A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
talán azért lehet, mert tanultjaidhoz elengedhetetlenül, változtathatatlanul ragaszkodsz. még azt sem, hogy nincs tömegvonzás, akarod érteni. pedig ez ott hevert eddig is.
tudod miért van a városokban huzat? mert a sok merőleges (épület) keresztebe vág már a haladási irányokra (forgás, keringés), amely keresztezi a mozgás által keltett légáramlatot.
"olyasmi, mint az egyensúlyozó szervünk, amelyik szintén véletlen, hiszen a Föld véletlenül száguldozik az űrben. :))"
Az egyensúlyozó szervünk, tulajdonképpen agy giroszkóp annak megállapítására, hogy merre van a lent, és a fent. A nagyobb tömeg adja meg az irányt, úgy ahogy a fúggőón a merőlegest. :)
"abban egyetértünk, hogy a hang maga nem anyag, csak a közeg, amiben terjed"
nem. a hang az anyag rezgése. ez azt jelenti, ha nincs hangrezgéseket adó anyag, hang sincs. az ember hangszálai a levegő anyagát rezegtetik, nem a hangszál a hang. a hangszál a hang anyagát rezegtető "gép". nyilván az evo véletlenei hozták létre. :)) olyasmi, mint az egyensúlyozó szervünk, amelyik szintén véletlen, hiszen a Föld véletlenül száguldozik az űrben. :))
"vízben messzebb terjed a hang, mint a levegőben, mert kevesebb a zavaró tényező, és sűrűbb a közeg. Különben a fémekben, az acélban terjed a leggyorsabban."
akkor az ólomban a legjobban, v. mégsem lényeg a sűrűség?
A buddhisták a leegyszerűsítést választják, egészen a semmi állapotig. Azonban a semmi, csak gondolati létező, idea. Az idealizmus és a materializmus dualitása nem redukálható le Egyre. :)
„Vagyis sem a hang, sem a fény nem anyag, hanem csak az anyagnak egy speciális mozgásformája.”
A mozgásforma is egy olyan jelenség, ami az anyag belső tulajdonságából fakad, hogy éppen milyen halmazállapotú az anyag. A különböző anyagi létformák, különböző jelenségeket hoznak létre. Ezeknek a jelenségeknek a keveréke, újabb jelenségek érzékelését vonja maga után.(érzéki csalódások) Egy szóval, bonyolultabb annál a világ, hogy egyértelmű kijelentéseket tegyünk róla. :(
Szerintem a hang, az anyag olyan tulajdonsága, mint a keménység, vagy a folyékonyság. Az anyag és a tulajdonsága elválaszthatatlan egymástól. Csak az ember kategorizálja a tulajdonságai alapján az anyagot. Azt, hogy mi számít anyagnak, és mi nem, azt még lehet cizellálni, de amíg a tömeg eredetét nem tisztázzák, elmosódik a határ. :)
"A vízben messzebb terjed a hang, mint a levegőben, mert kevesebb a zavaró tényező, és sűrűbb a közeg. Különben a fémekben, az acélban terjed a leggyorsabban."
Így igaz.
De ugye abban egyetértünk, hogy a hang maga nem anyag, csak a közeg, amiben terjed.
A vízben messzebb terjed a hang, mint a levegőben, mert kevesebb a zavaró tényező, és sűrűbb a közeg. Különben a fémekben, az acélban terjed a leggyorsabban.
„esik az alma, v. beéri a Föld?” Az almának eljön ideje a szakításra, ami a fához köti. Elhagyja azt a fát, ami önálló életre, lebegésre érlelte. Benne vannak magvai a fának, utódai a fajtájának. Majd befogadja magvait a Föld, amelyben kicsirázik, új köteléket, gyökeret eresztve, égre tör a szára. Az almából ennyi, bőven elég mára.
„szerinted merre halad az idő a téridőben? „ Egy téridő-kvantumban körbe, a végtelen sokból álló struktúrában előre, de soha nem hátra. :-)
Tehát azt mondod, hogy a hang egy jelenség, de a hang maga nem anyag.
Egyetértek."
azért tennék én egy ellen javaslatot. gondoljuk ezt át pontosan. mi történik, amikor hangot ad egy ember (maradjunk az embernél). a tüdejéből kiáramló levegőt a hangszálaival megrezegteti és a szájával formálja annak hanghatását. mi a hang? a levegő rezgése. ha nincs levegő, nincs hang sem, hiába formálná az ember. hogyan megy ez a vízben? a kiáramló rezgő levegő a vizet rezegteti. a cetek tüdővel lélegeznek és hangjaikat a kiáramló levegővel keltik.
"A téridőben felvett pont, egy eseményt hivatott jelölni."
mire gondolsz pontosan? hiszen felvehetek akármennyi képzeletbeli pontot a térben, ettől még nem történik ott semmi.
"Tehát történik ott valami, aminek van oka, vagy véletlen esemény."
oka van a fevett pontoknak, de ettől még nem történik ott semmi.
"Amit tapasztalhatunk, az létezőnek számit."
esik az alma, v. beéri a Föld?
"Az eseménytelen, anyagtalan űr, a téridőnek nem tapasztalható, vagy még nem tapasztalt szegmense."
behatárolható? ha igen, hol van?
"Amit a csillagászat felfedez, az olyan eseménynek számit, ami térben és időben lokalizálható."
érdekes! szerinted merre halad az idő a téridőben? mi a multba tekintünk vissza, v. mi a hozzánk képest jövőt látjuk? az egy dolog, hogy látunk minden irányba és az is, hogy minden irányba korlátainkhoz képest. na de korlátaink nem határozhatják meg téridőbeni pozíciónkat. talán igen? látjuk a "falat", v. azt azért nem.
„szögezzük le, téridő béli pontokról és azokhoz viszonyított mozgásról beszélünk, nem egy bolygón a bolygóhoz viszonyított mozgásról lenne szó. „
A téridőben felvett pont, egy eseményt hivatott jelölni. Tehát történik ott valami, aminek van oka, vagy véletlen esemény. Az eseményeket lehet észlelni, regisztrálni, magyarázni, stb. Amit tapasztalhatunk, az létezőnek számit. Az eseménytelen, anyagtalan űr, a téridőnek nem tapasztalható, vagy még nem tapasztalt szegmense. Amit a csillagászat felfedez, az olyan eseménynek számit, ami térben és időben lokalizálható. Vagyis téridőbeli eseményt tapasztalnak.
"mozgó anyagok közül választhatunk magunknak állónak minősített vonatkoztatási pontot a többi mozgó távolsága és sebessége meghatározása céljából"
szögezzük le, téridő béli pontokról és azokhoz viszonyított mozgásról beszélünk, nem egy bolygón a bolygóhoz viszonyított mozgásról lenne szó. Így aztán a Föld nem viszonyítható állóként az almához, amíg az alma földtávolban van.
ha minden mozog, semmi sem választható állóként. ráadásul, ha még a tér is tágul, nem vehetsz fel az üres térben sem egy "virtuális" pontot állónak, ha a távolásg megfelel a tér tágulási méreteiben túli ként.
