“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Itt a kalapax ezerszer különbül viselkedik és a femiben is különb volt mint a hikálmajomhorda együtt. Az a bajotok, hogy nem bánt, nem szidalmaz, nem rágalmaz engem?
Azért igen csak furának találom, hogy azok, akik kötőszóként használják a nemi szerveket a nők becézésére, a ribancozás minden fajtáját, mennyire érzékenyek a hím szóra.
:))))
