“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
F. William Engdahl új könyve - GMO - A pusztítás magjai, A génmanipuláció titkolt célja
„Aki az olajat tartja ellenőrzése alatt, az egész nemzeteket tart ellenőrzés alatt. Aki az élelmet, az az embereket!” - Henry Kissinger
Névlegesen a Genetikailag Módosított Organizmusok, más néven GMO-k (angolul Genetically Modified Organisms) olyan élőlények, amelyek génállományát molekuláris genetikai eljárásokkal módosították. Ez a könyv ennek témáját, körülményeit, aspektusait tárgyalja. Az elkészüléséhez szükséges kutatások során hamar világossá vált, hogy a „GMO története valójában az elit kezében tartott hatalom fejlődésének története, amely eltökélten igyekezett az egész világot a saját uralma alá hajtani...” * https://www.magyarmenedek.com/…/GMO_-_A_pusztitas_magjai_-_…
>>>>>>>>>>Részletek a kötetből:
„Miénk a világ vagyonának 50%-a, de csak a népesség 6,3%-ával rendelkezünk... Ebben a helyzetben nem kerülhetjük el, hogy irigység és harag célpontjaivá váljunk. A következő időszakban az igazi feladatunk az egyenlőtlenség helyzetének fenntartását lehetővé tevő kapcsolatok mintázatát felépíteni, anélkül, hogy nemzetbiztonságunkat hátrány érné. Ennek érdekében fel kell hagynunk minden szentimentalitással és álmodozással; a figyelmünket pedig mindenütt a közvetlen nemzeti céljainkra kell összpontosítanunk. Nem téveszthetjük meg magunkat azzal, hogy ma megengedhetjük magunknak az altruizmus és a világgal szembeni jótékonykodás luxusát.” (George Kennan Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának rangidős tervezője, 1948)
Ez a „GMO - A Pusztítás Magjai” című kötet egy, a II. világháborút követően London helyett Washingtonban koncentrálódó, kis méretű társadalmi-politikai elit által végrehajtott projektről szól. Annak az eddig soha el nem mondott története, hogyan látott neki ez az önjelölt elit megvalósítani - Kennan szavaival élve - „az egyenlőtlenség helyzetének fenntartását”.
A könyv a háború utáni világ erőforrásainak, hatalmi erőkarjainak, kiválasztott kevesek általi felügyeletének története.
Mindenekelőtt a kiválasztott kevesek kezében összpontosuló hatalom fejlődésének története, amely során még a tudomány is ezen kisebbség igényeit szolgálta ki. Ahogyan azt Kennan javasolta 1948-as belső használatú memorandumában, gátlástalanul haladtak a céljuk felé, maguk mögött hagyva „az altruizmus és a világgal szembeni jótékonykodás luxusát.”
Ez a feltörekvő amerikai elit, amely a háború végén büszkén kiáltotta ki az amerikai évszázadot, mesterien használta az altruizmus, a világ megsegítésének retorikáját a céljaik elősegítése érdekében. Az amerikai évszázad a puha birodalom képében tetszelgett - egy „kedvesebb, gyengédebb” birodalom képében, amelyben a gyarmatok felszabadítása, a szabadság, a demokrácia és a gazdasági fejlődés zászlaja alatt ezek az elit körök olyan hatalmi mátrixokat hoztak létre, amelyeket a Krisztus előtti időszakban, Nagy Sándor idején láthatott a világ utoljára - egy, az egyedüli szuperhatalom katonai uralma alatt egyesített globális birodalmat, amely hasraütésre képes eldönteni egész nemzetek sorsát.
Az a személy, aki a ’70-es években a háború utáni, amerikai székhelyű elit érdekeit szolgálta ki, aki a nyers reálpolitika szimbólumává vált, Henry Kissinger külügyminiszter volt. Az 1970-es évek közepe felé Kissinger, aki élethosszig gyakorolta a „hatalmi egyensúly” geopolitikáját, aki kimondottan derekas mértékig vett részt összeesküvésekben, állítólag megfogalmazta a világuralom biztos tervét: „Aki az olajat tartja ellenőrzése alatt, az egész nemzeteket tart ellenőrzés alatt. Aki az élelmet, az az embereket.”
