" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hogy is van ez? Most akkor a kis tanoncodnak zöld utat adtál az anyázásra, mert valaki(k)nek más a tapasztalatuk, mint a tiétek?
Az helyett, hogy mindenki szépen érveket ütköztetne?
A jó tanács a lentiekből annyi lenne: Akinek nem köt rendesen a paw-pawja, az próbálja meg mesterségesen segíteni a fáját. Ha köt és vagyunk ezzel így páran!!!, akkor ez felesleges munka, kvázi időpocsékolás.
Saját megfigyelésem, és nem kell ehhez túl sok internetes bejegyzést elolvasnom, hogy ha a növény virágzásakor megfelelő időjárás van, hogy a legyek és más rovarok, amik szeretik a Asimina-virág szagát, járják azokat, akkor teljesen felesleges a segítség. Ha nincs, mert a virágzás alatt a rovaroknak hűvös van, vagy szeles idő napközben, akkor jól jön a segítség.
Igaz, nekem nemes fajták vannak, de simán el tudom képzelni, hogy a magoncokban is van olyan szórás termékenység tekintetében, hogy jó részük magától is képes termékenyülni. Erre is vannak tapasztalatok.
Én megfordítanám a szavaitokat!
Alapvetően nem kell ecsetelni, de akinél valamilyen probléma van a terméskötéssel annak annak nagyon ajánlatos a kielégítő megporzás eléréséhez. Persze ez ellen is lehetne máshogy tenni. Több fa ültetéssel, illetve a maguktól nem termékenyülő fák lecserélésével. Persze ez utóbbi a paw-paw esetében jó sok elvesztegetett évet jelent, és megértem azokat, akik nem ássák ki az évek óta dédelgetett növényüket. A lényeg, hogy tudunk példákat hozni a mesterséges megtermékenyítés feleslegességére. Még egyszer mondom: saját tapasztalatból.
És nem hiszem, hogy ezzel rossz útra vinnék bárkit is. Nem illetve senkit olyan jelzőkkel, mint Floo.
"A stílus meg maga az ember, ahogy szokták mondani..."
Nem védelmezni akarom a "rossz" stílust, de kénytelen vagyok azt mondani, hogy a tartalom, az sokkal inkább az ember...
Nagyon negédesen is lehet rettenetes dolgokat mondani és igen-igen nyersen is az igazságot. Sőt, ha az igazságot oly sokan és oly nehezen akarják megérteni, akkor különösen az ifjonti hév gyakran ragadhat el valakit a "rossz stílusra".
De térjünk csak vissza egy pillanatra a tartalomra, mert talán az sem mellékes! Miről is van szó?
Egy olyan szituációban keressük/sugalljuk a jó megoldást, amit a következő elemek jellemeznek:
Rengeteg asimina magonc került ki amatőr kertészkedőkhöz. Nagyon sok helyen egyetlen példány van a kertben. Tudjuk a szakirodalomból és személyes tapasztalataink alapján, hogy ezek többsége nem öntermékeny. Milyen megoldás marad tehát arra, hogy ezeken gyümölcsöt képezzünk? Idegen növényről kell pollent begyűjtenünk és ecsettel (többszöri alkalommal) beporozni a fánkat.
Öntermékeny fa esetén is tapasztalatok által többszörösen megerősített módon sokkal jobb a kötés, ha mesterségesen segítjük. Ugyanezt tapasztaljuk egymás közelében lévő (öntermékeny, vagy nem öntermékeny, a körülmény miatt sosem derül ki) fák esetében is.
Mit is szeretnénk tehát elérni ezzel a JÓ TANÁCCSAL(!)? Azt, hogy terméshez juttassuk azokat, akik a fent leírt körülmények között kertészkednek és a dolog természetéből fakadóan a többséget alkotják. Akiknek szabadalmi joggal rendelkező, bejegyzett nevű (Sunflower, Prima, stb.) öntermékeny fajtáik vannak, vagy kisebb asiminaerdővel rendelkeznek és ezen körülmények megmentik őket a sikertelenségtől, örüljenek neki, de ne akadályozzák/vezessék félre/tévesszék meg azokat, akiknek ez a jó tanács kizárólagos megoldást jelent! A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy ecset segítségével még ezeknél a fajtáknál is jelentősen javítható a kötés.
