Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
Nem tudom miért kell olyat belemagyarázni ami nincs benne.
A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít.
a kiemelt rész alapján olyan jogszabályt is hoznak, hoyg az összes magyarországi kiskorú személy képviseletében egy ember adhatja le a szavazatot. Benne van a lehetőség? Benne
Szerintem elég egyértelmű, hogy a csalához tartozó személyről lehet csak szó: ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek,
Tehát az én értelmezésem szerint a plusz 1 szavazati jog a családnak járhat, amit az anya gyakorolhatna, illetve akadályoztatás esetén más, a családhoz tartozó személyek.
De szerintem te is tudod, hogy nonszensz amit leírtál.
De mi van akkó', ha mongyuk nyócmillió választópóggár egyhangúlag népszavazáson szeretné eltöröltetni Annamaris pallosjogát? Nem lehet, mer' nem írható ki népszavazás...
Értöd? Nem feles törvénnyel, hanem népszavazással...
Ez még nem igazán zavarna... ez viszont annál inkább:
Országos népszavazás 8. cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
Vagyis, abban az esetben, ha a következő ezer évben nem lesz kétharmada egyik politikai csürhének sem, még népszavazással sem lehet módosítani ezen a hagymázas szarkupacon...
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogot sarkalatos törvény kiskorúnak is biztosíthatja . Kiskorú szavazati jogát — sarkalatos törvény által meghatározott módon — anyja vagy más törvényes képviselője gyakorolja úgy, hogy saját szavazatán felül legfeljebb egy szavazatot adhat le.
Voltaképp kár vitatkozni, Úrnőm, ez az izé nem alkotmány, még tákolmánynak sem nevezhető, hanem inkább egy korlátlan felhatalmazás bármire, ami sarkalatos törvényben megtehető... bianco csekk... (Többekközt ugyanez vótt a bajom a zegésségbittosítási pénztárakat masszérozó törvénnyel is...)
A választhatóságot például azon feltételhez is lehet kötni, hogy a zillető szerepeljen Kubatov listáján, a kiskorúak szavazati jogának gyakorlására meg kinevezhető egy fő választásijog-gyakorló törvényes képviselő, oszt' ennyi...
Kedves Manastorm, a helyzet az, hogy az Alkotmánytervezet Alapvetés című részének G. cikk (1) (gondolom bekezdés) kerül elő a sarkalatos törvény kifejezés. Majd az S cikk (3)-ban meg is határozzuk mi az. Hogy ennek miért kellett külön nevet adni, az megint egy jó kérdés, valamint hogy miért használunk előbb egy jogszabályban egy fogalmat, mint hogy megmagyaráztuk volna, de tudod, mit szódával elmegy, bár az Alkotmányban kicsit több pontosság elvárható. Arról nem beszélve, hoyg a jelen lévő képviselők kétharmadáról beszél a tervezet. Ami nem ugyanaz, mint az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata. Nem véletlen, hoyg az ALkotmány elfogadására, vagy módosítására már nem ez a szabály vonatkozik.
Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy 1. benne van a lehetőség az Alkotmányban, hogy az anyának többszörös szavazati joga legyen, 2. hogy kétharmados törvénnyel lehet szabályozni és végül de nem utolsó sorban 3. a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van a parlamentben (már ha megjelenik mindenki ugye, de ebben igyekeznek pontosak lenni). Magyarul Alkotmányos felhatalmazással bírnak a választójogi törvény ilyetén módosítására.
De tételezzük fel, hogy nem hoznak ilyetén rendelkezést, az alkotmányos felhatalmazá ellenére sem. Amennyiben azonban benne marad a lehetőség, az bármely a jövőben regnáló kormány meghozhat egy ilyen szabályt. Sőt, mivel a szöveg így szól:
A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít.
a kiemelt rész alapján olyan jogszabályt is hoznak, hoyg az összes magyarországi kiskorú személy képviseletében egy ember adhatja le a szavazatot. Benne van a lehetőség? Benne.
Valóban, ehhez kb tisztázni kellene előtte, hogy mi az a sarkalatos törvény ugya, másrészt pedig tudom, hogy fő a bizalom, de ha már a lehetőség benne van, akkor az bármikor ki is használható. Innentől kezdve maradjunk annyiban, hogy a lehetőség se legyen benne, mindannyian jobban járunk.
A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít.
Ez egyenlőre csak lehetőséget biztosít a plusz egy szavazati jog megadására.
Ma reggel olvastam hogy eddig több mint nyolcszázezer kérdőív ért vissza, ammi nem rossz az összes szavazópolgárt figyelembe véve, igaz lehetne sokszor több is. Kiváncsian várom hogy figyelembe veszik-e őket. Ha igen valószínűleg kiveszik például a plusz szavazati jogról szóló részt, mert abból kiindulva amit itt olvasok hozzám hasonlóan talán a legtöbb visszaküldő azt kérte hogy ne legyen benne.
Ehhez képest beterjesztették az eredeti változatot, plusz szavazójogostól. Nyilván miután mind a 800k visszaküldött izét feldolgozták...
Utolsó kósza emlékeim szerint Hajnik Imre (19840 - 1902) volt az, aki ezzel először jogtörténeti munkáiban foglalkozott, tulajdonképpen nevet adva a "gyereknek".