Három évtizeddel ezelőtt a gazdasági hatalom jelentős mértékben a Rockefeller-család körül összpontosult. Mára már a négy testvér közül három nincs az élők sorában, köztük páran igen különös körülmények közt haláloztak el. Akaratuknak megfelelően azonban a globális uralomra irányuló projektjük - amit a Pentagon később „teljes spektrumú dominanciaként” nevezett el - fokozatosan terjeszkedett, gyakran a „demokrácia” retorikája által, időről időre pedig, amikor erre szükség adódott, igénybe véve a birodalom nyers katonai erejének támogatását. A projekt egészen addig fejlődött, ahol egy, az új évszázad hajnalán névlegesen washingtoni központtal rendelkező kis hatalmi csoport eltökélten igyekezett a bolygó jelenlegi és jövőbeni életét eddig soha nem látott fokig irányítani.
A növények és egyéb élő organizmusok szabadalmaztatásának és genetikai tervezésének történetét nem érthetjük meg, ha nem vizsgáljuk meg az amerikai hatalom globális terjeszkedésének történetét a II. világháborút követő évtizedekben.
George Kennan, Henry Luce, Averell Harriman és mindenekelőtt a négy Rockefeller-testvér hozta létre a nemzetközi „agribusiness”, a mezőgazdasági üzlet teljes koncepcióját. Ők pénzelték a fejlődő országok mezőgazdasági szektorának „zöld forradalmát”, annak érdekében, hogy - többek közt - új piacot teremtsenek a petrokémiai trágyák és kőolaj-termékek számára, valamint hogy növeljék az energiatermékek iránti függést. Lépéseik a génmódosított haszonnövények történetének elválaszthatatlan részét képezik...
Az új évszázad első éveire világossá vált, hogy nem több, mint négy hatalmas, multinacionális vegyipari cég vált globális játékossá a legtöbb ember számára a mindennapi élelmezés legalapvetőbb elemeit jelentő élelmiszeripari termékekre - kukorica, szójabab, rizs, búza, egyes zöldségek, gyümölcsök, illetve gyapot -, valamint a genetikailag módosított, a betegségekkel, így többek közt állítólag a halálos H5N1-gyel, a madárinfluenzával szemben is ellenálló baromfira, továbbá génmódosított sertésre és marhára vonatkozó szabadalmak ellenőrzését illetően.
A négy magáncég közül három több évtizede köthető a Pentagonban folytatott vegyifegyver-kutatásokhoz. A negyedik, névleg svájci vállalat a valóságban angol dominancia alatt áll. Ahogy az olaj, úgy a GMO is zömmel angol-amerikai globális projekt...
Egyre inkább úgy tűnt, hogy a genetikailag módosított magok széles körű mezőgazdasági alkalmazása mögött a tudományos csalások és vállalati hazugságok fellegvára állt... *
>>>>>>>>>>Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ • I. rész - Politikai kezdetek • II. rész - A Rockefeller-terv • III. rész - Az agribusiness létrehozása • IV. rész - A GMO-magvak elszabadítása • V. rész - Népességkontroll UTÓSZÓ - „Istent játszó” genetikusok Szószedet - Rövidítések jegyzéke - Bibliográfia - Index
Nem, forintocskám lelkem, én nem esek hasra a különféle putyinhíradók ordas hazugságai előtt és nem zabálom őket két pofára. Ellentétben - khm - egyesekkel.
Látod gyagya. Te hasra esel a nyugati gyarmatosítók előtt, akik felmentik az erőszakoskodó migráns kant, de gyalázod a magyarokat akik büntetik bűnözőket. Ez vagy te. Egy ostoba libsi töki.
