Félelmetes!Vettem a fáradságot és elkezdtem tanulmányozni ezeket a dögöket. Ember,ha ezek elszabadulnak,az aranyszínű sárgaságra,escára nincs is védelem. A filoxera mikor a szőlők 2/3-át kipusztította kismiska volt ezekhez képest.Vagy remélem csak borús a kedvem.
Ha nem elöregedett tőke sérült gyökérrel, akkor ESCA vagy más hasonló jellegű betegsége lehet a fás részeknek, a törzs és a kar vízszállítása összeomlik. Vágd el a törzset valahol a drót alatt, és küldj fotót a felületről, de valószínűleg nem normális lesz, hanem fekete foltos, pudvás stb. Ásd ki, fertőtlenítsd a földet és a szerszámokat is.
Hás sajnos nálunk is nagyon kemény fagyok voltak.Szerencse a szerencsétlenségben hogy szinte mindegyik tőke hajtásokat engedett az oltás felett.Mindössze3bd.tőkém van ami teljesen elfagyott semmi hajtást nem nevelt,tehát a gyökérzet is elpusztult.Több fajtám van:kékfrankos,szürkebarát,olasz rizling,szentlőrinci.Felénk az a gond hogy alacsonyfekvésű a szőlő,a közelben patak fut így a feltételek nem a legjobbak.
Nálunk is majdnem mind ilyen. -26°C volt a minimum. Az Otelló rendesen kihajtott, a Palatinán az egyik karon egyetlen rügy, a Bianka, Néró, Teréz csak tőből. A Néró metszés után még levedzett, azt hittük, ki fog hajtani, de végül elszáradtak a karok.
Üdv.ez szerintem fagykár lesz,ahol alulról hajtások vannak azokat hagyd meg új karoknak.Az elszáradt régi tőkerészeket pedig majd télen visszavágod.Én legalábbis ezt tenném.
Jó napot. Cabernet Franc szőlőmben kb. 30 tőke nem fejlődött rendesen tavasszal. Elhalt a tőke nagy része és alulról hajtott ki (már amelyik). Megvágtuk és érdekes pudvásodást fedeztem fel bennük. Milyen betegség lehet?
Szerintem nem agro baktérium mert nincs kettéhasadva és torzulások sem vannak rajta.
Hogy őszinte legyek jobban örültem volna ha békéscsabai vagy. Lehet hogy nem lenne hülyeseg egymás közt jelezni(ahogy a szekszárdi kolléga is megírta hogy ott nincs még)hogy merre vonul ez az amerikai dög. Esetleg tudnánk valami megelőző lépést tenni.
Ha teremnek akkor jó,de ha már idén nevelsz új hajtásokat az sem baj.Abban a repedésekben berakodhatnak kórokozók,gombák és az csak fertőzőforrás lehetősége a jövőre nézve.
Köszi a választ. Őszintén megmondom a fagykár megfordult a fejemben, de csak gondolati szinten. A javaslatom nekem is az volt, hogy alulról jövő hajtást kellene kinevelni. De mint írtam már a tavalyi évben is volt repedt, ennek ellenére kellően termett és az idén is teremnek ugyanazon tőkék. Ebből eredően van idő új törzset nevelni azt gondolom, mert a repedést követően nem hal meg a tőke.
Az szinte biztosan fagyáskár,hiába él a tőke az nem bírja ki sokáig.Én azt ajánlom hogy alulról az oltás felett újj hajtásokat hagyni és ezekből karokat nevelni.
Tegnap egy ismerősömet látogattam meg, illetve a szőlőjét szemrevételeztük. Több tőke törzse hosszában szinte végig van repedve. Ennek ellenére a tőke él, de a látvány, hogy a törzs közepét is látni nem valami biztató. Van olyan tőke mely kb 1 cm-re kinyílt. Azt mondja a gazda, hogy tavaly 1-2 tőkén látott ilyet, az idén viszont mát több mint 10-12 tőke repedt meg. Kék szőlő, kb 20 éves telepítés.
