Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Persze, régen is volt még hideg és hó március elején-közepén. Nem is feltétlen azzal van a baj, hogy márciusban még 1-2x fagy, esetleg esik egy kicsit a hó, ami kb egyből el is olvad. Hanem az, hogy nincs normális tél, és február közepe után sokszor már olyan idő van, mintha kora tavasz lenne és március elejére-közepére már a legtöbb korán virágzó fa megindul. Régen meg ugye jóval keményebb telek voltak, és jó néhány héttel később "éledt a természet". Biztosan akkor is voltak fagykárok, ezt aláírom. De valószínűleg közel sem volt ennyi.
Amúgy sajnos ez nem csak a kajszira hat ki, pl. mandulára, korán virágzó őszibarackokra, vagy hogy ne csak gyümölcsfát említsek, gyakori látvány, hogy a magnóliafa/tulipánfa virága elfagy.
Azért nem csak ennyi történ feketén-fehéren, hogy 2 fokkal nőttek az átlaghőmérsékletek 50-60 évvel ezelőttihez képest. Ami amúgy sok esetben igaz, ezt aláírom. De sokkal szeszélyesebb is az időjárás. Az átlag, szép és jó, de nem mindegy mi van mögötte. Friss ellenpélda: 2019-ben kifejezetten hűvös volt a május, alig volt 20 fok felett és 2-3 hétig esett az eső. Tavaly pedig a június volt hasonló. Ezekre tisztán emlékszem. Még biztosan sok ilyet fel lehetne sorolni, de most ezek jutnak eszembe.
Rengetegszer elmondják hozzáértő emberek, hogy a globális felmelegedés, klímaváltozás nem tisztán annyit jelent, hogy X fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete, és hogy minden évszakban/hónapban csak annyi a változás, hogy átlagban 2 fokkal több van. Ez jóval összetettebb ennél.
Egyáltalán nem cáfolván hogy a tavaszi fagyok miatt nehéz a kajszitermesztők sorsa (különösen a síkvidékeken), de valójában a helyzet "csupán" az, hogy az elmúlt pár évben annyi történt, hogy mostanra minden hónap átlaghőmérséklete, minimum és maximumhőmérséklete is kb 2 fokkal emelkedett (1950-80 - hoz képest). Régen is volt márciusban hóesés, csak nem okozott problémát a kajszinak, mert előtte hideg volt a tél. Régen is volt áprilisban fagy meg néha nagy meleg is. Régen is elfagyott apám kertjében a barack időnként, pedig az még bőven Kádár idején volt. Sőt, volt, hogy a cseresznyénk is elfagyott
Most gyakrabban van meleg és ritkábban van hideg (csak egy példa: Bp-en 1950-80 között átlagosan 1 fok volt az áprilisi minimum, az elmúlt 10 évben 2,5, miközben az átlaghőmérséklet 11,5-ről 14 közelébe emelkedett, a márciusi minimum -4-ről -2-re emelkedett, miközben az átlaghőmérséklet 6-ról 8-ra nőtt) .
Szóval az van hogy melegebb van és kész, ennek minden negatívumával és pozitívumával.
Aki nem csak az emlékeire akar támaszkodni annak itt van az elmúlt 120 év magyar adatbázisa, ebből le lehet vonni a következtetéseket:
Amatőr kertbarátként mondom, hogy teljesen egyetértek veled. Sajnos már teljesen megszokottak az enyhe telek, hogy 1 hétig +10-12 fok van januárban, februárban meg aztán főleg. Ha véletlen havazik 1-2x télen, 1 nap alatt elolvad. -5, -6 foknál szinte nincs is már hidegebb az elmúlt években. Jóval több eső esik télen, mint hó. Stb.
Megnézed a mostani időjárás előrejelzést, 3 hét múlva már 10-12 fokok lesznek. Aztán tuti jön megint egy fagybetörés március közepén, meg mínusz pár fok március végén, ahogy lassan minden évben szokott és viszi is a "korán" virágzó gyümölcsöket. Gondoljatok csak bele, az elmúlt 7-8 évben szinte már megszokott lett, hogy havazik március közepén.