Ilyenkor az öklödet is rázod, drága forintocska? Egyébként hol van Bicskén olyan étterem, melynek a különterme alkalmas több, mint 50 fő befogadására? Gondolom, ezt a települést is töviről hegyire ismered, mint minden mást.
Ez, hogy finom legyek, nem egészen igaz. Az más kérdés, hogy szólok a szomszédnak, ha százfős lagzit tartok a lányom esküvőjén, és más kérdés az is, ha egy párt egy zártkörű rendezvényt tart egy étterem különtermében.
Hét év eltelte után a mai napon letartóztatta a Miskolci Járásbíróság azt a férfit, akit egy 2011 áprilisában Szikszón történt bűncselekmény ügyében nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítanak.
A rendelkezésre álló adatok szerint egy magát miskolci rendőrnek kiadó férfi felhívta a nyugdíjas házaspárt a vezetékes telefonjukon, és közölte, hogy tudomásukra jutott, hogy idegen személyek bemásztak a kertjükbe. Tájékoztatása szerint a kollégák 10-15 percen belül a helyszínre mennek, ezért kérte, hogy hagyják nyitva a kaput.
Az idős házaspárnak azonban gyanússá vált a telefonhívás, ezért a 112-es segélyhívón bejelentették azt. Az ügyeletes tiszt kérte, hogy zárkózzanak be, és ne engedjenek be idegeneket, küld a helyszínre rendőröket. Miután a házaspár észlelte, hogy valóban ismeretlen személyek csengetnek a házba, ismételten hívták az ügyeletet, ekkor az egyenruhások is megérkeztek, de az idegeneknek már nyomuk nem volt.
A 83 éves János bácsit és a 79 éves Gizike nénit egészen állatias brutalitással gyilkolták meg. Székhez kötözték őket és gyakorlatilag addig ütötték a fejüket, mellkasukat, míg meg nem haltak. Az egyik helybeli azt is tudni vélte, hogy mindkét áldozat nyakát is átvágták.
A házaspár holttestét négy nappal később fedezte fel az egyik szomszéd.
A 20 éves afgán fiatal, akinek korábban elutasították a menedékkérelmét, szállást és munkát is kapott az idős férfitől.
Letartóztattak egy afgán migránst Németországban, aki a vád szerint elvágta egy 85 éves német férfi torkát. Az áldozat – a lánya unszolására – szállást és munkát is adott az afgánnak, aki úgy hálálta meg a befogadást, hogy megölte a jótevőjét.
A migránsbűnözővel először az áldozat lánya ismerkedett meg egy zwickaui menekültszálláson, ahol a német nő egy migránsokat segítő szervezet önkénteseként dolgozott.
A munkanélküli afgán fiatal a 85 éves szállásadójánál a kertben és a házban kapott kisebb-nagyobb feladatokat, melyeket a tulajdonos – idős kora miatt – már nem tudott elvégezni.
A migráns múlt hét szombaton kora reggel gondolta úgy, hogy illene viszonoznia azt a sok jóságot, amit az őt befogadó német bácsitól kapott, ezért
kést rántott, és egész egyszerűen elmetszette alvó áldozata torkát, majd annak autójával kereket oldott.
A meggyilkolt idős férfi, akit a német sajtó Dietrich P. néven emleget, a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban található Wittenburgban élt.
Mindenki ismerte Dietrichet. Mindig barátságos és segítőkész volt. Felfoghatatlan, ami történt”
– nyilatkozta az egyik szomszéd.
Az ügyészek szerint a gyilkosságnak volt egy szemtanúja is egy bosnyák férfi személyében, aki ugyancsak a betegeskedő bácsinak dolgozott, és éppen egy kamerán keresztül ellenőrizte, hogy minden rendben van-e a munkaadójával, amikor a gyilkosság történt. Mondani sem kell, rögtön értesítette a rendőrséget.
