Hozzáteszem, hogy ebben is vannak hibák még, de az a tudomány fejlődésének a természetes velejárója. Nagyon úgy néz ki, hogy az UNIVERZUM TÁGULÁSA badarság, annak csak egy része tágulhat és egy időszakban. Más időszakokban akár szűkülhet is.
Pont a témáról írok és nem beszélek, mert azt itt nem lehet. Éppen a TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN legfontosabb elemeire hívom fel a figyelmedet, amit nem tartasz be. A saját példáimat halványabb színnel írtam be csak és aki nem akarja, az ne olvassa. Ez csak azért lehetne neked is fontos, mert meg lehet tenni, hogy valaki túljut az itteni kommentelés függőségén.
Másolgatok neked ide is néhány fontosabb dolgot egy netes lexikonból:
"Összehasonlításképpen, az általános relativitáselmélet nem tűnt olyan hasznosnak, mint a newtoni gravitációs elmélet előrejelzéseinek kisebb korrekciói. Úgy tűnt, hogy kevés lehetőséget kínál a kísérleti tesztelésre, mivel állításainak többsége csillagászati léptékű volt. Matematikája nehéznek és csak kevés ember számára teljesen érthetőnek tűnt. 1960 körül az általános relativitáselmélet központi szerepet játszott a fizikában és a csillagászatban. Az általános relativitáselméletre alkalmazható új matematikai technikák egyszerűsítették a számításokat, és könnyebben vizualizálták fogalmait. Ahogy csillagászati jelenségeket fedeztek fel, mint például a kvazárokat (1963), a 3 kelvines mikrohullámú háttérsugárzást (1965), a pulzárokat (1967) és az első fekete lyuk jelölteket (1981), az elmélet megmagyarázta tulajdonságaikat, és mérésük tovább erősítette az elméletet."
...
"Az általános relativitáselmélet néhány következménye:
Gravitációs idődilatáció: Az órák lassabban futnak a mélyebb gravitációs kutakban. [11]
Precesszió: A precesszió Newton gravitációs elméletében váratlan módon kering. (Ezt megfigyelték a Merkúr pályáján és a bináris pulzárokban).
Fényelhajlás: A fénysugarak meghajlanak gravitációs mező jelenlétében.
Kerethúzás: A forgó tömegek "húzzák" a körülöttük lévő téridőt.
A tér metrikus tágulása: Az univerzum tágul, és távoli részei gyorsabban távolodnak tőlünk, mint a fénysebesség.
Technikailag az általános relativitáselmélet a gravitáció elmélete, amelynek meghatározó jellemzője az Einstein-téregyenletek használata. A téregyenletek megoldásai metrikus tenzorok, amelyek meghatározzák a téridő topológiáját és az objektumok tehetetlenségi mozgását."
..
"Kísérleti bizonyítékok
Einstein kijelentette, hogy a relativitáselmélet az "elv-elméletek" osztályába tartozik. Mint ilyen, analitikus módszert alkalmaz, ami azt jelenti, hogy ennek az elméletnek az elemei nem hipotézisen, hanem empirikus felfedezésen alapulnak. A természeti folyamatok megfigyelésével megértjük általános jellemzőiket, matematikai modelleket dolgozunk ki a megfigyeltek leírására, és analitikai eszközökkel levezetjük a szükséges feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell. A különálló események mérésének meg kell felelnie ezeknek a feltételeknek, és meg kell egyeznie az elmélet következtetéseivel."
Tudod az a baj veled, hogy nem a topik témájáról beszélsz.
Neked teljesen mindegy, hogy mi a topik címe, néhány hozzászólás után már A "tudományos istennél", Göddelnél, és az ősrobbanásnál, és az érvelési hibáknál lyukadsz ki.
De itt most nem ez a téma.
Ha a témához akarsz kapcsolódni, akkor például szép feladat lenne számodra, hogy megkeresed az érvelési hibákat a relativitáselméletben. Esetleg összehasonlítod a specrel és az áltrel egymásnak ellentmondó állításait.
De saját bevallásod szerint a relativitáselméletben nem mélyedtél el.
Hát ásd bele magad, és keresd meg a hibákat benne!
Mert kételkedni nem a tudományban kell, hanem a tudományosnak látszó elméletekben.
Ez itt nem a saját magad állandó reklámozásának a helye, hanem vita arról, hogy a relativitáselmélet kiállja-e a tudományosság próbáját, vagy inkább áltudományos.
Világos... de ha így is van és sok minden van hasonlóan, akkor is az eisteni relativitás elmélet/tétel egyikét sem tudod bizonyítottam cáfolni. Sem a speciálisat, sem az általánosat, sem a mai napra abból kinőtt még komolyabbat sem.
Amennyiben meg nem tudod, akkor azt tudományosan max sejtésnek, vagy előjelzésnek nevezik. Mind a kettőhöz illik fűzni némi alátámasztó jellegű indoklást is és névvel és arccal kell publikálni, közzétenni. Olyan helyen ami egybefüggően közli és nem nickneves kommentek özönében valahol.
Példa nálam:
Tudományos Isten bizonyítást két könyvben is publikáltam és világszinten értékesítik, de könyvtárakban is elérhetik a kutatók. Bizonyított dolog. Tesztelhet és akár cáfolgató is lenne, de eddig megerősítéseket és további pontosításokat kapott. Ez egy több ezer éves rossz beidegződést alakít majd át, türelmesnek kell lennem. Idő kell hozzá.
Kurt Gödel első nemteljességi tétele nem felel meg a tudományosságnak. Bizonyítottam. Ez még egy friss anyag, nem is publikáltam könyvben sem. Meg kell tennem, meg fogom tenni, és eleve három nyelven... magyar, német és angolul fog megjelenni.
