"a rendőrség által bizonyítottan veréssel, kínzással kicsikart vallomás is bizonyíték lehetne."
Szvsz ez nem tartozik ide, mert a Be. világosan leírja, hogy milyen módon lehet bizonyítékot szerezni, és minden más módon szerzett bizonyítékot kizár. A Pp. szabályai viszont nem adnak ilyen szigorú kereteket, ezért merülhet fel ez a kérdés.
Ne gondold, hogy az Ügyészség minden jöttment fikanick hörgésére kiváncsi. Kováccsal ellentétben legfeljebb azt mondják, hogy ki a f.sz az a solan nevű nick, de úgyis mindegy, hiszen az aki a kőrben-t hosszű ő-vel írja az legfeljebb a magyar helyesírást veszélyezteti és nem a demokráciát. :-)
A BH. nem "hibás. Csak értelmezi a törvényszöveg "minden egyéb" szófordulatát. Méghozzá helyesen értelmezi. Ha a te végletekig kiterjesztett értelmezésedet fogadnánk el, és a bizonyíték jogsértő módon történt létrejötte ( megszerzése) nem lenne akadálya a felhasználásának, akkor - horribile dictu - a rendőrség által bizonyítottan veréssel, kínzással kicsikart vallomás is bizonyíték lehetne.
(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni.
Szvsz itt a BH. "hibás". Idézőjelbe azért tettem, mert a törvények szerint az az igazság, amit a bíróság annak tart. :-)))
A hivatkozott ügyben a hangfelvétel nyilván az alperes személyiségi jogait sértette volna, ezért nem volt felhasználható a tiltakozása ellenére. LÜ kontra Népszava ügyben viszont a hangfelvétel - ha jól értem - Kulcsár és a nő beszélgetését rögzítette. Tehát ha ők hozzájárulnak a nyilvánosságra hozatalhoz, akkor - elvben - a Népszava felhasználhatja bizonyítékként. Az más kérdés, hogy ezzel - szerintem - csak azt lehet bizonyítani, hogy ők beszélgettek; azt viszont nem erősíti meg, hogy a leányzó az ügyésztől tudja, amit tud.
Igazad van, a BH címe valóban nem utal erre egyértelmüen a szöveg viszont szépen indokol:
"A felperes által felajánlott bizonyítást azért nem engedte meg, mert Ptk. 80. §-ának (1) bekezdése tiltja a hangfelvétellel való visszaélést, a (2) bekezdés pedig - nyilvános közszereplés kivételével - a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, ha ahhoz az érintett nem járul hozzá. A bizonyítékként való felhasználás nyilvánosságra hozatalt jelent, ez ellen az alperes kifejezetten tiltakozott. A felperes egyébként nem ajánlott fel egyéb bizonyítást, ezért okirati bizonyítékok alapján el kellett utasítani a felperes keresetét. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezésével kérte az alperesnek a keresetének megfelelő marasztalását. Arra hivatkozott, hogy az alperes a jogszerűtlen magatartása miatt anyagi előnyhöz jutna, ha a nem jogszerűtlen eszközzel nem bizonyíthatná igényét. A Pp. rendelkezései nem tesznek különbséget a már megszerzett bizonyítékok között, ellenben a 3. § (1) bekezdése a bíróság feladatává teszi az igazság kiderítését, ami a perben csak a hangfelvétellel lehetséges. Még ha a bizonyíték megszerzése nem is lett volna szabályos, annak felhasználását a perben semmi sem tiltja.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A bíróságnak az igazság kiderítését célzó kötelezettsége [Pp. 3. §-ának (1) bekezdés] nem jelenti azt, hogy korlátozás nélkül, más jogszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, bármilyen bizonyítást elrendelhetne, illetőleg bármilyen bizonyítási eszközt felhasználhatna. A szabad bizonyítás elvét [Pp. 6. § (1) bekezdése] sem lehet akként értelmezni, hogy a felek minden korlátozás nélkül, bármilyen eredetű és tartalmú eszközt felhasználhatnak az igényük érvényesítése érdekében. A felperes titokban, az alperes képviselőjének hozzájárulása nélkül rögzítette az állítása szerint a képviselővel folytatott beszélgetést. A felvétel, még ha az tartalma szerint valóban bizonyítaná is a felperes állítását, a megszerzésének módja, illetőleg a képviselő kifejezett tilalma miatt, bizonyítékként nem értékelhető a perben.