A gyilkos afgán az áldozat autójával távozott a tett helyszínéről, de miután összetörte a járművet, gyalog folytatta az útját. Sokáig azonban nem jutott, a kisebb sérüléseit látva egy rendőr kórházba szállította, majd miután sikerült azonosítani, előállították. A bíróság gyakorlatilag azonnal az előzetes letartóztatás mellett döntött.
A mecklenburg-elő-pomerániai rendőrség szóvivője szerint
a gyilkosságot elkövető afgán migráns menedékkérelmét korábban visszautasították,
és 2019 januárját adták meg végső dátumnak, amikor el kell hagynia Németországot.
Az esetet követően a tartomány belügyminisztere is megszólalt, a politikus óva intett attól, hogy a történések politikai spekulációk kiindulópontja legyen.
Hát hogyne, még csak véletlenül se vonjanak le racionális következtetéseket a németek a sokadik, migránsok által elkövetett gyilkosságból...
A párizsi bíróság felmentette azt a bangladesi migránst, aki még 2015-ben két középiskolás lánnyal is erőszakoskodott.
A bíróság azzal az elképesztő indokkal engedte szabadon az erőszakolót, hogy nem tudta, hogy rosszat tesz mert eltérő kulturális normákkal rendelkezik.
Az egyik lányt annyira megviselték a történtek, hogy 2015 év végén öngyilkosságot kísérelt meg és egy hétig kórházban kezelték, hogy megmentsék az életét – írja a Voice of Europe.
Mit is látok? Egy sportágat? Egy fikciós világot? Egy történelmi kor reprodukcióját? Nem derül ki, és nem azért, mert Kassai nem mondana erről semmit, hanem mert amit ő mond, annak egy része komolyan veendő lovas-, íjász-, farmerkedő-, csináldmagad-tapasztalat, a másik része viszont üres, falrahányt Coelho-idézet. (Még egyszer: Kassai életéről nagyon keveset tudunk meg.)
A probléma az, hogy a filmkészítők sem akartak ebben valamiféle igazságot tenni, iránymutatást adni a nézőnek, hogy akkor erről mit tudunk - tényleg mindenki hülye? - , hanem adták Kassai alá a lovat, és hagyták vágtatni, amerre kedve szottyant.
És ez már problémás: van egy új, magyar fejlesztésű sportág, amire az egész világon, Kínától Kanadáig felfigyeltek, ha ésszel csináljuk, akkor egy autentikus, értelmezhető keleti nyitás, aminek igenis van köze a hun kultúrához. De nem, ez nem elég, hanem mindenáron vallást, világképet, történelmet és mitológiát kell rá alapozni, és ezzel együtt tagadni minden más a képbe nem illő dolgot, így az egész dolog racionális magja végleg eltűnik az irracionális ködben.
Kassai Lajost – azt hiszem – senkinek nem kell bemutatni. Mikor, nagyjából öt évvel ezelőtt először olvastam Lovasíjászat című könyvét, fogalmazódott meg bennem a vágy, hogy találkozhassak vele és láthassam a Völgyet Kaposmérőn. Aztán jött a nagy sikerű Lovasíjász című film, a közönségtalálkozók, a beszélgetések, majd a Levelek c. kötet bemutatója, ahol kedves közös barátunk, a nomád világbajnok, Vermes István Koppány bemutatott bennünket egymásnak, egy hónapra rá pedig már ott voltam a Völgyben. Mit is mondhatnék, leírhatatlan élmény volt…
A „tartsd a jószágot természete szerint” elv alapján a Völgyet benépesítik a szabadon mászkáló, legelésző állatok. Mivel mi egy csütörtöki napon érkeztünk, éppen belecsöppentünk a kezdők edzésébe, akik már szorgosan készültek, s le-föl szaladgáltak a tizenegy arab ló, a két bivaly, a szürke marhák, a rackajuhok, a számtalan liba, s miegymás között. Kassai Lajos ugyanis nemcsak a lovasíjászatra készíti fel a növendékeket, szerinte az csupán a másodlagos hatás. Fontosabbnak tartja, hogy megtanuljanak közösségben együttműködni, együtt élni környezetükkel, megismerjék, hogy az állatok egy gazdaság részei, amelynek működtetése az ember feladata.