Minden kitolódott, szeptemberben még 25-30 fokok vannak, tavaly csak november végefelé volt az első fagy. November közepén még füvet kellett nyírnom. Korábbi években már halottak napja környékén mindig megvolt az első fagy.
Régebben májusban már 26-28 fokok voltak, most meg még sokszor júniusban sincs nyár.
S ezeket úgy veszem észre, hogy csak 31 éves vagyok. Az idősebb korosztálynak még feltűnőbb lehet a változás.
Hát igen ... a fagyvédő gyertya nem egy olcsó holmi és valóban bosszantó lehet hogy ha elfüstölsz 2 garnitúrát és a harmadik éjjel csak lefagy .
Mi biztosan nem fogjuk használni , ha olyan fagy jön , hogy nem tudjuk a 2 melegítő géppel megvédeni ... szállított fagy ... akkor fagyjon le . Raktunk még szilvát meg fagytűrő őszibarackokat , akkor azt áruljuk .
Tavaly teljes virágzásban voltak a fák néztem is gyakrabban a fagyás nyomait de semmi tőlem északabbra van 40km -re a kajszi mekkája gönc igaz nincs már meg szerintem a régi fénykora csak kajszit láttál amerre csak mentél mesélték az idősebbek.Azóta sem láttam olyat hogy a törzs átmérö kb 60cm v még több, mint egy hatalmas cseresznye fa akkorák voltak na azokat hogy permetezték , termés ritkitást és hogy metszették.Tavaly majdnem rábeszéltek a fagy védelemre osztottam szoroztam nekem 1ha gyümölcsös van minden fa mellé fagy gyertya sem garantál semmit esetleg annyi hogy megnyugtassunk magunkat mindent elkövettünk.Arról nem is beszélve ha 3 szor kell védekezni fagy ellen .
Az a tapasztalatom, hogy nem is a virágzáskori fagyok viszik nálam a termést, hanem inkább az, amelyik a pici, nagyon apró gyümölcsöket éri. A Bergeron tavaly például nagyon jól bírta a virágzáskori mínuszokat, minimális volt a fagyás. Aztán jött egy újabb hideg, és akkor az apró terméskezdemények 95 %-a elfagyott.
A tavalyi szállított fagyok esetén az volt a döntő , hogy milyen állapotban voltak a virágrügyek ... virágok esetleg már levirágzott-e ? Nyilván egy északi területen levő és É-K -i dőlésű területen hátrébb voltak és ez volt a szerencséjük . Láttuk , hogy Atifoci Marcaliból már február végén mutatott virágzó kajszit .
Nyilván egy hűvös fagyzúgos helynek meg van az előnye meg a hátránya is ha kisugárzásos inverziós fagy van akkor hátrány mert későn akár májusban is kialakulhat végzetes fagy viszont a szállított fagy esetén lehet előny mert hátrább vannak még a rügyek a melegebb területhez képest .
Az újabb fajtáknál ezt írják is és nem csak a kajszinál szinte mindegyiknél ez van , hogy nem szabad a színeződés alapján szedni meg is kell kóstolni . Pl a Jojo szilva kb 1 hónappal előbb kezd el színeződni mint ahogy kialakul a normális íze szerintem ez az oka hogy sokan nem tartják jó ízűnek , mert korán szedik .
Az idei évet még nem kell temetni , majd meglátjuk .... az elmúlt 3 évből kettő totál fagyás volt nem igaz hogy nem lesz már egy normális év .
Láttam korában hasonló lejtőn kb.É-ra nézett, s nem fagyott le a kajszi, máshol abban az évben -legalábbis erre- mind lefagyott, a dombtetőn is. Volt- de már elpusztult- kimondottan É-i oldalon szintén kajszi fa- én oltottam fosókába másnál- az is termett, amikor máshol nem volt. Igaz később érik, de legalább van. Mult évben máhol még a fal sem védte meg nálam sem. Többek között Farbályt, s még több magyar fajtát.