Azaz a birosag donthet ugy, hogy az egyik fel tudta nelkul keszult hangdelvetelt nem hasznalja fel. Nem latom viszont azt a kitetelt az altalad idezdett szovegben, amely kifejezetten megtiltana a birosag szamara, hogy a mas jogszabalyba utkozo modon keszult felvetelt indokolt esetben felhasznalja.
Mert a személyiségi jog megsértésével szerzett bizonyíték.
BH1997. 53.
A bíróságnak az igazság kiderítését célzó kötelezettsége nem jelenti azt, hogy korlátozás nélkül, más jogszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, bármilyen bizonyítást elrendelhetne, illetőleg bármilyen bizonyítási eszközt felhasználhatna. A szabad bizonyítás elvét sem lehet akként értelmezni, hogy a felek minden korlátozás nélkül, bármilyen eredetű és tartalmú eszközt felhasználhatnak az igényük érvényesítése érdekében [Pp. 3. § (1) bek. 6. § (1) bek.].
Tudott-e mindkét fél arról, hogy a telefonbeszélgetésröl hangfelvétel készült? (mert ugye, ha valamelyik fél nem tudott róla, akkor ez nem bizonyíték.)
Kitünö védekezés, csak sajna néhány kérdés még tisztázatlan:
- Kik folytatták ezt a telefonbeszélgetést?
- Tudott-e mindkét fél arról, hogy a telefonbeszélgetésröl hangfelvétel készült? (mert ugye, ha valamelyik fél nem tudott róla, akkor ez nem bizonyíték.)
Németh Péter, a Népszava főszerkesztője viszont biztos abban, hogy a lap birtokában lévő bizonyítékokkal igazolni tudják állításaik hitelességét, vagyis azt, hogy az ügyész bizalmas információkat szivárogtatott ki.
"Olyan telefonbeszélgetések jelentek meg, amelyekben többek között arról beszélnek, hogy mennyire rá van kattanva az illető ügyész a hölgyre, és hogy mennyi információt képes a továbbiakban belőle kiszedni."
A Legfőbb Ügyészség pereket indított a Népszava, illetve Kovács László ellen
Budapest, 2003. december 7. (MTI) - A Legfőbb Ügyészség személyiségi jogi pereket indított a Népszava és Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter ellen a vádhatósággal kapcsolatos, az ügyészség szerint valótlan, jogsértő nyilatkozatok miatt; a napilap elleni per első tárgyalását hétfőre, a szocialista politikus ellenit jövő februárra tűzte ki a Fővárosi Bíróság - tudatta az MTI-vel Albert Viktor, a bíróság sajtótitkára.
A legfőbb ügyész úr téved, ha azt hiszi, hogy Kovács László egyedül áll azon véleményével, amely miatt most bíróság elé citálják - reagált az MSZP szóvivője.
A Népszava elleni perben a Legfőbb Ügyészség azt kifogásolja, hogy a napilap szeptember 4-i számában arról írt: Kulcsár Attila a Fővárosi Főügyészség osztályvezetőjétől a TV2 riporternőjének közvetítésével megtudta, hogy milyen lépéseket terveznek ellene, s ezt követően távozott az országból.
A Népszava azt állította hogy "a riporternő még a bróker szerepének teljes körű feltárása előtt interjút készített a Fővárosi Főügyészség egyik illetékes, igen magas beosztású osztályvezetőjével. Az ügyész az interjút követően privát közölte a riporternővel, hogy mikor és milyen lépéseket terveznek megtenni Kulcsárral szemben".
A kifogásolt cikk tartalmazza azt is, hogy "a televíziós hölgy Kulcsár barátnője volt, és mindenről tájékoztatta telefonon a brókert. A férfi ezt követően utazott el Bécsbe".
Sódor István fővárosi főügyész a cikk megjelenésének napján tartott sajtótájékoztatóján nyomatékosan hangsúlyozta: az ügyész nem követett el hibát, semmilyen módon nem működött közre abban, hogy Kulcsár Attila külföldre távozzon.
A jövő februárra kitűzött személyiségi jogi perben a Legfőbb Ügyészség Kovács László szocialista politikust perli azért, mert egy Hajdú-Bihar megyei falunapon, szeptember 13-án a híradások szerint arról beszélt: elvárható lenne, hogy az ügyészség a sok százmilliós pénzek elherdálásával kapcsolatos ügyekben ne a nyomozás megszüntetésével, hanem vádemeléssel vegyen részt az igazságszolgáltatásban. Az ügyészség nem bűnüldözést folytat, hanem "bűnpártolásnak látszó módon foglal állást különböző ügyekben".
