https://www.szoljon.hu/kultura/hazai-kultura/deak-sarosi-laszlo-a-filmalap-tudatosan-rombolja-a-nemzeti-identitast-1377859/
Deák-Sárosi László: a Filmalap tudatosan rombolja a nemzeti identitást
Deák-Sárosi: mindennapos a körmönfont manipuláció
A finom, ám mégis hatásos öntudatromboló sugalmazások, mint a hősies, stramm törökök és árulásra hajlamos magyarok egyébként sem ritkák a Filmalap által finanszírozott kortárs filmekben – hívta fel a figyelmet Deák-Sárosi László filmesztéta-zeneművész, aki a PestiSrácoknak nyilatkozva példákat is sorolt a közelmúlt magyar sikerfilmjeinek körmönfont manipulációs technikáiból.
Mint mondja, nemcsak a nézők, de a kritikusok sem veszik észre, hogy az adófizetők pénzéből profi népbutítás folyik, külföldi segítséggel.
Elsőként a Kincsemet emelte ki, melyben egy teljesen fiktív történetszál dominál, ahol a főhős szerelembe esik apja gyilkosának a lányával. „A burkolt üzenet, hogy az elnyomó, gyilkos hatalom embereit lehet ugyan utálni, de az ő gyerekeik már teljesen más történet, és velük szemben a bosszú helyett a szerelmet érdemes választani. Merő véletlenségből éppen az elnyomó, gyilkos kommunista hatalom embereinek gyerekei ülnek a Filmalapban, és döntenek arról, miből lehet film, és miből nem” – mutatott rá a szakértő.
Rejtett ellen-országimázs
Az Oscar-díjas Nemes Jeles László alkotása, a Filmalap által 1,59 milliárd forinttal támogatott Napszállta bemutatója után csak azt emelték ki a kritikusok, hogy túl van bonyolítva a történet, ennél azonban több lapul benne Deák-Sárosi László szerint. A film – bármiféle alap nélkül – anarchista lázongókat vizionál a boldog békeidők virágzó Budapestjére, amelyet egyébként a hatalmaskodás és az önkényeskedés miatt nyomasztó közegként ábrázol. A film legvégén, az első világháború szörnyűségének bemutatásánál pedig még egy bűntudatkeltő szembenézés is jut a magyar nézőknek – jegyzi meg a cikk szerzője –, amely egyben önigazolás Nemes-Jeles francia (!) forgatókönyvírójának. Deák-Sárosi egy a Magyar Idők oldalán megjelent cikkben hangsúlyozta, hogy az, hogy az első világháborúban az ellenséghez tartozó franciák írnak filmet az Osztrák–Magyar Monarchia, Magyarország, Budapest és a magyarok felelősségéről, önmagában botrány.
„Olyan, mintha felkérnénk az ukránokat vagy a románokat, hogy írják meg Magyarország történetét” De a példák között említi a Liza, a rókatündért is, mely kimondatlanul a Magyarországról elvágyódást közvetíti a néző felé, és az Oscar-díjas Saul fiát is, mely utalásszerűen leárulózza a zsidó származású Sault, azaz Pál apostolt, a korai kereszténység legnagyobb hatású hittérítőjét; a szintén arany szobrot nyert Mindenki pedig anarchiát hirdet egy olyan világot jónak beállítva, ahol annak is van joga a zsűri előtt énekelni, akinek nincs meg hozzá a tehetsége – sorolta.
„A nemzetközileg díjazott filmjeink valójában a szégyeneink, nem a büszkeségeink”
– jelentette ki.
Rendszerszintű változás, független képzés kell
Deák-Sárosi László kiemelte, hogy a szakember- és a színészképzés is ugyanannak a balliberális, posztmarxista körnek a kezén van,
így már a képzésből kiszorítják azokat, akik egészséges nemzeti érzelmet vinnének bele az alkotásokba,
a leendő színészeket pedig „darabokra szedik” az egyetemen, és a saját világképük szerint „rakják össze” a tanáraik. Deák szerint sokkal nagyobb a baj, mint ahogy kívülről látszik, és egyelőre nem nagyívű magyar hősfilmeket érdemes várnunk, sokkal inkább a balliberálisoktól független képzést kellene biztosítani, hogy évek múltán legyen, aki megcsinálna egy valóban jó Hunyadi-filmet.
Andy Vajna hallani sem akar Wass Albertről
Hasonló véleményen van Poór István filmrendező is, aki a New York-i Egyetemen tanulta ki a szakmát, majd Hollywoodban élt húsz évig, ott működtetett színiiskolát. Ő a PestiSrácoknak nyilatkozva elmondta: hiába kért négymillió forintot Wass Albert népszerű regényének, A funtineli boszorkánynak a megfilmesítésére (a tervezett Hunyadi-filmnek csak a forgatókönyve ötször ennyibe kerül), végül saját vagyontárgyai eladásából szerzett pénzt a film erdélyi forgatására, ottani amatőrök segítségével.
„Azzal utasított el Andy Vajna, hogy: Wass Albertre nem adok pénzt” – mondta a portálnak Poór István, hozzátéve, hogy a Filmalap olyan filmeket támogat, amelyek a nézőt butítják, és semmi közük a magyar szellemi élethez.
„Visszahozták a kultúrához semmit sem értő emberek egyszemélyes finanszírozását, ami az Aczél-korszak visszatéréséhez hasonlítható. Félre vannak téve a nemzeti érzések és értékek”
– foglalta össze a helyzetet Poór, aki szerint semmi másról nem szól a dolog, mint óriási pénzeket tenni egymás zsebébe, és „hülyíteni a magyarokat”.
Poór forgatókönyvét egyébként 2016-ban legjobbként díjazták egy Hollywood-i pályázaton, ám Hegedűs Bálint (aki „magára osztotta” a Hunyadi-film forgatókönyvírói szerepét) szerint Hollywood véleménye nem számít, és A funtineli boszorkány annyira rossz forgatókönyv, hogy nem is lehet rajta javítani. A film azóta nagy közönségsikerrel fut Erdélyben, de a Filmalap a magyarországi forgalmazását is gátolja.
A Hunyadi-film forgatókönyvének kiszivárgását a Filmalap őszödi beszédének tartja Poór István, mert úgy gondolja, most végre kiderültek a Filmalap által finanszírozott filmek rendszerszintű forgatókönyvírási trükkjei.
Poór határozottan kijelentette, meg kellene szabadulni ettől a körtől, amely megszállva tartja a magyar filmgyártást és folyamatosan rombolja a magyar szellemiséget.
3 női topik is a legnépszerűbbek közt van. Szeretünk nougyekkel foglalkozni. 