A tavalyi évben komoly fagyok után a területem é-k tájolású nem fagyott le ugyan ezen a hegyen a nyugati oldalán minden le fagyott az alacsonyabb helyekröl nem is beszélve sőt nekem 3 szor is kellett ritkitanom nem láttam különbséget a fajták között .A goldrich egy jó fajta sok helyen vezető fajta a nagy termelök körében .Az érés egy érdekes dolog az új fajták hamarabb érik el a színezettségüket ,de az ízük ilyenkor még 0 én is estem már ilyen hibába konkrétan farbaly fajtával szin alapján tökéletes az íze hát nem is tudom valamilyen savanyú vacak ez mondom nem lesz hosszú életü ,de mikor a fán gyenge nyomásra benyomodott teljesen más volt az íze ekkor határoztam el ebböl oltani kell ilyen a faraly is.Igaz vannak új fajtákból is hogy nem vátsák be a hozzájuk füzött reményeket.A vırusos fára visszatérve itt olvastam leopárd mintás volt a mag nekem is volt ki is vágtam nem kockáztatok a fa nem volt legyengülve hajtás növekedés is rendben volt ,de a termés íze az förtelmes volt a fának adtam egy esélyt a következő évben ugyan azt produkálta ki is vágtam. Érdekes lesz az idei év nem sok jót látok még eddig első nincs komolyabb mélynyugalmi állapot az áttelelő képletek a másik csapás a harmadik a virágzáskori fagyok lesznek amit szerintem én sem fogok meguszni.
Csatlakozni tudok Jana véleményéhez ... nekem Goldrich az idén fog teremni ...persze ha ... pár darab lett pótlásnak próbára berakva itt azt írják , hogy fagytűrő de egy videón a gazda a tavalyi ( vagy azélőtti ) fagyokat szemlézve azt mondta , hogy a legelőször ez a fajta fagyott el ... most kinek lehet hinni ???
Jó tulajdonság ez a " talajra érzékeny betegségre érzékeny " fogalmam sincs hogy ez mit jelenthet pedig már pár éve foglalkozok gyümölcsfákkal . Én úgy tudom , hogy a talaj tekintetében elsősorban az alany tulajdonságait kell szinkronba hozni a nemes nem is találkozik a talajjal , hogy lehet rá érzékeny és mi az hogy érzékeny ? A betegség dettó .... ha elfagy a virág majd jön rá egy eső tutti , hogy viszi a monília az ágakat is tök mindegy milyen fajta ha megfelelően meg van permetezve akkor mindegyik jó lesz , a kajszinál a virágzás kori növényvédelmet nem lehet kihagyni pláne ha nem kedvező az időjárás ha viszont megkapja a szükséges növényvédelmet akkor nem lesz érzékeny betegségre .
ha nekem kellene egy fajtát ajánlani kiskertbe akkor én egyértelműen a Bergevalt mondanám elsősorban a késői virágzása miatt másodsorban jó a növekedése , ha valaki nem profi az alakításban és csak az első években csinál némi metszést akkor is jó formát fog felvenni a fa és a termése a mi ízlésünk szerint is " hagyományosnak " mondható így sokoldalúan felhasználható . Másodikként én a Pinkcotot választanám de ott már kacifántosabb a dolog .
Amúgy érdekes , hogy a pár éve felkapott Frisson -ról nem igen jönnek visszajelzések kinek tetszik kinek nem én továbbra is fenntartom , hogy az egyik legízletesebb leg kajsziízűbb kajszi ...finomabb mint akármelyik hazai fajta .... szerintem .
Nagyon nehéz tanácsot adni a fajtaválasztást illetően. Mindenkinek van egy elképzelése és annak megfelelően választ.
Én kiskertbe azért ültetek kajszit, hogy finom barackot tudjak enni. A piacon sokszor nagyon szép küllemű, de az idő előtti szüret miatt felejthető ízű kajszit lehet kapni.
