Valami jó kis szervezett botrány kellene: pl vasárnap összefogunk kb 80an, kimegyünk délelőtt Boldogkövárljára, délután meg nem férünk fel visszafelé a vonatra és hívjuk az RTL klubbot. Ha már ott vannak, nézzék már meg mennyien szálnának fel a többi állomáson.
A 98B vonalon megbízott vállalkozó számolta az utasokat 2009.11.08-án - vasárnap - REGGEL. Miért nem délután? A végén még kiderülne, hogy van ott utas?
>>Oroszországban Na de ott jóval kisebb a mobilitás, na meg a fővonalak ott is zsúfoltak. A a tajgán meg kicsi a népsűrűség
2008-as adat szerint 32 millió szgk. volt forgalomban Oroszországban. Magyarországról, hasonló időszakból 2,8 milliós értékeket találtam. A szgk/lakos arány Oroszországban 0,225, Magyarországon 0,28, az utóbbi az előbbinek 124%-a. Ebből az következne, hogy átlagosan 24%-kal kellene hogy magasabb legyen a közösségi közlekedési eszközök használata - ha ugyanakkora volna a mobilitási igény. Csakhogy nem ugyanakkora: a nagyterületű, aprófalvas vidékeken meglehetősen alacsony, és (a mégiscsak meglévő szgk. használat mellett) erre vezethető vissza az aránylag alacsony közösségi közlekedési kínálat (pl. fővonalakon is 2-3 helyi vonatpár, kisforgalmú vonalakról nem is beszélve, ahol még az is előfordul, hogy teszem azt, hetente kétszer szambázik végig oda-vissza egy vegyesvonat, egyetlen személykocsival, és az sem telik meg).
Az igazsághoz azért hozzá tartozik,hogy kaposvárra tavaly is begördült egy pár szép nagy sárga kamion ami német cukrot hozott.Én egy alkalomról bizt. tudok.
5db kamion túlsúllyal.!Kocsinként 5db "big-beg" zsák (5x5040kg)25200 kg a 24000 helyett. Na de most ezek az idők járnak...
Ígérettel tele a padlás - újra tüntethetnek a kőszállítás ellen 2009. november 8. 17:26 Újabb félpályás demonstrációt helyeztek kilátásba a Tarna-menti falvak. Beváltatlan ígéretek állnak szemben a növekvő kőszállítással.
A Tarnamenti Kistérségi Területfejlesztési Társulás kész újra forgalomlassító demonstrációkat szervezni az érintett településeken, ha nem történik kedvező változás a közúti kőszállítás ügyében – egyebek mellett ez hangzott el a társulás káli ülésén.
Ismeretes: a nyár végén kilenc községben, Sirok-Kőkútpusztán, Tarnaszentmárián, Verpeléten, Feldebrőn, Aldebrőn, Tófaluban, Kápolnán, Kompolton és Kálban összehangolt félpályás útlezárásokkal tiltakoztak a közeli recski, illetve kisnánai bányákból követ szállító hatalmas teherautók ellen, amelyek nagy sebességgel hajtanak végig az említett falvakon, veszélyeztetve az embereket, rongálva az utakat, házakat.
Ugyanakkor a közúttal párhuzamosan fut a kihasználatlan vasútvonal Recsk és a kál-kápolnai állomás között. Az ügyben a közlekedési tárcához fordultak, a minisztérium kérése nyomán a verpeléti önkormányzat pedig eldöntötte, hogy a kínált alternatívák közül hol szeretne rakodót létesíteni a községi vasútállomáshoz. Ezen kívül azonban érdemben semmi sem történt.
Ráadásul – fogalmazott Farkas Sándor verpeléti polgármester – megduplázódhat a forgalom, hiszen a kisnánai kőbánya igen jelentős megrendeléseket kapott.