Ezek a fehér színű pattanó üzemmódban is közlekedő, fehér vattaszerű telepeket alkotó dögök a termő ribizlim bogyói között töltik a gyermekkorukat. Permetezéssel elérhetetlenek, mert lassan szedhető a (piros) ribizli is
Mind a piros, mind a fekete ribizlire (büdös leveli poloskák okán) komoly rovarírtó kombit tervezek (Mospilan, karate flumite) július első hetében a termés leszedése után.
Nem lustaságból filózok azon, hogy a szőlő (kb 20 tőke lugasszerűen) is kapjon-e belőle. Két korai fajta van közöttük: Conegliano és Kozma Pálné.
Mellébeszélsz. Azt írtam, hogy az aranyszínű sárgaság nem fordul elő a csalánban. A csalánban a sztolbur fitoplazma fordul elő. Jobban oda kellett volna figyelned az előadáson. Egy előadó szakember ebben nem téved egészen biztos. Te keverted a kettőt össze. A válaszodban meg kiselőadást tartasz olyasmiről ami nem az eredeti vita témájához tartozik.
Nem tekintem kötözködésnek az Ön által elmondottakat, de az árképzés nem az én hatásköröm. Azt mindenesetre már megtettem, hogy felhívtam a figyelmet az ár elfogadhatóbbá tételére, mert jelenleg a felhasználása megítélésem szerint csak a prémiumkategóriás végtermékeknél térül meg. Nyilvánvalóan azonban a nem ilyen terméket előállítóktól sem szabad megvonni a szer kedvező hatásait, mi több, a környezetkímélő gazdálkodás ismertebbé tételének része, ha hozzáférhető szerekhez jutnak azok, akik tenni akarnak aktívan is a környezetükért. Mindenesetre az Ön által leírtakat is megköszönve a javaslataimhoz csatolom, mert minden visszajelzés fontos a forgalmazás érdekében.
Sem aranyvegyület, sem Hold vagy Mars kőzetpor nincs benne, de az összetétele valóban nem publikus. Nyilván az árképzés lehet kérdéses, de én azért tudnék néhány forgalomban lévő más készítményt, aminek az ára, ha a szükséges hatásos mennyiségeket nézzük, eléri, vagy meghaladja az említett szer árát. Egyébként vélhetően lesz alacsonyabb is, amennyiben a terméknek lesz egy felfutása. Ezek a dolgok azonban túlmutatnak az én hatáskörömön (jelenleg még).
Nem kötözködni akarok, de a 100 l-be keverendö 16 ezer Ft-nyi Floracell hektárköltsége egyszeri kijuttatásnál kb. 100 ezer Ft 50 %-os leárazás esetén... Az nagyságrendileg majdnem annyi, mint ugyanezen terület teljes éves szerköltsége...
Ezt ne nekm mondd, hanem a Veszprém megyei növényvédö állomás felelösének, a NAK azon meghívott elöadóinak, akik Keszthelyen elöadást tartottak, valamint a Syngenta képviselöinek. A gazdanövény info tölük van, ha hibás, akkor ök a hibásak. Amúgy a két fitoplazma közt van némi látható különbség, az aranyszínŰ sárgaság (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) a leveleket háromszög alakban vissza tudja pöndöríteni. A másiknál nem, de tény, hogy az azonosítás csak laborkörülmények között 100 %-os.
A NAK elöadásán mondták, hogy addig, amíg nem került át Amerikából az amerikai szölökabóca Európába, addig Európában a szölön nem volt megtalálható, söt teljesen ismeretlen volt a betegség, csak azután miután átkerült a kabóca, azaz, direkt összefüggésnek kell lennie a rovar és a betegség között. Hosszas kutatás után jöttek rá, hogy ez a kórokozó már rég itt van Európában. Annyira, hogy a magyarországi elterjedése nincs teljes fedésben az amerikai szölökabóca magyarországi elterjedésével, mivel a kabóca a Dunától keletre gyak. mindenhol megtalálható, a Dunántúlon pedig elszórtan, addig a betegség inkább a Dunántúlon, Szlovénia felöl kiindulva.
