" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Na mégegyszer: miért a legvastagabb ágak tűnnek úgy, hogy elfagytak, vagy még csak most indulnak be, míg a ceruzavastagságot alig alig elérő vékonyka ágak pedig már 1 hónapja kihajtottak? Az is vicces számomra, hogy nálam(máshol én még ilyet nem láttam)a fél bokor kihajtott, a másik fele pedig nem. Ja és ezt össze-vissza. Ha vékony, ha vastag, ha itt van, ha ott van. Teljesen mindegy, semmi rendszer nélkül vagy kihajtott egy ág, vagy nem. Ezt is miért? A gránátalma meg már 10 centis hajtásoknál tart, nulla fagykárral....
Ha már ez a téma...itt északon... :) Miért van az, hogy a legvastagabb ágak kezdenek el hajtani(azt is csak most)míg amiről azt hinné az ember, hogy elfagyott, az meg már 1 hónapja ki van hajtva....!? Ja és ezt mind az 5 fajtám....
Nem az a baj, hogy elgórja az első termést, hanem az, hogy fagykárosodott és ezért nagyon betegen , ritkásan fakad. Még jó, ha a kicsik a szár aljából, vagy tőről beindulnak.
Az első képen szamártöke van, a ház előtti pedig nénifüge. A szamártökén nem, vagy alig látszik termés, a nénifüge roskadozik alatta. A feltételezhetően bekövetkezett (mérsékelt) fagy ellenére!
Az első termés hullása bizonyos fajtáknál az alacsony éjszakai hőmérsékletek következménye is lehet. Nem kell hozzá fagy, csak fagypont közeli éjszakák!
Nálam itt északon a -13,5°C minimum is betett a fügéknek , főleg a kicsiknek. A nagyobbak jobban bírták , a házhoz közel még jobban bírták. Első termésem csak a ház mellett lesz, de ott is csak mutatóba.
Egyébként a képek nem csupán a mostani fagyhelyzet kimenetelének óriási különbségéről árulkodnak, hanem a téli minimumokról is. A belső völgyekben nem létezhetnének ilyen méretű túlélő fügék.
Füge-helyzetkép a magyar.szlovén határ közvetlen közelében lévő, Pince nevű faluból, a folyóvölgy fölött egy úttöltésnyi magasságból. Emlékezzünk csak Zala belső völgyeinek hasonló fekvéseire! Érdemes megnézni a Google Earth-ön, mennyire közel van a múltkor fotózott helyekhez és mennyire azonos szinten. Aztán mégis... a különbség ég és föld!
"Példádnál maradva lehet a Bács megyei párttitkárnak jó barackpálinkája volt (amivel megvendégelte a döntési helyzetben lévőket), szerette a barackot és ezért ott támogatták a kajszitelepítést ami a mai napig megmaradt, mert mint írtam, senkinek (aki számít) nem érdeke ezt felülvizsgálni, felülbírálni."
Ha ez a konkrét eset nem is éppen így zajlott netán, találóan érzékelteti azt a "tudományos" színvonalt, ami alapján a döntések, kategorizálások, kijelölések, engedélyezések, stb. születtek. Ebből a rákfenéből pedig képtelenek vagyunk kigyógyulni. Ehhez még helyes politikai elvek, törekvések sem elegendőek. A szektorokat intézményi szinten befolyásoló "szakmai" szereplők inkompetenciája és érdektelensége érhető tetten leginkább.
Nekem teljesen világos, hogy miről beszélsz. Csak találgatni próbálom az okokat, mi miatt van kis hazánkban, hogy az illetékesek vakok és süketek...
Talán a Rákosi-korszak következménye, amikor már megégették magukat a gyapot, narancs, stb programokkal. Utána az akkori klimatikus viszonyokhoz (hisz 50 éve azért voltak komoly telek) kialakítottak egy flóratérképet és ehhez azóta sem mert igazán hozzányúlni senki. Talán a nagy politikának nem is érdeke ezen változtatni. (Lásd uniós csatlakozás utáni mezőgazdasági leépítések.)
