" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Gondolom, emlékeztek még a tegnapi Válicka-völgyi képekre. Ez is völgy, a Kerka völgye. Érzékelhető-e valami különbség a két "klímaterület" között. Annyit segítek, hogy a képek képmezőinek középső részein akácerdők látszanak... a völgy alján...és a domb alján
Valóban érdekes, és biztos a szél játszhatott szerepet, mert hajnali 2kor még fújt, utána állt csak le teljesen. A nagy cseresznye fám már totál leveles volt, és még az alján SEM találtam fagyott szemeket.(ernyőként működött) Az őszibarackokra meg nincs magyarázat, biztos jobban bírják mint a többi (kajszi, szilva). A kivim takartam, így semmi baja sem lett, datolyaszilvák még konténerben, lassan már kiültetem a Jirot, idén már virágozni is fog :)) Csak a szőlődombra nem merek ilyesmit rakni, mert tuti sose maradna nekem....vagy a fát vinnék el...:/
Az akácokon is látszott, hogy a keskeny völgyek mentén (Válicka-völgy) sokkal magasabban van a fagyhatár, mint a Kerka-Mura-medencében, ahol az akác- fagymentesség gyakran lejön teljesen a síkra, de a hegy lábáig föltétlenül.
Erre mondtam, hogy mikroklímák milliói alakulnak ki. Ez a "foltosság" egyre határozottabban jelenik meg annak megfelelően is, hogy előrehaladott fenológiai fázisban vagyunk és a növényzet már nagy lombozattal rendelkezik. Így jobban érvényre jut a lomb általi árnyékoló (lokálisan kisugárzást csökkentő) hatás, de a légáramlatot/fagylefolyást akadályozó hatás is. Amikor pedig tudjuk, hogy a tizedfok tartományon belüli hőmérséklet-eltérések milyen markáns fagykár különbségeket eredményeznek, érzékelhető mekkora jelentőséggel bírnak az említett tényezők. Sokszor "érthetetlen" dolgokat produkálnak. Ez a csúnyában a "szép". :))
Vannak, úgynevezett "hibrid" fagyhelyzetek is. Elálló, majd újrainduló szél, az éjszaka egy részén borult, majd később kiderülő, az éjszaka elején derült, majd hajnalban beborul, stb. stb. stb. Szállított fagyhelyzet a hegyen, majd leálló szél, fagypont közeli hőmérséklet, majd újra megélénkülő (esetleg szélfordulás, más irányból újra induló szél, stb. stb. stb.), de ezek már bonyolult helyzetek, amelyek furcsa "foltosságot" eredményeznek. A gázfizikai elvek viszont mindig ugyanazok.
Igen, köszönjük szépen! A rendszerszerű működéshez viszonylagos állandósság azért szükségeltetik. Sokan nem állítják csatasorba saját jól működő dolgaikat, tisztelet annak aki megteszi!
Egy érdekes dolgot figyeltem meg felénk, a kertünk végében van egy kis patak, patak felett olyan 3m magas meredek part, majd egy 3m széles vízszintes rész, majd egy 1,5m magas emelkedő és ezen a szinten van a kertünk is. Bármikor kimegyünk erre a részre, észrevehetően hűvösebb a levegő, mint "bent" a kertben. Ebből kifolyólag, gondoltam ide nem érdemes gyümölcsfákat ültetni, mert hidegebb mint a kert. A vízmű évek óta elhanyagolta a fű nyírását, aztán így kénytelenek voltunk mi csinálni, de gondoltam, ha már lenyírom karbantartom, akkor a vízszintes részhez rakok fákat is, lesz ami lesz! A fagyok alkalmával nyitott szemmel jártam, deresedés csak a vízszintes részen volt, a 1,5m-es résznél semmi....fák fiatalok, de a szilván őszin, körtén volt már kisgyümi, és láss csodát pár szem fagyott szilva volt csak rajtuk, körte, őszinek semmi baja... szilva nagy részének szintén semmi baja. (falu közepén vagyunk) Bent a kertben szabályos mérővel -1,7 fokot mértem. Kint a szőlődombunkon 10-15m-el magasabb mint a kertünk, ott még a dombtetőn is 2m magasan vitte a kajszit, szilvát. Szőlőt nézve is ez a megállapításom, az otthoni kb fele mértékben olyan csúnya, mint a kinti. Majd lesz időm egyik nap jobban körbenézek kint, az a gyanúm, hogy a nekünk dombtetős résznél van magasabb rész, és tuti lefojt a hideg hozzánk sajnos. Ami érdekes, az őszinek és az almának kint sincs baja.
Persze a közönség majd a mostani fagyokra is zagyva, zavaros módon fog emlékezni, továbbra sem tudva, hogy hol, mennyire és miért fagyott, illetve hol mennyire és miért nem. Pedig a szisztematikus megfigyelés lehetősége mindenki lába előtt hever. A szörnyű az, hogy ez nem csupán a fagyokra vonatkozik, hanem mindenre...
Ezek a rettenetes fagyhelyzetek nagyon hátrányosan érintik a növényzetet, de kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy az általuk produkált példákon keresztül világosan lássuk a valóságot.
Ezeket a példákat mindig abban a reményben prezentálom, hogy a szemlélők fejében ezek a dolgok rendszerré állnak össze és a továbbiakban képesek lesznek annak szellemében értelmezni a jelenségeket.
Az OMSZ a második, alig fagyos éjszakára, emlékszem, a Dunakanyarra adott súlyos fagyokat, miután a fél országot lefagyasztó előzőt elbagatellizálta. Jobb félni, mint megijedni... :)))
