Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Néhány éve a szomszédomnál láttam hasonló esetet egy meggyfával. Mivel egyidősek a fáink, nagyon érdekelt az oka, és akkor utánagondoltam, majd olvastam. Kiskertről lévén szó, körülötte zöldséget termelt, amit mániákusan meghúzatott pétisóval meg mittudoménmikkel a (szerinte) jobb vagy több zöldségtermés érdekében. Az olvasottak alapján az volt az érzésem, hogy a fa igényeihez képest túl sok tápanyagot kapott (nitrogén?), amitől a szövetek fellazultak, és így tudott szétfagyni, később tönkre is ment.
Azt a kérget valami lerághatta, fellazithatta a tél folyamán. Lehet, hogy befolyt a viz valahol és még az is rásegitett.
A napokban én egy pont ilyen fát láttam a szomszédnál. Itt még nem volt leválva a kéreg, de hatalmas helyen üreges, felpuhult volt a kéreg alatt. A szomszét azért hivott át, hogy nézzem már meg, több helyen a fa kérge egyszerűen behorpad ha megnyomja.
-Meghallgattam a videót,a lényeg hogy a tél végi fagy károkat csökkenti,-megelőzve ezzel a törzs berepedezését,és mivel meszezés hatására a tavaszi nap sugarait vissza veri,ezáltal a vegetáció is késöbb indul be,-ami a korai fajtáknál a virágzási időt eltolja,ez álltal a fagykárokat is csökkenti. +-ban a törzs kéreg alatti kártevőit is jelentősen csökkenti.
Nagyon szépen néz ki sajnos én sem értem mit mond. Én is igy kezelem a fáimat de érdekeség képen megjegyzem az idén tavaszal a meszezés ellenére egy debreceni muskotályos fámról szinte teljessen körbe levált a kéreg csak egy 5cm-es csikban maradt meg a kéreg épp hogy csak vegetál a fa, csak azért nem vágtam ki mert a tavaszal oltottam rá egy ringlószilvát ami szépen megeredt. Tavasszal valószínüleg tovább oltom egy másik fára.. Tudna erre valaki mondani valamit miért vált le a kéreg?
Jól néznek ki a fák, kár, hogy egy szót sem értek belőle :)
Én meleg vízben szét szoktam nyomkodni az oltott meszet, addig amíg nem kezd el picit tejfölösödni a lötty, aztán kislyukú szúnyoghálón átszűröm. Mehet még hozzá némi tapétaragasztó is, de én ezt el szoktam felejteni. Ezután betöltöm a permetezőbe, és mint a permetet kiszórom.
A legnagyobb munka vele az eszközök alapos elmosogatása.
Ezt megelőzően, ha öreg a fa és fel vannak a kérgek töredezve, azokat nem árt lekapargatni. Erre a legjobb a tél, ilyenkor úgysincs mást tenni.
A kéregkaparás jó családi beszélgetős muri (pálinkával:), de a zuzmókat mohákat én nem szeretem gyökérkefézni. Ezért inkább magasabbra is felfújom a meszet, az tavaszra szépen kiszárítja ezeket, a fa vastagabb ágai is feltisztulnak alatta. A tavaszi olajos lemosó permetezés gyakorlatilag lemossa a kiszárított maradványokat, és megfullasztja az alattuk telelt kártevőket.
Addig jó mig nem tudod. Az egy olyan betegség aminek egyenlőre nincs ellenszere csak a nagyfejsze és az égetés, Az első tünetekez ugy észlelheted hogy a levelek színe nem szép egyenletes zöld hanem halvány sárga rajzolatok vannak benne. Ha be írod a google-ba ás fönt rákattintasz a képekre sokat kiad.
Szerintem így nehéz lesz már ilyenkor. Jövőre érésidőben hozzál róluk információkat, lehetőleg fényképet is. Segíthet az érési időintervallum, súly, méret, mag mérete és formája (képpel), sőt még a fák leveleit is célszerű lenne fotózni, illetve akár az egész fát.
Nem tudom, hogy ezt jelenti e. Azt sem tudom, hogy ennek a dolognak van e egyáltalán bármekkora relevanciája? De szerintem ez nem is vízválasztó jelenség.
Amit tudunk, hogy ami két terjesztési módozatot első helyen felsoroltál, azok a legkomolyabb kockázatok. Nevezetesen a szaporítóanyag és a feltetvesedés.
Mindkét módozattal bekövetkező fertőzés felfogható akár emberi hanyagság következményeként is. Az első különösen.
Azt megértem, hogy valakinek nincsen ideje, vagy utazási költségekre pénze a fákat időben permetezni a tetvek ellen. Ha ideje is lenne, módjában is állna, sőt helyben is van, és nem teszi, akkor egyszerűen leszarja, hogy megfertőződik e a fa vagy sem. Ez esetben ne is csodálkozzon senki, hogy hitvány lesz a termés. Pont annyit érdemel.
Ha valakinek minden erőfeszítése ellenére felvírusozódik a fája, akkor nyugodt lelkiismerettel nyugtázhatja, hogy nem tudott sem a pollen, sem a locsolóvíz ellen tenni semmit, vagy akár nem ért sokat a tetűirtás sem. "Such as life", ahogy a művelt francia mondaná. Akkor tudomásul kell venni, hogy arra a helyre a Jojo a legalkalmasabb, vagy megpróbálni a bitang ellenállónak mondott fajtákat telepíteni.
Köszönöm mindenkinek a segítséget, eszerint fogok eljárni.
