozott!
Egyébként - sajnos - a lisztharmat gomba idén is jelen van az ültetvényekben, nem egy helyen már a másodlagos tüneteket is megtalálták. De valószínűsíthetően előző évihez hasonlóan erős fertőzés talán nem lesz idén.
Délután voltam a szőlőben és nagyon sok ilyen levél jelent meg, 4-5 nap alatt. Van sok idős Otellón de fiatal Kékfrankoson is van, Oportón, szinte mindenen. Az alsóbb idősebb leveleken jelenik meg inkább.
Volt egy tő Saszlám ami tavasszal nehezen indult. Nem akarok egyből rosszra gondolni, de olvasgattam kicsit és én tőkeelhalásnak azonosítottam be.
Jól gondolom-e?
Olvastam még olyat is, hogy a kevésbé fertőzött töveken csak levéltünet jelentkezik eleinte.
Van egy tő Erzsébet Királyné Emléke tőke (és Saszlák is) aminek a levelén nagyon élénk színű foltok jelentek meg már induláskor, a levélfonákon sincs semmi csak a világos folt, most így néznek ki:Ez lehet tőkeelhaalás tünete vagy csak valami egyszerű hiánybetegség?
Ami bezavar, hogy több helyen levélértöl levélérig terjed, mint az orbáncnál, de az szerintem nem a vállöböl körül szokott lenni. Egy sima perzselésnél szerintem papcaszerüen kéne elterülnie a perzselésnek, ahogy a képek többségén, de a 3-as és a 8-as rejtélyes.A legtöbb nekrózis viszont a levelek szélétöl indul ki.
Én amúgy 100 l-be 0,5 kg thiovitot rakok, 3 kg/ha dózis mellett. (Elsösorban a hektárdózist kell figyelni, mert az árulja el, hogy egy adott tökére mennyi kén jut, ez a 3 kg/ha kb. a legalacsonyabb). Nyilván, a koncentráció sem mellékes, de kerülni kell a megfolyást, mert nem a földet akarjuk permetezni.
Ez lehet tőkeelhaalás tünete vagy csak valami egyszerű hiánybetegség?
