Keresés

A "Milyen lesz a jövő fizikája?" topik 9204-ben destrukt* által említett objektív valóság a jelen pillanatban létező valóság, a jelen egyidejűsége, melyben mindenki egyszerre létezik.

Amennyiben a relelm azt mondja, hogy ez az objektív valóság, azaz a jelen mindenkinek más vagy a mozgással ez 'szétcsúszik", akkor ez már elsőre is abszurdnak tűnik. Azzal, hogy ez az objektív valóság mindenkinek  más és más, azaz szubjektív, ezért nem lehet objektív, így olyan, hogy objektív valóság nem is létezik. 

A 9209-ben cseik, ezt úgy írja, hogy a relelm a látszólagos valóságot írja le, nem pedig a valósat. 

Ezért írtam korábban a "kétféle" egyidejűségről, az egy időben létezőről és az egy időben észleltről. (Ezt akkor 'korrigáltam' magamban, hogy egyféle egyidejűség van, az egy időben létezés. Ezt értjük alatta. )

Tehát azt kell megmutatni, hogy ez az objektív/valós valóság, az egyidejűség az mindig mindenkinek ugyanaz (hiszen ezért objektív), hogy létezik ilyen.

Végig kell vezetni egy (vagy inkább több) konkrét példát ábrákkal, koordinátákkal, számokkal. Minden rendszerbeli koordinátákkal, azaz az egyik rendszerbeli koordináta a másik rendszer melyik koordinátájának felel meg. Én ezt fogom tenni, aztán meglátjuk, mire jutok (laikusként).

* Ha jól vettem ki, akkor egy másik nickneved, tehát általad említett. (ezért is írom)

Idáig szerintem is így van. 

Például egy 10 fényév távolságra lévő csillagnak a 10 évvel ezelőtti állapotát látjuk. 

...

Ahogy mondják, a relativitáselmélet az egyidejűségek relativitása, erről szól.

Az egyidejűségből mindenki (minden pont) egy pontot tapasztal meg a maga valójában (a jelenben).

A "gyakorlatban" ez azt jelenti, hogy pl. minél messzebb "nézünk", az ott "látott" dolgot már nem a jelen létezésében, nem a velünk egyidejűségében tapasztaljuk meg,

hanem a távolsággal arányos módon annál inkább a múltban.

A legegyszerűbb eset, ha A és B áll egymáshoz képest. Ilyenkor a köztük lévő távolsággal arányos módon látják egymást a múltban, pl. ha 4 egységnyi távolságra (4 * x = 4 * c * t) vannak egymástól,

akkor 4 időegységgel (4 * t) "látják" egymást a múltban. Tehát A 4*t-vel ezelőtti B-t látja, B pedig a 4*t-vel ezelőtti A-t. Ilyen értelemben "késik"/csúszik el egymáshoz képest az "órájuk".

Ez a téridő-diagramon ábrázolva A szemszögéből (ő van az origóban):

Aztán a mozgással ez az "alapeset" "bonyolódik"....

Nem képtelenség.

Azonban a két óra kölcsönös késése csak egy látszólagos jelenség abban az esetben, ha a két óra távolodik egymástól. 

Amikor pedig közeledik egymáshoz a két óra, akkor mindkettő kölcsönösen siet  egymáshoz képest. 

De erre már Olaf Römer rájött kb. 400 évvel ezelőtt. 

Az két óra paradoxonjára ezt válaszolta ? Na és hol, mikor ?

Hraskót olvastad, nem ?

"szuperfizikus, gyanítom, hogy Einstein erről nem írt."

Rosszul gyanítod. Konkréten feltették neki a kérdést és válaszolt is. 

Sok mellébeszélés után így fejezte be a választ:

"...az általad feltett kérdés maradéktalan tisztázása csak azáltal érhető el, hogy a világ egészének geometriai-mechanikai szerkezetéről az elmélettel összeegyeztethető felfogást alakítunk ki. A múlt évben ezzel foglalkoztam, s azt hiszem sikerült tökéletesen kielégítő elképzelésre jutnom, ennek kifejtése azonban túlságosan messzire vezetne."

De ha Einstein neked nem tiszta forrás, akkor vezesd elő Hraskó Péter válaszát. 

Hallgatlak.

Képzeld, Hraskó így vezeti be a témát, mármint a két óra kölcsönös késését a másikhoz képest:

"Nem nyilvánvaló képtelenség ez ?"

Gondolod, hogy a "relativisták" itt megálltak és belenyugodtak ?

szuperfizikus, gyanítom, hogy Einstein erről nem írt. Ez a paradoxon bár kézenfekvő a felvetése, de a megoldását ráhagyta az olvasóra illetve az irodalomra.

És Einstein nem "tiszta forrás" pusztán csak a személyétől fogva. Nem őt követik, hanem az elmélet logikai folyományait.

Vagy melyik írásában ? Ne szerénykedj.

Na nem mondd, és melyik könyvében ? Írd ide a címét.

Én szeretek tiszta forrásból dolgozni. 

Keresd meg Einstein saját válaszát!

Azt írtad, hogy bármelyik relelm irodalomban megtalálható, akkor miért nem nézed meg?

Ezt írta a könyvében ?

Leírta, hogy ő sem tudja a választ. "Messzire vezetne."

De leírta.

És mi a véleményed arról a részről ?

Trükk ? Mi ebben a trükk ?

Elemi követelmény egy vitában, érvelésben, hogy az állításokat amit teszünk, megalapozzuk.

Te megalapoztad ezt a paradoxont ?

Már észrevehetted volna, hogy a trükköd nálam nem jön be.

Akarsz értelmesen beszélgetni, vagy játszod tovább a gyerekes bújócskát?

szuperfizikus, alá tudod támasztani a paradoxon használatának jogosságát ?

Már elfelejtetted, hogy honnan indultunk?

Azt állítottad, hogy a "relativitáselmélet választ ad" a paradoxonra.

De nem írtad le, hogy mi a válasz.

Így nem tudom és sem leírni, hogy miért nem jó.

Leírod a választ, vagy totyorogsz tovább?

Mihez ?

Más nem fogja kitalálni, hogy te mire alapozod a paradoxonnal érvelést.

Neked kell közölnöd.

Erőltesd meg egy kicsit az agyad!

Fog ez menni.

Én szurkolok neked.

te megtaláltad ?

Nem találod, ugye?

Magadtól meg nem megy. 

Ismered, olvastad ?

Azt megértem, hogy magadtól nem tudod leírni, de hogy idézni sem tudod, az arról tanúskodik, hogy fogalmad sincs az egészről.  

Ismered a specrel válaszát erre a paradoxonra ?

Látod, előre megmondtam. Ismerlek már. 

(tudtam, hogy nem fogod leírni, mert halvány lila fogalmad sincs róla)

szuperfizikus, ezt bárki megkérdezheti tőled, amikor előjössz vele.

Mert egy paradoxon kimondása önmagában semmi. Minden paradoxon egy feltett kérdés. A válasz dönti el, hogy a paradoxon használható-e a továbbiakban.

Hogyan döntötted el, hogy használható ?

szuperfizikus, nekem miért kellene "elővezetni" ? Nem én vagyok a felelőse annak, hogy te logikailag megalapozottan érvelsz-e. Neked viszont kötelességed.

Ha hivatkozol a paradoxonra, ahhoz az kell, hogy a paradoxon egyáltalán még létezzen. Ehhez pedig ismerned kell a specrel válaszát, hogy eldönthesd a paradoxon létezését.

Ismered ?

Miért ne volna fogalmam, hiszen le van írva és elolvastam.

És te olvastad szuperfizikus ?