Kétféle ember van: (mármint többféle, de most ebből a szempontból)
Erről elég sokáig lehetne beszélgetni. Ami a cukorgyárakon - vagy a vasútvonalakon - lecsapódik belőle, az a gazdaságmeghatározó érdekcsoportok (ami nem egy, kettő vagy három, és az egymásra hatásuk is elég összetett) működésmódja, szemellenző, alma, kukac ide vagy oda. Lehet mondogatni, hogy elpusztul a kukac, ha megeszi az összes almát, de attól még a kukac megeszi az összes almát - mert így működik -, és ennek eredményeként nem lesz alma. Lehet mondogatni, hogy csúnya dolog "pénzistenhívőnek" lenni, de attól még a "pénzistenhit" működteti a gazdaságokat, aminek hatására az egyszeri plebejus segge alatt autó van, és megfelelő a hőmérséklet a szobájában. És az egyszeri plebejus ezzel úgy-ahogy elégedett - legalábbis elég kevesen szoktak sátrat verni a pusztában és lovakat tenyészteni.
Ha jól tudom, a Magyar Cukor Rt-nek 5 gyára volt. Ebből most már csak Kaposváron van cukorgyártás. Meg valami van Petőházán (Csomagolás?) Legalábbis a honlapjukon még szerepel ez a hely. De cukorgyártás nincs ott, az biztos.
Az aki a kaposvári cukorgyárat meg tudta venni, hogyan jutott el oda, hogy volt egy cukorgyárra való pénze? Nagyon szerette a hazát, és kapott érte egy cukorgyárat? Vagy mindig egy kicsit lépett előre, racionálisan gondolkodva, és kellő pénzügyi-gazdálkodási ismeretek birtokában (és némi szerencsével)?
Miért nem lehet ezt a fajta racionális gondolkodást a közszolgáltatásokon is számonkérni, ha az Magyarországon van? És másutt miért lehet?
Az aki a kaposvári cukorgyárat meg tudta venni, hogyan jutott el oda, hogy volt egy cukorgyárra való pénze? Nagyon szerette a hazát, és kapott érte egy cukorgyárat? Vagy mindig egy kicsit lépett előre, racionálisan gondolkodva, és kellő pénzügyi-gazdálkodási ismeretek birtokában (és némi szerencsével)?
Miért nem lehet ezt a fajta racionális gondolkodást a közszolgáltatásokon is számonkérni, ha az Magyarországon van?
>1-es típus: Észak-Amerika - itt tényleg beleszólt a gonosz közúti lobbi, de még annó a 30-as években (van róla elérhető cikk, linket most nem találtam
Egy los angelesi villamosnál tényleg történt ilyen, de nem hiszem, hogy általános jelenség lett volna.
Van egy mondás, kb. olyasmi nem szószerinti idézet, de a tartalma kb. ez: Majd ha az utolsó fát is kidöntötték ,az utolsó vizet is megmérgezték és az utolsó halat is kifogták jönnek rá ,h pénzt enni nem lehet.
Kaposvár azért maradt meg üzemelő gyárként, mert az az egy maradt magyar tulajdonban. Privatizálták persze, de nem a külföldi piacmegszerzők vették meg, hanem olyan emberek, akiknek a pénz mellett más értékek is fontosak.
Egyébként miért is lenne nekik olyan rossz? Az ameriaki vasút köszöni szépen elvan. Nem hiába sokkal magasabb a vasúti teherszállítás részaránya, mint Európában...
Az USA lehet, hogy elvan, de azért sok ember van, aki nem venne autót magának (ha már van a családban), takarékossági vagy környezetvédelmi okokból, vagy azért, mert utálja a dugókat, és utazna tömegközlekedéssel, ha normális lenne.
Pl. Az olajipari egyik fellegvárában, Dallasban is az utóbbi években gyorsvillamoshálózat épült.
