" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem, ez túl logikus lenne. Itt minden összeomlott. Kizárólag hajmeresztő dolgokat művel a klíma. Az egyedüli tudományos magyarázat a szélsőségesen meredek meridionális áramlási képekben ragadja meg a jelenség lényegét. Túlzás nélkül, vagy az Egyenlítőtől, vagy az Északi-sarkról érkeznek a légtömegek. Vagy szélsőségesen meleg van, vagy szélsőségesen hideg. Vagy extrém mennyiségű csapadék hullik, vagy hónapokon át aszály van.
Ha felfújjuk a luftbalmot , akkor nagyobb lesz. Nem lehet , hogy az övezetek határai terjednek ki és a tundra övezetek is a sarkok felé húzódnak, a sarki jégtakarók meg megkisebbednek? A sivatag meg felköltözik a födközi tenger szintjéig? Hogy ne legyen szabályos , ebbe belekavar a növekvő észak-déli variabilitas?
Igen, egyre gyakoribbak ezek a fejtetőre állt helyzetek. Ezekről is gyakran írtam. Magyarországi viszonylatban északkelet egyértelműen a fejtetőreállás haszonélvezője. Délnyugat a kárvallottja. Nem kivételes, ritka helyzetek ezek, hanem trendet látszanak kijelölni. Két éve jobb volt a nyár a Balti-államokban, mint Olaszországban. Valószínűleg ilyen korábban soha(!) nem fordult elő.
Teljes megborulás: Skandináviában 10 fokkal melegebb van, mint a Riviérán
Klimatikus őrület: felborult Európa időjárása, pont mintha valaki fordítva tartaná a kontinens hőmérsékleti térképét. Svédország déli felén és Litvániában 26, 27 fokra is felmelegedett délutánra a levegő, ez úgy 10 fokkal magasabb az ilyenkor megszokottnál. Franciaország déli partvidékén viszont néhol csak 16 fokot mértek, de Portugália és Spanyolország nagy részén is 20 fok alatt maradt a csúcsérték.
A magyarázat, hogy Dél-Skandináviában a leszálló légmozgások és száraz levegő alakítja az időjárást, a kontinens délnyugati felén azonban egy óriásciklon okoz változékony időt sok felhővel, helyenként 20 mm feletti esővel, záporral. Mi sem fogjuk megúszni: ez a hatalmas ciklon egyre inkább a szárazföld középső részén is meghatározza az időjárást; szerda estig már a Kárpát-medence is az áramlási rendszerébe kerül, bár enyhébb, de egyre nedvesebb levegő érkezik fölénk.
Várható időjárás nálunk szerda estig: kedd éjszaka délnyugaton, délen ismétlődő eső várható, másutt elszórtan alakulhat ki eső, zápor. Szerdán a délnyugatról északkelet felé mozgó felhősávok mellett hosszabb-rövidebb időszakokra kisüt a nap. Napközben elszórtan valószínű eső, zápor, egy-egy zivatar sem kizárt, majd estétől várható délnyugaton, nyugaton ismét egyre többfelé csapadék. A délkeleti szél napközben megélénkül, zivatar környezetében átmenetileg meg is erősödhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 13 fok között, a legmagasabb nappali szerdán 19 és 24 fok között várható.
Ha 15 éves koromban lovászi lakosként és pécsi kollégiumi diákként könnyűszerrel le tudtam leplezni, hogy klímatanulmányok gyanánt a földrajzórán hülyeségekkel próbálnak etetni, akkor ezt egy erre szakosodott intézmény évtizedek (évszázad) alatt hogy' nem tudja megtenni??????
Nagyon örülök, hogy így követed a témát és láthatóan nagyszerűen érted is a dolog lényegét. Úgy gondolom, az az "update"-k jobbnál-jobbak. :))) Mindegyik fényesen bizonyítja, hogy (nehogy olyan erős jelzőt használjak, amit magam is megbánok!) az intézményes meteorológia működése fabatkát sem ér! Milyen hatalmas lehetőség kínálkozna pedig számukra egy ilyen fagyhelyzet után, hogy a számtalan növényi indikátor segítségével megérthessék, mi is zajlik a valóságban és hogyan kellene az eseményeket valósághűen szemlélni. Hazamennének és tűzre vetnék azonnal az összes kétdimenziós klímatérképüket meg minden, klimatológiai témájú egyetemi jegyzetet. Azonnal intézkednének, hogy az iskolai tananyagokból haladéktalanul töröljék az ostobánál ostobább klímasztereotípiákat. Szembesülnének azzal, hogy egész eddigi életükben téves szemlélettel kezelték a szakmájukat(!).
Ha egy "baromságok világversenyén" méretkezne meg Magyarország, a Balaton-felvidékre és Baranyára rásütött "mediterrán, szubmediterrán" jelzővel el lehetne vinni a pálmát!
Mindig abban a reményben prezentálom ezeket a példákat, hogy ezeken keresztül könnyen talán leleplezhetővé válnak az itteni fórumozók/olvasók részére a jól ismert magyar klímasztereotípiák. (Amelyeket mellékesen az iskolában még tanítanak is.)
Képzeljük el, ha ez egy sűrűn beépített, 150 ezer lakosú város lenne, milyen könnyen rá lehetne ragasztani a "mediterrán" jelzőt még a folyóparti részekre is! Mindez a múltkor bemutatott belső zalai völgyektől sehány kilométerre!!!!
Tegnap Lendván jártam. Aki a magyarországi fagyokról szóló jelentéseket hallotta és azokat még, mondjuk, Zala belső völgyeiben szerzett tapasztalatokkal meg is erősítette, valószínűleg itt nem hinne a szemének. Ahogy azt már többször leírtam/bemutattam, egy meredek domb aljába települt, az egykori, történelmi Magyarország részét alkotó parányi kisvárosról van szó, az egyetlen belvárosi utca kivételével "kertvárosias" beépítettséggel. A település alatt több patak, folyócska fut, jelezve, hogy közvetlenül a domb alatt a környék legalacsonyabb szintjei vannak képviselve.
Akkor nézzük hát az itteni "fagyhelyzetet":
(A folyó partját egy jegenyesor övezi, adott képsorokhoz tartozó jegenyés kép mindig azt mutatja, mi van mögöttem azon a ponton, ahonnan fényképezek.)
Találkozott már valaki ezzel a jelenséggel datolyaszilván? Nem nagyon találtam róla semmit, hogy mi lehet. Peronoszpóra?? Kell ellene védekezni? Pár levelet érint csak, de az ismeretlentől jobb félni. :)
Ha valakit bővebben érdekel ez a klimatológiai téma, 'Kerka' kulcsszóval hasonló példák tucatjait hívhatja elő az elmúlt évekből. A tanulsága mindegyiknek ugyanaz.
