A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„A hanghullámok is hordoznak energiát, akkor a hang is anyag? „
A hang fizikai jelenségek kísérő jelensége. Az anyag, a levegő, a víz, a föld van úgy megrezegtetve longitudinális hullámokat keltve, aminek hang a neve.
„ ha, mert a tudomány ezt mondja, atér minden pontján virtuális fotonok vannak ... igaz a foton nem anyag, mondja a tudomány, mert nem hordoz tömegtartományt. ha pedig nem anyag, akkor anyagon (fizikán) túli lenne? miért foglalkozik vele mégis a fizika?”
A fizika szerint, a foton is anyag, mert impulzusa van, energiát hordoz. Vagyis sokat foglalkozik vele a fizika.
„kijelölhetsz viszonyítási pontot, de ha tágul akkor nem mozdulatlan. ha pedig tágulásának mértéke nem állandó, mert pl. helyi jellegű, akkor az hol gyorsul, hol lassul. nem könnyű.”
A téridő, mint a nem látható háttere a látható anyagnak az „üres lap” amin a látható anyag mozog. Ezen mozgó anyagok közül választhatunk magunknak állónak minősített vonatkoztatási pontot a többi mozgó távolsága és sebessége meghatározása céljából. Amikor a téridő tágulásáról beszélünk, akkor a látható anyag, (galaxisok) távolságfaktorának, a lépték időbeni növekedését tapasztaljuk.
"Ezért feltételezhető, hogy az anyagi létforma, nem tölti ki teljesen a téridőt. Ez ad okot a metafizika létezésére, ami a fizikán (anyagon) túli dolgokról filozofál."
ügyesen kimentél a témából, s hoztál egy meglehetősen más irányt. de menjünk egy kicsit vissza. ha, mert a tudomány ezt mondja, atér minden pontján virtuális fotonok vannak ... igaz a foton nem anyag, mondja a tudomány, mert nem hordoz tömegtartományt. ha pedig nem anyag, akkor anyagon (fizikán) túli lenne? miért foglalkozik vele mégis a fizika?
"Amennyiben a téridő is anyagon túli dolog, a fizika szerint nem lehet definiálni, ha csak nem áll közvetlen csatolásban az anyaggal."
nam igazán értem. a fény nem anyag, de definiálni lehet és közvetlen kapcsolata van az anyaggal, mert elemi részecske. ez már eleve ellentmondás. a nem anyag, hogyan lehet az anyag alapja?
na de itt van két anyag még, amelyek definiálva sincsenek, hiszen láthatatlanok. a sötétanyag és sötétenergia. a fizika használja, mint a definiálatlan anyagon túli dolgok, de közvetlen kapcsolatba hozza az anyaggal.
ha a tér tágul, mert minden mozgástól függetlenül nő az anyagog közt lévő távolság, akkor a tér anyag, legfeljebb nincs definiálva, hiszen egy definiálatlan sötétenergia a mozgató. ha a tapasztalhatatlan, definiálatlan sötétanyag az a tér, amely a látható anyagnak jelenlegi álláspont szerinti működéséhez szükséges, akkor a "közeli" anyagok tere is anyag, legfeljebb nincs definiálva.
v. hogyan van? ki mondja meg mikor metafizika (filozófia) és mikor (nem) fizika a nem ismert?
a sötét dolgok egy elmélet igazolásához szükségesek, mert különben az elméletek elvetendők. vagyis annak fenntarthatatlansága ellen vannak. ha kiveszed a tömegvonzást, amely látszólagos ugyan, de nincs, akkor nincs szükség a sötétanyagra. feloldóddik egy ellentmondás a fizikailag nem definiálható szükségére a fizika tudományában.
ha pontosan és jól figyeled a mozgásokat, akkor talán elvethető a téridő tágulása, amely feloldja a másik ellentmondást, amely a sötétenergiára vonatkozik. igaz ez lehet elveti az ősrobbanás elméletét is. na de a valódi tudomány képes változni, ugye?
"Ha csatolva van az anyaghoz, akkor viszont nem létezik anyagtalan téridő."
ha a tér az anyag anyagtalan területeit is kitölti, akkor bizony így van.
"a téridőt tekintjük elsőként kvázi álló viszonyítási objektumnak"
kijelölhetsz viszonyítási pontot, de ha tágul akkor nem mozdulatlan. ha pedig tágulásának mértéke nem állandó, mert pl. helyi jellegű, akkor az hol gyorsul, hol lassul. nem könnyű.
Amennyiben a kölcsönhatási mezőket (EM; GR) az anyag nem korpuszkuláris kitevőinek tekintjük, amely nem igényel „több”helyet a mozgásra, betölti a tér szerepét is. Viszont beszél a tudomány anyagmentes térről, vagyis téridőről. Ezért feltételezhető, hogy az anyagi létforma, nem tölti ki teljesen a téridőt. Ez ad okot a metafizika létezésére, ami a fizikán (anyagon) túli dolgokról filozofál.
