“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Adósok vagyunk a málenkij robot minden részletének pontos tisztázásával, hogy kimondjuk, ez egy a magyar holokauszt rettenetek közül – mondta Varga Mihály szombaton Budapesten, a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja kapcsán.
Az Óbudán felállított központi emlékműnél tartott megemlékezésen a pénzügyminiszter kiemelte: több mint 100 ezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk soha nem tért vissza, de adósok a pontos számadatokkal is.
Elmondta, egy rettenetes idő rettenetes eseményére emlékeznek, amelyről már 1944 decemberében megjelent a parancs, és a német származású munkaképes embereket elkezdték mozgósítani, habírósággal fenyegetve az ellenszegülőket.
Mivel németekből nem sikerült elegendő embert összeszedni, a gyanútlan lakosokat kezdték összeszedni azzal a mondással, hogy egy kis munkára viszik el őket. Ez azonban hazugság volt és ezt a katonák is tudták: internálásra küldtek magyarokat, németeket, ruszinokat és szlovákokat – mondta Varga Mihály. Hozzátette, aki visszatért, nem beszélhetett arról, ami történt. Dermesztő csönd volt az emlékezés – fogalmazott.
Az elmúlt öt év legfontosabb kérdése a migráció volt. Teljesen nyilvánvaló, hogy két táborra szakadt az Európai Unió, a bevándorláspártiakra és bevándorlást ellenzőkre. Erről is beszélt a miniszterelnök a Kossuth Rádióban, további részletek itt: https://www.hirado.hu/belfo…/kozelet/cikk/2018/…/23/orban-2/