Az államilag támogatott növénykultúrák területi kialakítására is van egy tippem. Példádnál maradva lehet a Bács megyei párttitkárnak jó barackpálinkája volt (amivel megvendégelte a döntési helyzetben lévőket), szerette a barackot és ezért ott támogatták a kajszitelepítést ami a mai napig megmaradt, mert mint írtam, senkinek (aki számít) nem érdeke ezt felülvizsgálni, felülbírálni. A szőlőnél is hasonló lehet a helyzet. Most meg már csak a "történelmileg" kialakult bor és gyümölcstermelő területeket kell és lehet támogatni.
A lobbi most is nagy úr, és régen is az volt. Erre írtam, hogy sokat számít a szociális (baráti) és rokoni kapcsolat. Ellenkező esetben hosszú éveket, akár néhány generációváltást kell várni, hogy érdemben történjen valami...
"Nem hinném, hogy a közeljövőben lenne olyan ember, aki felelősséggel ki merné jelenteni, hogy Mo-n a klíma alkalmas kivi, káki vagy akár füge termesztésre, holott mi tudjuk, hogy vannak szép számmal olyan mikroklímájú területek, ahol ezek már néhány évtized óta sikeresen termeszthetők."
Ha mi, amatőrök tudjuk, akkor miért nem tudják azok, akik nálunk "hivatalból" sokkal okosabbak? A szőlőt is "mikroklímákon" termesztjük sikeresen. Hogyan lehetséges az olyan, hogy az én "fügeerdőm" szintjén 24 év alatt (amióta megvan ez a telkem) egyetlen alkalommal sem szenvedett fagykárt például a kajszi, amíg Kecskemét környékén, alig-alig túlozva, minden egyes évben, erre ott "termeszthető (támogatott), itt nem. Az én fügéim környezetééhez hasonló (helyenként akár annál is kedvezőbb) "mikroklímák" itt a dombvidéken négyzetkilométer szám vannak. De itt Iklódbördőce adatai a mérvadóak, Kecskemét környékén az ültetvények belsejében mért hőmérsékletek NEM! Nem világos, miről beszélek?
"Valahol" meg lehet érteni őket? A hülyeséget nem lehet megérteni. Annak az a legfőbb jellemzője, hogy fölfoghatatlan!
Sok olasz gyümölcstermelő szakember barátom fordult meg itt, a véleményüket nem merem leírni....
Nem hinném, hogy a közeljövőben lenne olyan ember, aki felelősséggel ki merné jelenteni, hogy Mo-n a klíma alkalmas kivi, káki vagy akár füge termesztésre, holott mi tudjuk, hogy vannak szép számmal olyan mikroklímájú területek, ahol ezek már néhány évtized óta sikeresen termeszthetők.
Ha az embernek van hozzá alkalmas területe, pénze és szereti a kihívásokat, akkor most is belevághat nagyobb volumenű termesztésbe. Nem?
Állami támogatást viszont csak "szakértőknek minősített" (emberek vagy szervezetek) által tuti kockázatmentesnek ítélt vállalkozásra lehet kapni. (Kivétel ha az illetékessel megfelelő szociális vagy rokoni kapcsolatban van az ember)...
Ma kötözgettem szegény kis datolyaszilvámat, aztán észrevettem vmi dögöt a törzsén....agyonnyomtam őket, google keresés alapján pajzstetű lehet. Összenyomtam az összeset, lehet még velük bajom? :) Életemben nem láttam még ilyesmiket, lehet kaptam őket a növénnyel együtt tavaly...fene tudja.
"Nekünk kell nyitott szemmel járni, figyelni a környezetünket, hogy tudjuk mi az ami a mi kertünkben megmaradhat és mi az ami nem."
Nem szeretném lebecsülni annak az amatőr-kertészkedésnek a jelentőségét, amit mi itt folytatunk, de én mindig (titkon) gazdaságépítésben gondolkodom. Üzemi méretekben működtetett, jövedelmező, nagy hozzáadott értéket biztosító gyümölcskultúrákban. Az "üzemi" nálam nem azt jelenti, hogy "nagyüzemi", csupán azt, hogy gazdasági tényezőként létező, piacra termelő, jövedelmet, megélhetést biztosító, a kiváló potenciált képviselő dombi területek körzetében lévő települések kihalását megállító, azokat felvirágoztató. A munka értelmét és becsületét visszaszerző!