Amennyiben a téridő is anyagon túli dolog, a fizika szerint nem lehet definiálni, ha csak nem áll közvetlen csatolásban az anyaggal. Ha csatolva van az anyaghoz, akkor viszont nem létezik anyagtalan téridő. Ennél fogva a téridő az alapvető létező, amelyhez csatolva van az anyagnak sugárzó, (hullám) és korpuszkuláris formája is. Ez viszont azt jeleni számomra, hogy mindhárom dolognak saját mozgásszabadsága van, vagyis önhordók, együtt mozgók és külön mozgók is lehetnek. Mozgás a lételemük, és csak a „belőlük” választott vonatkoztatási rendszer tekinthető állónak a viszonyításhoz. Mivel a korpuszkuláris anyag mozgása látható, a sugárzó fény látható, a téridő mozgása azonban nem, a téridőt tekintjük elsőként kvázi álló viszonyítási objektumnak. ;-)
igen, jó kérdés. azt hiszem ez még senki sem derítette ki. a szuperfolyékonyság ugye még nem megnevezett alapanyag, amely szuperfolyékony lenne, mert ...?
"miként határoznád meg az önhordó képességét az elektromágneses energiának?"
az elektromos és mágneses tér irányának, erősségének periodikus változása a haladást késztető egy határozott hullámhosszon, frekvencián belül. egyetlen periódus a foton mérete, vagyis a hullámhossz és az amplitúdó által körülhatárolt gömb. :O erősségének energiáját a létrehozótól kapta, amely öngerjesztő a váltakozó terek révén. az energia mindaddig nem veszik el, vagyis a foton fennmarad mindaddig, amíg nem találkozik (ütközik) valamilyen anyaggal.
önhordó.
"két szemben haladó, vagy egymást keresztező fénysugár esetén nem jön létre kölcsönhatás."
na most, ha a kétrés kísérletre gondolok, akkor bizony kölcsönhatásba lép az (interferencia), mint egy szóródva a "becsapódás" helyén. a kétrésben az van, hogy "önmagával interferál". ha nincs interferencia, mint ahogy említed, akkor a kétrés következtetései hibásak és a foton nem hullám, hanem rugalmas, puha golyók és el-átgurulnak egymás mellett egymáson. v. mire gondolsz?
„a tömeggel rendelkező részecske alapjaiban és méretével azonos mértékben szorítja ki a tér alapanyagát. az elektromágneses energia önhordó, ez miatt alapvetően halad. hasonló irányban és sebességgel haladók találkozása egyesítő erőként jöhet létre, különböző kötési energiák révén.”
Miként határoznád meg a tér „alapanyagát”? Ugyan így, miként határoznád meg az önhordó képességét az elektromágneses energiának? Azt el tudom képzelni, hogy két elemi részecske olyan közel kerüljön egymáshoz, hogy közöttük kötési erő, tartós kapcsolat jön létre. De két szemben haladó, vagy egymást keresztező fénysugár esetén nem jön létre kölcsönhatás. Minek tulajdonítod ezt?
"a tömeget adó elektromágneses töltéssel is rendelkező részecskék képviselik a szilárd aynagot. olyasmi lehet, mint amikor a készülő pörkölt alapot megszórod paprikával."
"Amennyiben a téridőt szuper-folyékony közegnek tekintjük, amelyben az elemi részecskék, és a belőlük csomósodott anyag, (tömeg) „úszik”, akkor találó a hasonlat."
tulajdonképpen ez, de nem csomósodott, hanem a tömeget adó elektromágneses töltéssel is rendelkező részecskék képviselik a szilárd aynagot. olyasmi lehet, mint amikor a készülő pörkölt alapot megszórod paprikával.
[Azonban az a tény, hogy a Naprendszer méretű struktúrák, mintegy kemény burokban lévők mozognak a „folyadékban”.]
a tömeggel rendelkező részecske alapjaiban és méretével azonos mértékben szorítja ki a tér alapanyagát. az elektromágneses energia önhordó, ez miatt alapvetően halad. hasonló irányban és sebességgel haladók találkozása egyesítő erőként jöhet létre, különböző kötési energiák révén. (hagyjuk a véletleneket, hiszen mi generálja az elektromágneses töltést, mint alap?) ezek a tér önmaguk által létrehozott görbületeiben haladásuk közben csatlakozott hasonló anyagokkal növekednek és válnak csillagokká, bolygókká és egyéb testekké.
látható és nem látható fények, rádióhullámok, mikrohullámok összessége. egyfajta szabad kölcsönható részecskék a materiális anyagban, mint bozon. mondjuk úgy, fotonra jellemző elektromágneses töltéssel rendelkező térpontok. mivel a fényt láthatjuk is, nevezhetjük anyagnak, de az anyag szilárdságát, tömörségét, mint tömeg a Higgs bozon adja.
„hasonlátként képzelj egy szivacsot, csak nem kicsavarható. minél tömörebb, sűrűbb egy test, annál nagyobb a térkiszorítása, nagyobb a gödör.”