Nem voltam én sehol, és csak állampolgár vagyok, viszont a tények azok tények, az pedig hogy ennek az országnak Magyarország a neve az 1100 éves történelmi tény. Így ebbe belekötni véleményem szerint szimpla ostobaság. És különben sem hiszem hogy sarkallatos pont. Igaz lehet hogy van aki azt mondja ha például egy külföldi megkérdezi tőle hogy honnan jött, azt feleli hogy a Magyar Köztársaságból, én személy szerint azt felelem hogy Magyarországról. De ez lehet ízlés kérdése.
Rasszistának sem gondolom magam, de a tények ebben az esetben is tények maradnak, még ha sajnálatosak is. Ráadásul jogos fórumozótársunk kérdése, miszerint az apák miért nem kapnak több szavazati jogot. Ha liberalista lennék diszkriminációt harsognék. Ez is lehet egy érv amellett hogy ezt miért nem állja meg a helyét.
Szerintem sem lett volna szerencsés kizárólag a címeres zászló használata, viszont az elnyerte a tetszésemet hogy a történelmi címereinket is használhatjuk, talán nem nyeli el pl. a Kossuth címert a feledés.
Ma reggel olvastam hogy eddig több mint nyolcszázezer kérdőív ért vissza, ammi nem rossz az összes szavazópolgárt figyelembe véve, igaz lehetne sokszor több is. Kiváncsian várom hogy figyelembe veszik-e őket. Ha igen valószínűleg kiveszik például a plusz szavazati jogról szóló részt, mert abból kiindulva amit itt olvasok hozzám hasonlóan talán a legtöbb visszaküldő azt kérte hogy ne legyen benne.
Vagy például az is józan komromisszumos megoldás, hogy a Szent Koronát mint az állam folytonosságának jelképét megemlítik, de nem emelték az Alkotmányba tokkal-vonóval a Szent Korona-tant.
A Szent Korona -tan egyik sarklatos eleme az ellenállás kötelezettsége.
Ha a király nem a tannak megfelelően gyakorolta a hatalmát, akkor a nemeseknek kötelező volt ellenállni.
A Fidesz érdeke, hogy minél kevesebb a jogállamot védő ellensúly legyen, ami egyoldalú hatalmukat korlátozza.
Mivel ellenzék gyakorlatilag nincs, csak az AB, az ombudsmanok és az igazságszolgáltatás maradt, akik megvédhetik a törvényt.
És bár ezeket a névlegesen független intézményeket is uralják, ott még akadhat néhány tisztességes ember, aki azért személyes, illetve szakmai reputációja védelmében ellentmond az akaratuknak.
Nem csoda ha Fidesz írt mindent és mindenkit, aki esetleg tisztességében ellenvéleményt tudna nyilvánítani.
Ideje volt rendetvágni az ombucmani hivatalok között. Sólyomnak volt a fejlövése amit szintén a németektől vettek át, de olyan magyar modra, mint sok mást és semmi másra nem volt jó, csak arra, hogy külön kis "királyságokat" és hívatalokat hozanak létre, s színte már a törvényhozát is helyetesíteni akarták.
Most lesz egy egységes renszer egy a parlament álltal megválasztott főnőkkel és a külömböző területeknek vezetői, melyek betagozodnak.
Ez a fő bajuk, már Kállai is visítozott, most zöld amit nemrég alapitottak(minek?), mivel a hatalmukat és az ezzel járó jövedelmüket féltik.
Eddig például előfordult, hogy itt a fórumon is egyesek kritizálták a címeres zászló használatát, arra hivatkozva, hogy az Alkotmányban nem szerepel a nemzeti jelképeknél. A mostani tervezettel kapcsolatban felröppentek előzetes hírek a ló másik oldalára esésről, a kötelezően címeres zászlóról, na meg a tölgyfalevéllel övezett címerről.
De ezek szerencsére kimaradtak, maradt a szimpla piros-fehér-zöld zászló, illetve a koronás kiscímer. Ugyanakkor bekerült egy pont, amely szerint a történelmileg kialakult formákban is használható a zászló és a címer. Így már nincs probléma a címeres zászlóval, de akár a Kossuth-címerrel sem.
Vagy például az is józan komromisszumos megoldás, hogy a Szent Koronát mint az állam folytonosságának jelképét megemlítik, de nem emelték az Alkotmányba tokkal-vonóval a Szent Korona-tant.
Attól pedig aki azt írja hogy összecsapott fércmunka megkérdezném hogy ugyan honnan tudja hogy ezt most írták, és nem mondjuk három éve alakítják? Valószínűleg nem tudja.
Biztosra nem lehet tudni, csak éppen bizonyos dolgok váratlanul kerültek bele, mint a Magyar Köztársaság helyett Magyarország államnév. Vagy a gyerekek utáni szavazati jogról se lehetett sokáig hallani, aztán egy olyan verzió került be, amit igazából sem a legfőbb szószólók, sem az ellenzők igényeinek nem felel meg teljesen.
"and in the knowledge that only those who use their freedom remain free, and that the strength of a people is measured by the well-being of its weakest members"