A kicsi, édes magvaváló, és hamvas kék, a másik nem megvaváló (nagyon nem), és inkább lilás árnyalatú. Fotóm sajna nincs. Pontos érési időt nem jegyeztem fel, a kicsi volt a legkorábbi. Nincsnek illúzióim, tudom, hogy nehéz ez alapján a segítségnyújtás, de hátha... Szeretném őket megőrizni, ha nem megy, akkor ilyet ültetni később.
A permetezőszer neve konkrétaban Mészkénlé vagy Tiosol van mindketőnek ugynevezett téli higitásu adagolása azt választ az lehet 10-15% töménységű permetlé ilyenkor télen vagy koratavasszal a lényeg az hogy ne fagyban permetezz.
A törzsek, ágak kérgét kéregkaparóval vagy drótkefével alaposan dörzsöld át, hogy a repedésekben megbújó károsítók, áttelelõ tojások, hernyók, bábok a felszínre kerüljenek. A sarjhajtásokat is ajánlatos levágni, mert ezek a vértetű kedvenc áttelelő helyei. A törzsön, vázágakon lévő varas sebeket éles késsel, kacorral az egészséges részig ki kell vágni, majd sebkezelő anyaggal bekenni.
Ezután egy lemosó permetezés, már most összel szerintem olaj tartalmú szerrel. Ezekkel a szerekkel tudunk a leghatékonyabban védekezni az atkák, pajzstetvek és a levéltetvek ellen. Finom bevonóréteget képeznek a felületeken, így a kártevőket elzárják a levegőtől, a télen megfulladnak.
Tavasszal rámenni a gombás fertőzésekre szintén lemosóval rügyfakadás előtt, akkor szerintem kénnel.
Idén májusban vettem egy kertet, hat öreg szilvafám van rajta. Az egyik szerintem Stanley, egy ringló, egy veressszilva tele vadhajtásokkal.
Kettő azonosításában szeretném a segítségeteket kérni, az egyik pirosas bélű, enyhén muskotályos ízű, a másik kettő aprószemű, koránérő, édes, lédús.
A másik amit kérdezni szeretnék, hogy erős gombás tünetek vannak a törzseken, és súlyos levéltetű áradat is volt a nyáron, ezt szeretném jövőre megelőzni. Hogyan tudnám a törzset és az ágakat rendbehozni?
A képen látható "Fehér szilvát" már túléretten szedtem egy út szélén. Vírustünetet nem láttam a fán. Ennek a cukorfoka azért észrevehetően alacsonyabb volt a kék változatnál, és az ízében sem volt meggyőző, viszont dekoratív...
Sosem szerettem ha egy-egy fajtát az egekbe emelnek, biztos vagyok benne hogy jelenleg is rengeteg nagyon jó szilvafajtánk van, szerte az országban, névtelenül.
Ha egy tősarjról szaporított "hagyományos" kék szilvafának tüskéi vannak, arról mit gondoljak? Közelebb áll az ősökhöz, mint kellene? Vagy miről van szó?
A nem faiskolákban kaphatón kívüli Beszterceinek gondolom, nincsenek ilyen tüskéi.
Vagy rosszul gondolom? Bár erről sehol se láttam említést.
Egyébként nagyon finom termése van, az olvasottak alapján én eddig magamtól Beszterceinek hívtam, de jó lenne tisztán látni, hogy mi is a helyzet.
Faust Miklós és Surányi Dezső: "Origin and Dissemination of Prunus Crops-Acta Horticulturaed" c. munkája részletesen taglalja a P. domestica eredetét, elnevezését... Néhány gondolat ebből::
...Eredeti, vad állapotában ismeretlen a Prunus domestica.
...Terpo /1974/ és Eryomin /1991/ szerint a P. domestica származhat a Balkántól keletre lévő területekről, mert a rómaiak hatalmas gyümölcsösöket hoztak létre Pannóniában / az Észak- Balkánon és Dél-Magyarországon/, ami megmagyarázhatja a csoport eredetére vonatkozó keveredést... /lsd.:149.o./ "..a Besztercei szilva ősei a Balkánon keresztül kerültek hozzánk és véglegesen nálunk alakult ki a fajtakör." - mondja Dr.Tomcsányi Pál: Gyümölcsfajtáink c. könyvében 1977.
...A P. domestica-'nak számos alcsoportja és azon belül alfaja ismert, főként a gyümölcs változó megjelenése miatt.../lsd.148.o./
..A Besztercei szilvát először 1552-ben említik egy latin nyelvű dokumentumban: "na libra pruni Besztercei..." 1558-ban írták le az aszalását /Tóth és Surányi 1980./
II. Miksa német-római császárt /1527-1576/ érdekelte a jósága a magyar szilváknak, ezért levelet küldött Verasics Antal Magyarország esztergomi érsekéhez 1573.márc.18-i keltezéssel, szilva oltóvesszőket kérve tőle, különösen négy fajtából: a "Nagy Duránci"-ból, a "Katalán"-ból, és a "Fehér- és Fekete Lószemű"-ből /Rapaics 1940/ / lsd.:167.o./ Smith (1978), mint szinonimáit a "German Prune"-nak említi a "Musquee de Beszterce"-t és a " uetsche Musquee de Hongrie"-t, és megjegyzi, hogy a "German Prune" az 1600 években érte el Németországot..... "Hauszwetsche"-nek nevezték.és nem használták széleskörűen az 1700-as évekig az "uetsche", "Zwetsche" elnevezést sem. lsd.:149.o.
Erről pontosabbat Józsi-bá fog tudni mondani, mert ő érti jól amit a németek írnak róla; az biztos hogy a Hauzswetsche-nek többféle változata is elérhető náluk különböző utóneveken, de hogy ezek hogy kapcsolhatók a beszterceihez, azt én nem értem ki a német nyelvből. (meg mást se nagyon :)