Nem ideális a területem kajszinak, ezért fontos még az is, hogy az adott fajta jó alkalmazkodóképességgel rendelkezzen.
Nagyon sokat kell kísérletezni ahhoz, hogy kijelenthető legyen: a külföldi, vagy magyar fajták a jobbak.Talán nem is lehet ilyen éles különbséget tenni közöttük.
Nálam a Bergeronok nem érezték jól magukat. Nem tudtak annyira alkalmazkodni a nehezített körülményekhez, mint a Mandulakajszi, Gönci. Ízben is csak korrekt, de nem kiemelkedő. A fagytűrése viszont tényleg jó. Összeségében nem jött be.
Most ott tartok, hogy inkább a magyar fajtákat választom, hátha azok hosszabb életűek lesznek.
Ha nagyon nem tudsz dönteni, ültess egy hagyományos magyar fajtát és egy rezisztens külföldit, például Harlayne-t. Látni fogod majd, melyik jön be jobban és legalább lesz személyes tapasztalatod is, ami nagy érték annak, aki kertészkedik.
A tápanyagpótlás pedig tényleg nagyon fontos. Egy jól trágyázott fa ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben.
Kétféle tanúsítvánnyal látják el a faiskolák az oltványokat. C.A.C - tünetmentes, vagy vírustesztelt felirattal. Az utóbbinál kell, hogy csináljanak tesztet az anyafa esetében.
Nekem az első Gönci csak C.A.C minősítést kapott. Sajnos nem sokat ért ez a minősítés, mert valójában vírusos volt.
Goldrich: korán termőre fordul, nagyon jól alakítható fákat nevel, de problémás lehet alany/nemes kompatibilitás tekintetében.
Ceglédi órás: aki azt mondja, hogy korán termőre fordul, hát az még nem találkozott a "mai" modern fajtákkal. (Termőre fordulás Goldrich -hez viszonyítva dupla annyi idő.)
Mind kettő szép-jó-finom, de én elb-sztam, hogy Ceglédi óriást raktam bármilyen külföldi helyett.
Szeretnék a Gönci mellé egy öntermékeny, vírus rezisztens fajtát.
Ezek közül kinek van tapasztalata valamelyikkel? Írom, amit itt fórumon, vagy itt-ott olvastam róluk (elnézést, ha valamiben tévedek, természetesen simán meglehet):
- Goldrich: részben öntermékeny, jó fagytűrő, sharka rezisztens, betegségekkel szemben viszonylag ellenálló - Kuresia: öntermékeny, sharka rezisztens, késői virágzás, betegségekre viszont érzékeny
Utóbbi kettőt nem igazán dicsérték itt fórumon. Persze ettől nem kizárt, hogy többségnek beváltak.
Ceglédiek:
- Ceglédi arany: öntermékeny, késői virágzás, betegségekkel szemben közepesen érzékeny fajta, sharkára közepesen fogékony, de viszonylag toleráns vele szemben
- Ceglédi óriás: részben öntermékeny/önmeddő, korán termőre fordul, kissé fagyérzékeny - Ceglédi zamatos-Ceglédi bájos: ezek viszonylag új nemesítések, öntermékeny, moníliára, sharkára csak kicsit érzékenyek.
Jól sejtem, hogy hiába vírus rezisztensek ezek a külföldi fajták, cserébe érzékenyebbek a talajra és a többi betegségre? Közben meg ízben elmaradnak a magyaroktól. De a magyarok közül meg kb. az összes hordozza magában előbb-utóbb a sharkát. Kérdés, hogy melyiknél mennyire hat ez ki a termésre.
Mindezek alapján, ha ajánlani kellene valakinek háztáji kertbe 1 vagy 2 fajtát, mit ajánlanátok?
Talán annyi ellenőrzés volt vagy van is ...erről mint ha hallottam volna .... hogy a kitermelés előtt még lombozatban egy ellenőr szemrevételezi a leveleket hogy nincs-e rajtuk vírustünet , de erről egy csemete termelőt kellene megkérdezni . Ezt jelenti a tünetmentesség , de a levéltüneteket egy öntözéssel , lombtrágyával simán el lehet tüntetni és egy csemetekertben eleve jó körülmények között vannak a növények .