A "csakazértisnekemvanigazam" egyéni presztízs nem jogosít fel senkit a félrevezetésre. Ha mindezek ellenére mégis teszi, akkor bizony olyan jelzőt érdemlő jellem, amilyet fiatal barátunk írt. Bármennyire csúnyán is hangzik, kiérdemelt!
jujuba: nem azért írtam, hogy vegyél két helyről egyet-egyet, mert nem öntermékeny, hanem mert így nagyobb az esély, hogy termő példányt sikerül kifogni... :) vagy akár mindkettő lehet termő, ez lenne a normális. nagy balszerencse lenne, ha 2 különböző helyről két nemtermőt vennél...
nekem is van 3 db, 2 helyről. sajnos a 2 db-os, amik régebbiek, még nem teremtek, az egy fiatalabb meg már termett... szóval, ha biztosra akarunk menni, akkor (szerintem!) a 2 kertészetből vásárlás jó lehet. akkor van gond, ha mindkettő ugyanonnan szerzi be... :) :(
Igaz, nem engem kérdeztél, de nekem is van Sunflowerem. Szlovák beszerzés.
Már nagyobb, mint 2,5 m, de nem sokkal.
Köt rendesen mesterséges beporzás nélkül is. Igaz, hogy az április végi fagy levitte a nagy részét. Azokból a bimbókból így is lesz jó pár darab, amik a fagy idejében még kicsik, és zártak voltak.
Itt is van csalán, és nitrogén is. Plusz a fű körülötte tavaly kapott egész szezonos fűtrágyát, ami szintén adott hozzá nitrogént. Szóval ezt kihúzhatod.
János! Neked honnan van a Sunflowered? Nekem is van, de egy már majdnem 2,5 méteres fa megint nem tartott meg egyet sem. Addig eljutott megint, hogy köt, de ledobálja mindig! Igaz, arra gyanakszom, hogy túlságosan nitrogénes a talaj mert tele van a környezete csalánnal. A másik, kisebbik viszont már 1,5 hete nevel 2 kötött virágot, látszanak is rajta a kis gyümölcsök ahogy híznak(őszintén szólva nekem eszembe sem jutott megszámolni, hogy 1 fürtön hány gyümölcs lesz...1nek is örülnék :)), nyílik is szét, de ez meg alig van 1,5 méter. Igaz bokrosabb sokkal, de nem hiszem, hogy kineveli őket. Megfordult a fejemben az is, hogy magonc növények.....ezért is kérdem. Oltványnak vettem őket különben, de oltási nyomot nem látok, bár már a kertészetben is mélyre volt ültetve, így ültettem én is, nem ellenőriztem az oltás helyét....lehet csak szépen forrt be. :)
Nekem még csak egy virágzó fám van a fajta neve Sunflower.35 virágot számoltam és az első néhány virágot ecsetelős módszerrel beporoztam a többit rábíztam a természetre.A kézi beporzás eredményeként 6-8 gyümölcs is kötött egyetlen virágban.Az érintetlenül hagyott virágokban 1-4 gyümölcs kezdeményt számoltam,de sok legalább a virágok fele megtermékenyíülés nélkül leesett.
Egyértelműen több gyümölcs köt az ecsetelős módszernek köszönhetően.Termés több lesz e a mesterséges megporzásnak köszönhetően nem tudom,mert a megkötött gyümölcsök egy része lepotyoghat.
Ezt az ecsetelosdi temat ugy lehetne rendbetenni MINDENKI SZAMARA VÉGLEGESÍTVÉN a dolgot, hogy beecseteled a fát, megvarod mig tutira köt, aztan kimész a fészerbe, beinditod az időgépet, es visszamész az ecsetelési időpont elé, majd nem csinalsz semmit, es ugy megnezed mennyi köt! Ennel tutibb midszer nincs, es vita le lenne zarva 🤔😁😁😁