Az Ősrobbanás elméletre csak tudományos előrejlést tettem. Ez csak a neten és blogjaimban van publikálva. Nem kell bizonyítanom, könyvben sem kiadnom, mások fogják bizonyítani. Csak előre jeleztem, hogy a tudásom alapján hamarosan be kell következnie.
Vannak műszaki mérnöki dolgaim is, azok a szerzői jogvédő hivatalnak voltak és vannak bejelentve. Működéssel bizonyítottak. Vevők is megvették, késztermékeket lehetett legyártani általa.
Téged teljesen elkápráztatott már a saját dajkameséd.
Aligha van rajtad kívül felnőtt ember, aki azt képzelné, hogy a relativitáselmélet a hosszú élet titkát kínálná az emberiségnek, s ez tette volna Einsteint annyira sikeres tudóssá, amilyen csak egyes ritka évszázadokban születik.
A mesevilág annál vonzóbb, minél kegyetlenebb a valóság. Azokban a történelmi korokban, amikor az emberek leginkább megcsömörlöttek a valóságtól, még nagyobb volt a romantikus mesék iránti vonzalom. A relativitáselmélet az 1919-es fényelhajlási kísérlet után vált közismertté az egész világon. Éppen akkor, amikor az első világháború véget ért. Az emberek menekülni akartak a háború borzalmainak realitása elől, a sok-sok halott és sebesült emlékétől, az éhezéstől, a nélkülözéstől.
Ekkor jött Einstein a tündérmesével. Elhitette az emberekkel, hogy létezik egy szebb világ, ahol sokkal tovább élhetünk, hiszen ha felszállunk egy gyors űrhajóra, akkor lassabban öregszünk. Einstein megtalálta a hosszú élet titkát, legyőzte a gyűlölt halált, amelytől a háború alatt mindenki rettegett. A háború kegyetlensége után, a valóságból kiábrándult emberek örömmel fogadták e csodálatos és misztikus világról szóló elméletet. És nem akárki mondta ezt nekik, hanem egy tudós. Persze, hogy elhitték.
Einstein munkatársának, Leopold Infeldnek a könyvében olvashatunk erről:
„Valóban, 1919 jelenti Einstein hírnevének kezdetét. …Az a benyomásom, hogy ennek okát az első világháború utáni pszichózisban kell keresnünk.
A háború véget ért. Az emberek megelégelték a gyűlölködést, a gyilkolást és a nemzetközi cselszövéseket. A lövészárkok, a bombák és hullahegyek után keserű szájíz maradt az emberiségben. A háborús könyveket nem olvasták, nem vásárolták. Mindenki a béke korszakának beköszöntését várta, feledni akarta a háborút. Ez a jelenség igen alkalmas volt az emberi képzelőerő felkeltésére. Az emberek felemelték fejüket a sírhantokkal borított földről a csillagokkal telehintett égboltra. Az elvont gondolat magasba emelte az embereket, lehetőséget nyitott, hogy eltávolodjanak a mindennapi élet szomorú gondjaitól. A napfogyatkozás misztériuma az emberi értelem erejével került szembe. Romantikus színpadi háttér: néhány percig tartó sötétség, egymást keresztező fénysugarak képe, csupa olyan tényező ez, ami merőben más, mint a nyomasztó valóság.” (Leopold Infeld: Einstein műve és hatása korunkra Gondolat, Budapest 1959 191-192. oldal)
Mint már írtam többször is ... a relativitás, viszonyítás sokkal régebbi dolog a fizikában és összességében rendben is van. Akkor is ha esetleg egyes részeit lehet még pontosítani. Tehát szerintem alapvetően nem áltudomány. Persze észérvekkel és tesztelhető bizonyításokkal meg lehet győzni, hogy esetleg még is az ... de max egy konkrét része, mert az egészet támadni badarság.
Az oka amiért az emberek badarságokat fogadnak el, sok okra vezethető vissza.
- Csoportnyomás ... klikkhez tartozás
- Pszichológiai követéskényszer
- Memetikai másolás
- Hatalmi érdekek, anyagi érdekek
- Fejletlenség, tudáshiány ....
- stb.
Kurt Gödel első nemteljességi tétele is hasonló korú és napjainkra fog megbukni...., de azzal sokkal egyértelműbb problémák vannak.
Az Ősrobbanás elmélet /mese sem mai gyerek .... és az is bukásra van már ítélve, folyamatában van. ... de ott is sokkal egyértelműbbek a dolgok. Ott még a vallási teremtéselméletnek egy ellentétel állítása is bejátszott.
Egy érdekes kérdés, hogy ha a relativitáselmélet egy áltudományos elmélet , akkor miért hisznek benne mégis?
Az még érthető lenne, hogy a laikusok elhiszik, hiszen a felnőtt emberben tovább élnek a gyermeki tulajdonságok, és szívesen hisznek a szép mesékben. De a szakembereket vajon mi készteti arra, hogy egy áltudományos elméletben higgyenek?
Egy érdekes kérdés az inerciarendszer létezése, vagy nem létezése.
A fiatal Einstein az inerciarendszerek egyenértékűségének tételére építette a speciális relativitáselméletet. De ha nem létezik a természetben inerciarendszer, akkor értelmetlenné válik az egész relativitáselmélet.
Idős korában elismerte, hogy inerciarendszer nem létezik. Így tulajdonképpen kilőtte a relativitáselmélet egyik tartópillérét. Ha nem létezik inerciarendszer, akkor mi értelme van a nem létezők egyenértékűségéről beszélni? Semmi. Különösen nagy hiba erre elméletet építeni.
