“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Azért ez se teljesen igaz. Tod, azokat a kisebbségeket jókirályunk hítta be anno, hogy benépesítsék a tartárjárás után lecsökkent népességű területeket. Mert ti (értsd, magyar nők, hogy egy kicsit on is legyünk) képtelenek voltatok rá. Éppúgy, mint később túlszaporodni is azokat a kisebbségeket. Mostmeg rázod a rácsot, hogy az immáron többség magának követelte azokat a területeket. A politikai része már csak hab a tortán, úgymond, mellékes körülmény.
És kit érdekel te mit akarsz? A világ nem szeletekből áll. Minden mindennel összefügg. Ennek a topiknak éppen a női globális gondolkodás a lényege. A társadalomról és a világról szól. Így minden társadalmi és a világról szóló kérdés ennek a szaktopiknak a témája. Világos?
Na figyelj. A románok megszállók. A megszállók mindig szopatják a megszállt népet. Ez teljesen független attól milyen nációhoz tartozik a megszállt és a megszálló. Ugyanez van az ukránoknál, a labancoknál. És most a nyugati országokban. Ott az irányított bevándoroltatás valójában megszállás. A "migránsok" valójában megszálló hadsereg. Úgy is viselkednek.
1, világpolgár, az egyetemes emberi haladás iránt elkötelezett polgár, főleg értelmiségi 2, olyan személy, akit népéhez, nemzete kultúrájához szorosabb szálak nem fűznek, aki bárhol a világon könnyen alkalmazkodik.
És hogy ezek kisebbségben vannak az is tény. Mert az ilyen életformához vagyon kell. És az is tény, hogy az ember aki az egész világot propagálva akarja átalakítani, az csak a saját hatalmát akarja..
Ha a nemzetiségi kérdést az úri Magyarország normálisabban kezelte volna, akkor azok nem akartak volna az első lehetséges alkalommal elszakadni tőlünk.
Főleg amikor a román nacionalisták szopatják az erdélyi magyart. Vagy amikor a német csinál éhbéres biorobotot a magyar munkavállalóból. Vagy amikor az angol nacionalista véli csak egy megtűrt szarházinak a magyart. Vagy bármelyik másik népség nacionalistája.
A világ bármely másik, Magyarországon kívüli részén tök pozitív dolog a nacionalizmus a magyarok számára.
Te ropogós csak ne okoskodj. Minden háborút azok indítanak el akik kezében van a bankrendszer, Akik létrehozták már az ókorban az uzsoracivilizációt. Nem a nemzetek.
Igazából a kommancsok rabolták ki. Márha a te elődeidtől volt mit. Ennek nemsok köze van sem valláshoz sem nemzethez, mert egy internacionalista kreált ideológia, kvázi 'vallás' nevében tették. Ráadásul, egy idegen hatalom (oroszok) kényszerítették ránk, nem a sajátunk volt.
Hát ez az, hogy nála azért pozitív, mert nem őt küldik megdügleni a frontra. Pedig hamár a nők társadalmi helyzetéről szól ez a topik, akkor inkább erről kéne valamit vakerálni, hogy hol itt a nemi egyenlőség.
Nem is írtam, hanem a válaszomban a hazaszeretettel helyeztem egy polcra. Ne szenvedj butuska. Én nem pol.korrekt libsi vagyok. Nálam a nacionalizmus pozitív fogalom.
reakciós polgári ideológiai irányzat, amely tetszetős, félrevezető jelszavakat hangoztatva túlbecsüli a nemzeti értékeket, hagyományokat, és az a politikai törekvés, amely ezt arra használja fel, hogy az uralkodó osztály a nemzet nevében a maga hatalmát, gazdasági erejét más népek, nemzetek, ill. a nemzetiségek leigázásával, elnyomásával és kizsákmányolásával növelje, és ezzel elterelje a figyelmet a belső szociális problémákról."
Szóval messze nem hazaszeretet.
"A hazához, ennek földjéhez, lakóihoz, nyelvéhez, emlékeihez stb. érzett ragaszkodás, mely hasonlít a szülők iránt érzett szeretethez (hazafiság) és tettekben is nyilatkozik: a haza iránt való kötelességek teljesítésében, szükség esetében saját érdekeinknek, a legfőbbeknek is, érte való mellőzésében, önzetlenségben, odaadásban, önfeláldozásban. Az egyesekből az együttélés: a vérrokonság, a közös nyelv, a lassan kifejlődő közös érzés és gondolkodásmód, közös erkölcs, szokás, közös történeti sors, közös szenvedések és örömök népet alkotnak, azaz oly közösség jő létre, mely nélkül az egyén semmi, mely az egyénre évezredek kultúrai munkájának eredményét származtatja, melyben az egyén erejének főforrása van. Ösztönszerű viszonzása e sokféle jótéteménynek a haza iránt érzett szeretet, mely tudatossá téve az erkölcsi erények egyik legfőbbike. Csak nagy nemzeti hanyatlás korszakában gyengül ez az érzés, kap lábra az önzés, az egyén elszigetelődése, elzárkózása a közönség előtt, a magánérdekek kielégítésének hajhászása, a hazaszeretetnek szóval vallása, tettel megtagadása. De a H. érzésének gyöngültével a nép erkölcsi ereje is gyöngül, összetartása lazul, képtelenné lesz nagy föllendülésre, nagy tettekre. A nemzetek akkor bomlanak föl, amikor a hazafiság érzése nem védi meg többé őket a nagy megpróbáltatások idejében."