Én attól tartok a házikerti és hobbiszölészek nem fogják tudni a helyén kezelni a problémát, mivel + még egy, ráadásul relative drága szerrel lehet csak ellene védekezni, és én védekezhetek akárhogy a tojások, lárvák ellen, ha a szomszéd zsebkendönyi területén felszaporodnak, akkor elöbb-utóbb hozzám is át fognak látogatni.
Teljesen egyértelmű, hogy ez a szőlő agrobaktériumos golyvásodása. Kórokozó Agrobacterium vitis.
Kiásni, megsemmisíteni és figyelni, hogy a környezetében lévő tőkéken megjelenik-e.
Ha nagyon értékes tőkékről van szó, meg lehet próbálni viszavágni és új tőkekarokat nevelni. Néhány évig még teremhet. De azokban is benne lesz a baktérium és hideg telek után újra fel fog lépni a betegség.
Semmiféle permetezési próbálkozás nem segít rajta. A kórokozó a növény szöveteiben belül él.
Kevered a szezont a fazonnal. Először is nem aranyszín sárgaság, ahogy te írod, hanem aranyszínű sárgaság. Másodszor a szőlőnek 2 fitoplazma betegegsége van Magyarországon, a sztolbur fitoplazma (franciák fekete lábuságnak, bois noir-nak nevezik), aminek a fő gazdanövénye a Convolvulus sp. (folyondár, folyóka stb. magyarul) és a csalán. Ezért a szőlőkből írtani kell ezt a két gazt. A két fitoplazmás betegség a szimptómák alapján nem különböztethető meg egymástól. Az aranyszínű sárgaság nem fertőzi a csalánt. Az aranyszínű sárgaság az iszalagban is él. Valóban az iszalagról szőlőre való átvitelének a vektora nem az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hanem a (Oncopsis alni, Dictyophara europea, Orientus ishidae), amelyek alkalomszerű táplálkozás során, képesek átvinni a betegséget iszalagról szőlőre. Ezt azonban Magyarországon még nem bizonyították be, de óvatosságból és előrelátásból a NÉBIH az iszalagot mint gazdanövényt tekinti és ennek megfelelően hozza meg intézkedéseit. Ezért kell írtani az iszalagot is. De a hangsúly az amerikai szőlőkabóca írtásán van, mert az viszi át egyik szőlőről a másikra.
Az első vizsgálatok Kékfrankos szőlőben folytak a Bükkalján, valamint szilvában, ugyanott. Az ugyanezen szőlőből készült bor mustfoka 27-re ment fel, a bor aranyérmet kapott az organoleptikus bírálatok után. A szilvafákon még október végén, november elején is zöldek voltak a levelek, míg a környező fákon már lomb sem volt. A terméseket is rajta hagytam a fákon egészen addig, amíg a lomb hullani nem kezdett, és a kései szedés ellenére a termések héja nem puhult fel, a gyümölcsök nem estek szét túlérett állapotukban sem. Később több akkreditált vizsgálat is folyt, szinte kivétel nélkül pozitív eredménnyel zárultak.
A tényleges hatásmechanizmus (fiziológiai és biokémiai értelemben) még nem ismert. Ha minden összejön, hamarosan belekezdek a laborvizsgálatokba, és akkor talán sikerül több mindent is tisztázni. Annyi valószínű, hogy alapfolyamatokba "nyúl bele" a hatóanyag. Remélem segítettem!
Üdvözlöm! Én dolgoztam ki a protokollt a Floracellhez, és folytattam le az első kísérleteket. Növeli a fotoszintetikus aktivitást, és aktiválja a növény saját immunválaszát. A növekvő fotoszintetikus aktivitás miatt növekszik a gyümölcsök cukortartalma, az immunmoduláns hatás miatt vitálisabbak lesznek a növények.