Amennyiben a téridőt szuper-folyékony közegnek tekintjük, amelyben az elemi részecskék, és a belőlük csomósodott anyag, (tömeg) „úszik”, akkor találó a hasonlat. Azonban az a tény, hogy a Naprendszer méretű struktúrák, mintegy kemény burokban lévők mozognak a „folyadékban”. Ha nem így lenne, már elveszítette volna a gömbszerű alakját az Oort felhő. Az űrbéli haladási iránya csepp alakúra formálta volna a Naprendszert. A cseppalak hegyétől, pedig a leszakadó anyagból álló szálat húzna maga után. (Legalább is a hidrodinamika szerint. A pneumatika még bonyolultabb alakzatokra képes. Gondolj a szivarfüstből fújt tóruszra.)
"A kiszorított téridő lesodorna mindent egy bolygóról, csupasz bilirdgolyóvá téve."
még a virtuális fotonok sem, pedig vannak elegen. a tér úgy szorul ki, hogy közben kitölti, átfonja a testek üregessége által ki nem szoritó helyeket. hasonlátként képzelj egy szivacsot, csak nem kicsavarható. minél tömörebb, sűrűbb egy test, annál nagyobb a térkiszorítása, nagyobb a gödör.
"Ha 2D-ben ábrázolod a gravitációs mezőt, és a harmadik tengelyre az égitestek gravitációs potenciálját méred fel"
a gumilepedőre mindek tengely, amikor az önmagában a téridő egy szelete és a golyó (tömeg) által létrehozott tölcsér pedig jól látható.
"az égitest gravitációs mezeje követi az égitestet."
nem követi, hanem vele együtt halad. a követők más égitestek, amelyek rákerülve a lejtőre, óhatatlan csúsznak lefelé. mivel a lejtő gyártójának mozgása folyamatos, benne van mozgatója lejtőjében, ezért a rendszerének látszó égitestek, mintegy követők, haladnak létrehozott hullámában (tölcsér).
"természetesen van gravitációt keltő tömeg, de az nem tömegvonzás. a gravitáció egy tömeg által görbített (kiszorított) téridő görbület. mivel a testek, mint tömegek, mozognak, ezért ez olyan tölcsér szerű hullám, amelybe más testek (tömegek) kerülve a tölcsér lejtőjén haladnak lefelé követve folyamatosan a ható testet."
Gondold át újra a fenti kijelentésedet! Miféle lejtőn gurulnak a testek? A kiszorított téridő lesodorna mindent egy bolygóról, csupasz bilirdgolyóvá téve. :-)
Ha 2D-ben ábrázolod a gravitációs mezőt, és a harmadik tengelyre az égitestek gravitációs potenciálját méred fel, akkor alakulnak ki a tölcséres ábrák, amiről te beszélsz.
Ezek valójában az égitestek gravitációs potenciálgödrei. Ahogyan az égitestek mozognak, a tölcsérek is velük mennek, mert az égitest gravitációs mezeje követi az égitestet.
a gravitációs hullám nem összekeverendő a a tömeg által keltett téridő görbülettel, mint hullám.
"A forrástól egymillió kilométerre görbítik a téridőt, pedig ott már alig van tömeg, csak pár hidrogén atom köbméterenként."
na jó, de előtte egy hatalmas tömeg által okozott téridő görbület ugrott, pattant vissza az eredeti állapotba, mert azt szétvetette (a gravitációs taszítás? :))) felhalmozódott belső energiája. a helyre ugrás rezgése a téridőben pedig úgy söpör végig, de legalábbis igen messze, mint egy hullám.
"olvastam Gyula bácsi elméletében, hogy van gravitációt keltő tömeg"
milyen Gyula bácsi? természetesen van gravitációt keltő tömeg, de az nem tömegvonzás. a gravitáció egy tömeg által görbített (kiszorított) téridő görbület. mivel a testek, mint tömegek, mozognak, ezért ez olyan tölcsér szerű hullám, amelybe más testek (tömegek) kerülve a tölcsér lejtőjén haladnak lefelé követve folyamatosan a ható testet.
"Te említesz tölcsért, amit a tömeg okoz a téridőben."
na igen, így igaz, mint olvashatod fenn, de ugye az nem a tömeg, mint tölcsér, hanem a téridő tölcsér alakú görbülete, amelyet az időben előre haladva állandóságként a mozgó tömeg hoz létre.
Amennyiben a tömeg, mint forrás „görbítgeti” a téridőt, „Ő” az okozója. A sötét energiának nevezett (Anti tömeg?) „erőnek” is van forrása, ami az ellengörbítésért felelős?
Úgy olvastam Gyula bácsi elméletében, hogy van gravitációt keltő tömeg, ami a nyugalmi tömeg és változatlan. Részecskeszám függő. Aztán van a mozgási tömeg, amit a pseudo (hamis) erők növelnek, de azok nem megmaradók. Gyorsulás függők.
Te említesz tölcsért, amit a tömeg okoz a téridőben.(amennyiben gumilepedőnek nézzük) Ennek lehetne irányultsága egy nálánál nagyobb tömeg keltette tölcsér felé, és így tovább, és így tovább. :-)