Először is nem szaporítótelep , ott kiskutyákat esetleg macskákat szoktak szaporítani és nem vizsgálnak semmit ...max a hatóság a címkék meglétét a csemetéken .
És hogyan lehet hivatalosan vírusmentes a vásárolt sz.gyökeres fa? .... fogalmam sincs hogy hogy lehet de mint előbb írtam biztosan nem vírusmentesek a régi fajták tehát nyilván sehogy .
Régebben a címkére annyi volt feltüntetve hogy " tünetmentes " ami nyilván nem egyenlő a vírusmentessel most meg talán valami szabvány kód van megadva és ha érdekel hogy mit takar a szabvány akkor nézz utána , de vírusmentességet biztosan nem .
Rendesen túl van misztifikálva ez a vírus dolog valószinűleg a föld valamennyi élőlényében vannak vírusok miért pont a gyümölcsfák lennének kivételek ??? Az emberiség 80 % a fertőzött herpesz vírussal és ez csak egy a humán vírusok közül és mennyi lesz még ....
" A vírusokat Dmitrij Ivanovszkij fedezte fel 1892-ben, amikor a dohány mozaikos megbetegedését vizsgálta. Az elnevezést – amely a latin virus, méreg szóból származik – Martinus Beijerincktől kapta 1898-ban.[2] Máig mintegy 5000 fajukat írták le, de valószínűsíthető számukat több millióra teszik.[3] A vírusok minden ökoszisztémában megtalálhatóak, létszámukat tekintve a leggyakoribb földi organizmusok közé tartoznak.[4][5] A vírusokat a mikrobiológia egyik ága, a virológia tanulmányozza. "
Kondíció miatt vagy más miatt ... most kérdezed hogy ... " de hát egyik is gönci meg a másik is " ...persze , de ha magonc alanyra rakták akkor már nem ugyan azok a tulajdonságai . Magonc alany esetén az alanyhatás igen eltérő lehet , még a régi ültetvényemben nálam is magonc alanyon voltak a kajszik és igen eltérőek voltak a fajtán belül is és ebbe beletartozott a vírus tünetek megjelenése is . valamelyik erősen tünetes volt ( foltok gyűrűk a magon és a gyümölcsön ) volt amelyik nem vagy csak ha túl volt terhelve esetleg aszály vagy egyéb stressz helyzet volt . Erről régebben sokszor volt szó ... a stressz ami előhozza a tüneteket . Pl volt hogy egy május végi erős lehűlés miatt a szilvák levelein jelentkezett a tünet ...hideg stressz ... aztán mikor visszatért a meleg akkor eltüntek a foltok a levelekről de őszibarackon előfordult , hogy egy legyengült ágon levő levelek erősen tünetesek voltak míg az erős ágakon nem volt tünet .
Ahogy a Covid vírus esetén is egyértelműen látszik , hogy a legyengült egyedeknél okoz súlyos tüneteket ( idősek , komoly betegséggel élők ) ugyan így van ez a növények esetében . Egy erős jól táplált jól karban tartott egyed ...pláne szerencsés genetikával ( tolerancia , rezisztencia ) nem fog tüneteket mutatni akkor sem ha fertőzött mert az immunrendszere kordában tartja ellenkező esetben pedig nyilván tünetes lesz .
A stressz állapotokat kell kiküszöbölni amit persze van lehetőségünk . A teljesség igénye nélkül : nem megfelelő talaj ( száraz laza vagy levegőtlen tömörödött ) , vízhiány , víztöbblet , tápanyaghiány , tápanyagfelvételi problémák ( klorózis , nem megfelelő tápanyagegyensúly ) , hideg ...lehet tavaszi fagyás vagy már vegetációban erős lehűlés ... , termés túlterhelés .... ez egy nagyon komoly stresszhelyzet , levéltetű , fonalféreg a gyökérzeten , pajor , farontó hernyók , baktérium ( gyökérgolyva , verticillium ) ..... stb .... stb .
