Ha tényleg az, akkor sajnos ki kell ásni, lehetöleg a mellékgyökereket is, és pl. lekvárfözéshez eltüzelni az egész növényt (semmi esetre se szabad komposztálni, vagy a szabadban hagyni)
Az aranyszín sárgaság terjedésénél számít(hat). Badacsonyban elöször csak iszalagon találták meg ezt a fitoplazmát, késöbb viszont az egész hegy növényegészségügyi zárlat alá került miatta.
Az iszalag, ha bekúszik egy füves területre, onnét nyírással/kaszálással el nem távolítható, de két-három év ottlét után már csak a csákány segít, mert kihúzni se lehet. A csalán dettó. Akárhol (nem a szölöben) nyírtam csalánt, mindig visszanött. Csak az irtókapa tudta eltávolítani. (Azt feltételezik, hogy az aranyszín sárgaság eddig is itt volt, mint kórokozó, de nem volt, ami átvigye az iszalagról/csalánról a szölöre, mert nem volt olyan vektor, ami ezen növények mindegyikét szereti, és magában tudja hordozni az életképes kórokozót. Erre kiválóan alkalmas sajnos az amerikai szölökabóca ;( )
Szerintem baktériumos golyvásodás, de látni kellene hozzá a tőke levélzetét is. Ha a tél folyamán valamennyire szétfagyott a tőke, akkor azon át megfertőződhetett. Körülötte a tőkék nem ilyenek?
Ami biztos, ha metszőollód fertőtlenítsd, ha ezzel a tőkével dolgozol, nehogy tovább vidd, ha tényleg a szóban forgó fertőzés. Ha nem értékes fajta, legegyszerűbb, ha kivágod, bár az említett betegség gyengébb lefolyása esetén ez nem feltétlen szükséges.
Egyetértek,még a tőkesort sem kapálom,ügyes kis fs-45-el hamar megvan a sor és semmi hátrány nem vszek észre. Ha100 éve damilos fűkasza kapható lett volna, kapát csak múzeumban lehetne látni.
Nagy figyelemmel olvasom a művelésmódok melletti pro és kontra érveket. Nekem a szőlősorok két oldalán egy-egy méter művelt föld van, majd egy méter zöld sáv és jön a következő sor egy méteres művelt sávja és így tovább.
Ebből az is kiderül, hogy a sortávolság 3 m, de az nem, hogy ez mennyiben helyes művelődési mód.
1, a szőlőnek csak részben jelntenek tápanyag konkurenciát, a fajgazdagság révén olyan tápanyagot is feltárnak és felvehetővé tesznek amit a szőlő önmaga nem tud felvenni, olyan élettér alakul ki ami lehetővé teszi a tápanyagok tárolását.
2, kapált szőlőmben mindíg elfolyt az esővíz, mióta kaszálom soha nem volt megfolyás még a mostani zivatarokban sem. a szerves anyagban gazdag felső réteg sokkal több vizet köt meg mint a fekete talaj
3, nem tapasztalok a kapált talajnál előforduló cserepesedést, a talaj a takaró növényzet miatt nem melegszik át annyira mint feketén művelve
4, sok ragadozó telepszik meg, 3 éve csak atka ellen védekezek ebből 2 éve csak ként használok és nincs érdemi rovar kártételem, holott korábban rendszeres volt a moly jelenléte
5, a kaszálás időpontjával viszonylag jól kezelhető a megjelenő flóra összetétele, amit jónak gondolok - pl komlós lucerna, fehér here, - meghagyom, hagyom virágozni, a problémásabb fajokat - pl tarack - igyekszem minél korábban vágni.
Nem egy év alatt alakul ki a jó környezet, mert a kapált szőlőben nincs élő csak holt föld, s abból kell a szőlő számára kedvező életteret kialakítani. A lebomló cellulóz sok szenet tartalmaz. A talaj széntartalmának emelkedése segíti mind a víz mind a levegő mind a tápanyagok felvehető formában való kötődését.