"Észak-Amerika - itt tényleg beleszólt a gonosz közúti lobbi, de még annó a 30-as években"
"Ázsia, mert a nagy népsűrűség, a kevés autó és a rossz utak miatt sok helyen még mindig a vonat az abszolút nyerő."
Indiában tényleg nagy a népsűrűség és van egy komoly vasúthálózat.
Japánban talán sűrű, de ott is voltak bezárások még régebben.
Igaz, de mivel a népsűrűség nem egyenletes eloszlású, ezért nagyságrendileg csak a lakosság kisebb százalékát érinti, és az európainál is jóval nagyobb dugók miatt, még a piros 7-esnél is jóval zsúfoltabb vonatokra is érdemes felszállni.
Az iszlám államokban nem kimondottan terebélyes a hálózat európai léptékkel mérve és a személyszállításban betöltött jelentőségük is elég kicsi. Az a Közel-Kelet, és nem a közmapi értelemben vett Ázsia.
A jelenleg vasútépítésekben világelső Kínában sem túl sűrű a hálózat. Ahol meg van, ott meg túlzsúfolt.
Oroszországban Na de ott jóval kisebb a mobilitás, na meg a fővonalak ott is zsúfoltak. A a tajgán meg kicsi a népsűrűség.
és a volt Szovjet tagköztársaságokban sem sűrű eleve. Mongóliában pláne nem... Akkora népsűrűségnél ne csodálkozz rajta! Na de autójuk sincsen, hogy azzal menjenek.
Délkelet-Ázsiában sem tudok "hatalmas" eredményekről... Szerintem ahol sűrű a lakosság, ott a vonatok is kihasználtak. Mert a dugók is óriásiak tudnak lenni, így eleve ösztönözve vannak, hogy használják a vasutat, ahol van rá lehetőség.
Cukorgyár: Az EU csak akkor fizetett, ha nemcsak bezártad, hanem le is romboltad! :( Ezért bontották le majdnem az összeset. Kaposvár, utolsó mohikánként megmaradt.
Az első kategórinak szól az alábbi találós kérdés: - Mi történik a kukaccal, ha teljesen felzabálja az almát, amibe beleköltözött? - Átmegy addig egy másik almába, amíg lehet, utána viszont kegyetlenül elpusztul.
Kétféle ember van: (mármint többféle, de most ebből a szempontból)
1.: Akinek a profit magasabbrendű mint bármi más. Nevezhetjük pénzistenhívőnek is. 2.: Akinek fontos a profit, de nem minden áron, nem úgy, hogy semmi mást nem vesz figyelembe (emberi sorsokat, hazaszeretetet, jövő nemzedékek érdekeit, természetvédelmet, stb).
Igazán sajnálom azokat, akik az első kategóriába tartoznak, szemellenzőjük levétele után színesebben látnák a világot. Olyan ez, mintha össze akarnánk hasonlítani a százalékokat a madárcsiripeléssel. Vagy a zöldhasúakat az unokák látványával.
De legalább megvették még ha nyomott áron is. Cserébe viszont adtak nyomott áron gázt meg áramot.
Ugye akkor olcsón jött a gáz is, sok új ház meg eleve gázfűtésesre épült, még vidéken a kertesházak is, nem is beszélve a panelházakról, ahol kizárólagos maradt a gázkonvektor. Ugye sokan átálltak tisztán gázfűtésre olaj és fakálykákról, mondván egyszerűbb és olcsóbb, nem kell fáradni a begyújtással meg a fát dobálni a tűzre, csak egy gombot megnyomni a konvektoron és már melegít is. Aztán mikor már nem nyomott hanem piaci áron jött akkor volt nagy szívás. Manapság meg már ugye azt se tudni mikor lesz gáz és mikor nem. Akinek van egy kis esze az ha építkezik akkor alternatívaként beépít valami vegyes tüzelési megoldást is, az a biztos, gáz vagy lesz vagy nem, fa viszont biztosan lesz. Ráadásul lassan már olcsóbb.