Ez a kettősség a lovasíjászat sajátja, amely egy befelé vezető önismereti út és egy külső, az állattal való összhang eléréséből áll. A végső cél, megtalálni a harmóniát a sportban, a lóval való együttműködésben és a gazdaságban – vallja Kassai Lajos, aki nem az egyéni sikereiben, a többszörös világbajnoki és Guinness-rekord eredményeiben látja az igazi értéket, – mint mondja, ezek csak az életpályája melléktermékei – hanem abban, hogy sikerült egy jól működő és tartalommal rendelkező közösséget létrehoznia.
Mire a kezdő csoport elvégzi a gazdaság körüli teendőket, vagyis a közösségben végzett munkát, kezdődik az egyén fejlesztése, a fiatalok begyűjtik a lovakat, kötőféket tesznek rájuk és már ugranak is a hátukra, hogy a különböző terepgyakorlatok után végül a lovasíjász pályán gyakorolhassanak. Az eddig eltelt órákban megfigyeltünk, amíg Kassai Lajos kiadta a feladatokat, felügyelte a munkát, el-eltűnt, hogy aztán az istállóba igyekezve vagy egy munkagépet vezetve tűnjön megint föl a látótérben. Mialatt a kezdő csapat lépésben, majd ügetésben adja le a lövéseket a kihelyezett táblákra, mi megtelepedünk a dombtetőn, ahonnan a mester szemmel tudja tartani a tanítványokat, miközben beszélgetünk.
Kassai Lajos hiteles ember, efelől senkinek nem lehet kétsége, hiszen önerőből a nulláról indulva, következetesen épített fel egy, azóta világhírűvé vált rendszert, amelynek azóta is az élén áll. Egymaga támasztotta fel az évezredes hun-magyar lovasíjász gyakorlatot, átvezetve azt a modern kor világába, hiszen – ahogy mindig hangoztatja – nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek. Mindig megvolt a képessége, hogy zsákutcába érve visszaforduljon és tovább menjen az úton, amely során magyarságtudatunk egykor szerves, de rég elfeledett részét sikerült a felszínre hoznia, amelyre méltán lehet büszke egész nemzetünk.
Riportfilmünkből kiderül, hogyan gondolkodik Kassai Lajos a lovasíjászat szellemiségéről, mi a véleménye a tudományos narratíva és a magyar nemzet legendáinak szembenállásáról, a történelemoktatás helyzetéről, a magyar gyermekek tudásszintjéről és a liberális eszme totalitáriussá válásának folyamatáról.
"A rendőrség azonban továbbra is ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy az aktivista a tulajdonos írásbeli engedélyével sétáljon be a rendőrkapitányságra, és úgy jelentse be az eseményt." ellenkező esetben azzal fenyegették a momentumost, hogy fel fogják oszlatni a rendezvényt és szervezők ellen szabálysértési eljárást fognak kezdeményezni.
A SZERVEZŐK MEGOSZTOTTÁK EZT AZ ÉTTEREM TULAJDONOSÁVAL, AKI MINDEZEK HATÁSÁRA VISSZAVONTA HOZZÁJÁRULÁSÁT AHHOZ, HOGY A RENDEZVÉNYT AZ ÉTTEREMÉNEK KÜLÖNTERMÉBEN TARTSÁK MEG.
Ezzel kapcsolatban a párt azt írta, hogy "gyülekezési jogaik gyakorlásában korlátozták akkor, amikor plusz kötelezettségeket várt el a rendőrség a rendezvénnyel kapcsolatban. A rendőrség ezen tette alkalmas lehetett arra, hogy megfélemlítse a étterem tulajdonost és a párt aktivistáit és ellehetetlenítse a helyi közügyek demokratikus megvitatását."
Hadházy Ákos is felszólalt volna ezen a zártkörű rendezvényen.