A Legfőbb Ügyészség szerint valótlan és jogsértő Kovács László azon kijelentése, hogy a nyomozást megszüntető ügyészségi döntések bűnpártolásnak látszanak.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a kifogásolt kijelentések hátrányosan befolyásolják az ügyészség társadalmi megítélését, sértik jó hírnevét. Továbbá a kijelentések Kovács László személyére figyelemmel az átlagosnál nagyobb mértékben alkalmasak arra, hogy a közvéleményt befolyásolják és a társadalmi megítélésben olyan képzetet keltsenek, hogy a bűnüldözésre hivatott ügyészi szervezet "bűnpártolást" folytat.
A személyes befolyásolás kiterjedt lehetőségét mutatja, hogy több országos napilap és rádióállomás idézte szövegkörnyezettel együtt a jó hírnevet sértő tényállítást.
A Legfőbb Ügyészség a nagyobbik kormánypárt vezetője ellen indított személyiségi jogi perben, a jogsértés megállapítása és a hasonló tartalmú további jogsértő kijelentések megtételétől való eltiltás mellett, arra is kéri kötelezni az alperest, hogy nyilatkozatban adjon elégtételt a felperesnek.
REAGÁLÁS AZ MSZP RÉSZÉRŐL
A legfőbb ügyész úr téved, ha azt hiszi, hogy Kovács László egyedül áll azon véleményével, amely miatt most bíróság elé citálják - közölte Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-vel vasárnap közleményben.
"Talán nem kerülte el legfőbb ügyész úr figyelmét az a tény, hogy az elmúlt időszakban a köztársaság parlamentjének többsége sorozatban utasította el a különböző kétes ügyekben megfogalmazott interpellációkra adott választ" - áll a közleményben.
Nyakó István szerint nem véletlen az sem, hogy az elmúlt időszakban már a Fidesz is interpellálja Polt Péter legfőbb ügyészt, "sőt egy alkalommal a bizalmukat is megvonták tőle".
"Bízunk abban, hogy a "nem" gomb megnyomása miatt egy parlamenti képviselőnek sem kell majd bíróság elé állnia, hiszen ez már csak azért is furcsa lenne, mert a mindenkori legfőbb ügyész a parlamentnek tartozik felelősséggel, azaz ebben az esetben a farok csóválná a kutyát" - áll a közleményben.
Nyakó István hozzáteszi: a Magyar Szocialista Párt egyébiránt örül annak, hogy a legfőbb ügyész, amennyiben szervezete jogait sérülni látja, a független magyar bírósághoz fordul.
Megjegyzi, hogy a képviselők is a bíróság döntését szerették volna hallani azokban az ügyekben, amelyeket a rendőrség bűncselekmény alapos gyanúja mellett megküldött az ügyészségnek.
"Az egész magyar társadalmat gondolkodtatja el az, hogy ezen ügyek közül szinte egy sem juthatott el bírósági szakba az ügyészség "közreműködése" miatt" - hangsúlyozza az MSZP szóvivője.
"Budapest, 2003. december 7. (MTI) - A Legfőbb Ügyészség személyiségi jogi pereket indított a Népszava és Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter ellen a vádhatósággal kapcsolatos, az ügyészség szerint valótlan, jogsértő nyilatkozatok miatt; a napilap elleni per első tárgyalását hétfőre, a szocialista politikus ellenit jövő februárra tűzte ki a Fővárosi Bíróság - tudatta az MTI-vel Albert Viktor, a bíróság sajtótitkára.
A Népszava elleni perben a Legfőbb Ügyészség azt kifogásolja, hogy a napilap szeptember 4-i számában arról írt: Kulcsár Attila a Fővárosi Főügyészség osztályvezetőjétől a TV2 riporternőjének közvetítésével megtudta, hogy milyen lépéseket terveznek ellene, s ezt követően távozott az országból.
A Népszava azt állította hogy "a riporternő még a bróker szerepének teljes körű feltárása előtt interjút készített a Fővárosi Főügyészség egyik illetékes, igen magas beosztású osztályvezetőjével. Az ügyész az interjút követően privát közölte a riporternővel, hogy mikor és milyen lépéseket terveznek megtenni Kulcsárral szemben".
A kifogásolt cikk tartalmazza azt is, hogy "a televíziós hölgy Kulcsár barátnője volt, és mindenről tájékoztatta telefonon a brókert. A férfi ezt követően utazott el Bécsbe".