Klón alanyokon és megfelelő művelés mellett nincs ilyen szórás és nem is tünetesek a fák , nálam az új ültetvényben egyedül 1 db Kioto kajszi mutatott eddig tünetet ott valami egyedi probléma okozhatta a gyengültséget .
Azt szeretnéd kideríteni hogy vírusos-e vagy sem ??? Előbb írtam , hogy nem kell kideríteni .... biztosan vírusos !!!
Ezek a fajták már sok évtizedes esetleg évszázadosak és teljesen kizárt hogy ennyi időn keresztül vírusmentesek maradhassanak akármelyik kutatóintézet törzsültetvényében is . A külföldi gyártók egy új fajtát megpróbálnak elszeparálni törzsültetvényeket valahol ahol nagy távolságban nincs csonthájas még vadon termő sem és így sem biztos hogy pár évnél tovább tudják vírusmentesen tartani és ezért logikus a részükről hogy a szeparáció helyett inkább nemesítéssel alakítanak ki toleranciát esetleg rezisztenciát . De ha a törzsültetvényt esetleg tudják is vírusmentesen tartani a csemete kiültetése után biztosan találkozik a vírussal mert az olasz spanyol termőterületen is egymást érik az ültetvények hatalmas sűrűségben .
A vírus természetes úton terjed ... pollen rovarvektor esetleg más egyelőre nem bizonyított módokon .... csak annyit hogy a sokkal nagyobb problémát okozó sokkal jobban kutatott Covid-ról sem tudunk sok mindent .
Tehát egész biztos hogy már a fa amelyikről a szemzéshez vették a szemet is vírusos és a magot termő mirabolán is vírusos ( hazai csemete ) .
Amúgy a termés lepotyogás nem a vírus eredménye hanem egészen más folyamaté , belejátszik de nem okozója . Erről már sokszor volt szó itt a fórumon . Jó lenne ha egyszer valaki feltenne egy fotót hogy milyen érőnléti állapotban van a fa mikor a " vírus miatt " lepotyog róla a termés milyen a levele mekkorák a hajtások mennyi termés kötött rá és általában milyen a fa ereje . Volt már hogy ilyen esetben megkérdeztem a fórumtársat , hogy mennyi és milyen tápanyagot kapott a fája amiről lepotyogott a termés a válasz az volt , hogy .... " soha semmit " ... na itt van a baj .
Nekem a Göncivel csak az volt a gondom, hogy vírusosan adták el a faiskolában. Az lenne a normális, ha egy faiskola lelkiismeretesen ellenőrizné a szaporítóanyag minőségét.
Azt nem tudom megmondani, mennyire ritka az, hogy fertőzésmentes Göncit lehet vásárolni. Bízom abban, hogy a faiskolák többsége vírusmentes fákat forgalmaz.
Harlayne is vírusrezisztens. Van egy ilyen fa a gondozásomban. Egy éve ültettem, még nem termett. Nem nő annyira erőteljesen, mint annak idején a kiásott Gönci növekedett.
Kuresiám nincs.
Ősszel újból ültettem egy Göncit, valamint Ceglédi aranyt, Ceglédi gömbölyűt. Nem az volt a legfőbb szempont, hogy vírusrezisztensek legyenek a fák, hanem az, hogy jó legyen az ökológiai alkalmazkodókészségük, mivel az ország északi határához közel van a kert, így nem a legideálisabb a hely sárgabarack számára. A Gönciről alkalmazkodóképesség szempontjából jókat olvastam, ezért esett rá újra a választásom. A másik kettőre pedig egyszerűen kíváncsi vagyok, hogy mire mennek a területemen. A Ceglédi arany erős növekedése nálam előny, a gombaérzékenység miatti több permetezés pedig nem zavar.
A fákat a Ceglédi Gyümölcskutatónál vettem, mert őket vírusmentesség terén megbízhatónak tartom.