Én nem karok senkit lebeszélni a szölösorok-sorközök füvesítéséröl, de a saját negatív tapasztalataimmiatt senkinek se ajánlom, még ugyanolyn terepviszonyok közt se, mint amilyen nekem van (30-50 cm szintkülönbség két sor között 2 m-es sortáv mellett)
1. tápanyagkonkurencia a szölönek, gátolja többek között a N, Fe, Mg feltáródást, ami miatt látványosan visszamarad a szölö a fejlödésben
2. nem engedi leszivárogni a csapadékot
3. szárazságban a repedéseken keresztül sok nedvesség jut ki a talajból, ami talajmunkával megakadályozható lenne
4. sok rovart vonz a zöld növényzet, amik aztán a szölöre is rámehetnek (pl. az ékköves araszoló, gyapottok bagolylepke, kabócák
5. pár év alatt túlsúlyba kerülnek az évelök, amik között a szölö szempontjábólkifejezetten ellenjavallt fajok is vannak, elsösorban az aranyszín sárgaság fitoplazma gazdanövényeiként: iszalag, csalán, etc.
Ez (t.i. hogy mindenféle soktápnövényű rovar berepül a területre és ott is marad, látva, hogy a talaj zöld, mellette pluszban a kaja az égig nő (az ő perspektívájukból nézve), minek menne el a paradicsomból?) az egyik fő ok, ami miatt se a fűnek, se más gaznak semmi keresnivalója a szőlőültetvényben.
A legtöbb kapható III-as rovarirtó mind piretroid, amiknek a hatóanyagával szemben a legkönnyebben válnak rezisztensé a rovarok.
Aza, ha nem lenne fű a területeden, akkor nem kellene hetente mérgezned a környezetet, esetleg elpusztítva olyan élőlényeket is, amiket nem kellene.
Igaza van mindkettőtöknek, szinte biztos, hogy az. Három különböző helyen van szőlőm és mind a három helyen megjelentek. Egyelőre csak kevés tőkén és eddig csak a fürtkocsány egy kis részén láttam őket. Azt hiszem várok még a védekezéssel.
A hét elején néhány Cabernet Fr. tőkén lisztharmat nyomait véltem felfedezni, ezért Folicur Solo, Tihovit és Bravo combinációjával permeteztem. A következő napon végzett szemléhez már vittem a szemüvegemet is és meglepődve tapasztaltam, hogy a lisztharmat "ugrál". Valószínűleg liszteskékkel van dolgom, amiről korábban már valaki írt a szőlő kapcsán. Nincs nagyon elterjedve ezért nem tudom kellene e ellene tennem valamit.
Ami pedig a lisztharmatot illeti, néhány tőkén mintha azt is lenne, de nem vagyok benne biztos mert eddig a Cab. Fr.-on sosem, legfeljebb egy-két Cab. Sauv, tőkén volt, amin viszont most nem láttam. Kizárólag a fürtök egy részének néhány bogyóján gyanakszom rá.
A permetezést egyébként este nyolc után végeztem. Nap már nem érte a szőlőt, de lehet, hogy volt még 25 C.
A Csaba Gyöngye tőke fürtjein ennek ellenére nyomot hagyott. Elképzelhető, hogy a másnapi napfény perzselte meg (?), mert csak a fürtök nap által közvetlenül érintett részén látható.
Ha már megvan a lisztharmat,akkor én a Karathane Star+valami kén kombinációját javasolnám,a Karathane az kuratív is nem csak megelőzésre jó.Nagy lé mennyiség kel,és valami nedvesítőszer,hogy a lisztharmatot át tudd áztatni.Aztán 5,nap múlva újra ugyanez,valami rézzel/pl:Montaflow,folyékony rézoxiklorid/az vastagítja a bogyó bőrszövetét.Jó szer a Falcon is,valamivel drágább,mint a Karathane,igaz felszívódó a Falcon.Saját tapasztalatom írtam,le a Karathane után mentem a Falconnal,vagy a Bumperrel,az is jó,és megtudtam szüntetni a lisztharmatot.
Igen már kialakult a lisztharmat,sajnos.Egy ismerősöm szintén a Falcon-t javasolta de még említette e Dinali-t és a Sercadis-t is.Talán próbálkozom a Falcon+Thiovit Jet kombóval.
Igen a permetlé,és a lomb hőmérséklet közt ne legyen csak pár fok különbség.Bár nem új fiatal telepítésnél legfeljebb a vitorla ég meg,ez saját tapasztalatom.
Honnét szedted azt, hogy 20 fok alatt hatástalanok? (forrásmegjelölést, ha lehetne kérni) Csak mert a zöldkönyves oktatáson ezzel homlokegyenest ellenkezö dolgot tanítanak: 10 fok felett fejti ki a hatását... Lehet, hogy ök (a növényvédö felügyelök, akik az oktatást tartották) a hülyék, de szerintem nem, tekintve, hogy nekik egyetemi szakvizsgát kellett tenni növényvédelemböl...