Sódor István fővárosi főügyész a cikk megjelenésének napján tartott sajtótájékoztatóján nyomatékosan hangsúlyozta: az ügyész nem követett el hibát, semmilyen módon nem működött közre abban, hogy Kulcsár Attila külföldre távozzon.
A jövő februárra kitűzött személyiségi jogi perben a Legfőbb Ügyészség Kovács László szocialista politikust perli azért, mert egy Hajdú-Bihar megyei falunapon, szeptember 13-án a híradások szerint arról beszélt: elvárható lenne, hogy az ügyészség a sok százmilliós pénzek elherdálásával kapcsolatos ügyekben ne a nyomozás megszüntetésével, hanem vádemeléssel vegyen részt az igazságszolgáltatásban. Az ügyészség nem bűnüldözést folytat, hanem "bűnpártolásnak látszó módon foglal állást különböző ügyekben".
A Legfőbb Ügyészség szerint valótlan és jogsértő Kovács László azon kijelentése, hogy a nyomozást megszüntető ügyészségi döntések bűnpártolásnak látszanak.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a kifogásolt kijelentések hátrányosan befolyásolják az ügyészség társadalmi megítélését, sértik jó hírnevét. Továbbá a kijelentések Kovács László személyére figyelemmel az átlagosnál nagyobb mértékben alkalmasak arra, hogy a közvéleményt befolyásolják és a társadalmi megítélésben olyan képzetet keltsenek, hogy a bűnüldözésre hivatott ügyészi szervezet "bűnpártolást" folytat.
A személyes befolyásolás kiterjedt lehetőségét mutatja, hogy több országos napilap és rádióállomás idézte szövegkörnyezettel együtt a jó hírnevet sértő tényállítást.
A Legfőbb Ügyészség a nagyobbik kormánypárt vezetője ellen indított személyiségi jogi perben, a jogsértés megállapítása és a hasonló tartalmú további jogsértő kijelentések megtételétől való eltiltás mellett, arra is kéri kötelezni az alperest, hogy nyilatkozatban adjon elégtételt a felperesnek."
Személyiségi jogi pert indított a Legfőbb Ügyészség Kovács László ellen
Répássy Róbert (Fidesz) arra szólította fel Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy határolódjon el külügyminisztere nyilatkozataitól.
2003.12.06 11:00 MNO
A beadvány szerint Kovács megsértette az ügyészség személyiségi jogait, amikor azt állította: a vádhatóság "bűnpártolásnak látszó módon foglal állást különböző ügyekben". Az ügy tárgyalását jövő év február 12-én kezdi a Fővárosi Bíróság.
Az MSZP elnökének kijelentései az Országgyűlésben is vihart kavartak: Répássy Róbert (Fidesz) arra szólította fel Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy határolódjon el külügyminisztere nyilatkozataitól. Válaszában a kormányfő közölte: nem talál kivetnivalót az MSZP elnökének szavaiban.
Ugyancsak a Fővárosi Bíróság tárgyalja hétfőn azt a keresetet is, amelyet szintén a Legfőbb Ügyészség és egy ügyész indított a Népszava című napilap ellen. A vádhatóság szerint az újság egyik cikkében olyan hamis látszatot keltett, mintha az ügyészségnek és az egyik ügyésznek köze lett volna Kulcsár Attila - a több milliárd forint sikkasztással gyanúsított bróker - Bécsbe történt szökéséhez.
Előreláthatólag december közepén lesz Polt–Salgó találkozó. A Népszabadság értesülése szerint Polt Péter legfőbb ügyész a napokban levélben arról tájékoztatta az országos rendőrfőkapitányt, hogy már kész személyes találkozón megbeszélni az új büntetőeljárási törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket. Salgó László vezérőrnagy egyetértő válaszlevelét szerdán kapta kézhez a legfőbb ügyész.
Az [origo] kérdésére, hogy személyesen részt vett-e ezen ügyek vizsgálatában, a legfőbb ügyész azt felelte, hogy minden döntés az ügyészségi szervezet megfelelő helyén és szintjén született, ő általában ismerte a "nagy ügyeket", azonban a döntések meghozatalában nem vett részt. A döntésekért pedig azok felelnek, akik meghozták azokat - válaszolta Polt Péter.
". Miután Sódor István fővárosi főügyész vizsgálatot rendelt el, néhány akta megkerült, két, mellékleteket tartalmazó dosszié azonban most is hiányzik.":-)))))))
Csak nem a Fövárosi ügyészségen van ekkora rend?
Dehát akkor érthető, :-)))))))))