A mi amatőr mozgalmunk lenne hivatott ennek a referenciális alapjait megteremteni, ha már az ezt kiszolgálni hivatott tudományos intézmények erre alkalmatlanok. Elég lenne az is, ha legalább méltóztatnának a mi referenciáinkat elfogadni. Én a dicsőségről is hajlandó lennék lemondani és átadni nekik a glóriát, csak történne valami olyan, ami jelenleg csak az álmaimban létezik!
A most másfél éves unokámon két év múlva tesztelni fogom, de már most biztos vagyok az eredményben. Pofonegyszerű dolgokról beszélek! Van itt olyan, aki nem látja be???????
Valahol meg, csak nem a 21. században, azon ismeretek tükrében, amelyek még tapasztalatilag is oly könnyen elsajátíthatók (lennének), de amelyeknek láthatóan még sincsenek birtokában.
Mindenki teljes magától értetődő természetességgel veszi tudomásul, hogy például szőlőtelepítésre, adott régión belül, arra kijelölt, meghatározott területekre kaphat támogatást a leendő borász. Senki nem tekinti egy-egy egész megyére kiterjedő szőlőtermesztési tilalmi oknak a zabari típusú völgyekben, vagy ugyanannak a hegységnek a töbörjeiben mért nyári fagyokat, amelynek a lankáin történelmi borvidékék működnek évszázadok óta.
Itt senki nem tud gondolkodni? Mindössze a fentiek analógiáját kellene alkalmazni a közigazgatási-határ-skatulyák felszámolásához, ha már az elefántcsonttornyok oly zártak és magasak, hogy onnan már idáig leszállni nem is lehetséges, hogy valaki, aki számít(!), maga megtapasztalhassa a regionális valóságot. Sőt legyen annyi intelligenciája a saját(!) diszciplínájában/szektorában, hogy indikátorok segítségével tájékozódni és reális ítéletet hozni tudjon.
Tanácsot szeretnék kérni, mert van egy paw fám, és azt hiszem, hogy meg kellene majd metszenenm, ha még nem tettem meg. Eléggé csak az oldalágak kapnak prioritást. Esetleg tudna segíteni valaki, hogyan alakítsam tovább a megfelelő korona eléréséhez?
A másik pedig, hogy van egy tomurim, de a tavalyi hajtása télen letört, most így sínylődik...mit is tehetnék? :) Persze homokos a talaj itt, de a többi szépen fejlődik.
"határtalan nagy ökörségeiket és klímatérképeiket mutogatják és azok alapján a körtét-almát-bogyósokat támogatják egy közigazgatásilag körbehatárolt területen"
Azért valahol őket is meg lehet érteni.
Egyrészt számon kérhető véleményt kell mondaniuk egy adott térségről ezért inkább a biztosra mennek. (Nem lennék meglepve, ha a biztosítók "keze" is benne lenne ezekben a szakvéleményekben, klímatérképekben a kisebb kockázatvállalás érdekében.)
Másrészt minden kiskert mikroklímáját azért ők sem ismerhetik, jegyezhetik fel.
Persze ettől még lehetnének pontosabbak, kisebb területegységre vonatkozóak ezek a szakvélemények és a vertikális terepváltozásokra is kiterjedhetnének (hisz itt nálunk az Alföldön is észrevehetően más a mikroklíma 0,8-1 méter szintkülönbség változásnál), de gondolom ennyire részletes véleményt senki nem kér tőlük, így marad az egy mondatos "ezt és ezt tuti lehet" válasz, illetve a legpesszimistább klímatérkép...
Nekünk kell nyitott szemmel járni, figyelni a környezetünket, hogy tudjuk mi az ami a mi kertünkben megmaradhat és mi az ami nem. Igaz ez nem vigasztalja azt, aki nagyüzemi gyümölcsöst akar telepíteni és elutasítják azzal, hogy "az nem oda való"...
És ha például az egyetemek nagyjainak a képébe mázolnánk (mint a burleszkfilmek tortáját) azt az immár tonnákban mérhető fügét, kákit, kivit, amit csak idáig megtermeltünk, nem tudnánk egy hőmérőnél is jobban érzékelhetővé tenni a valóságot?
