„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
Tehát pl. a paraznaság ellen a legjobb harcmód, hogy az embereket felszólítjuk, paráználkodjanak, hiszen így előbb-utóbb rádöbbennek milyen csúnya dolog paráználkodni?
Pont ahogy egy matematikus vagy bárki aki matematikával foglalkozik.
Ha nem fogadod el a matematika axiómiáit, az egész nem működik.
Mondjuk: "pont", ami nem létezik SEHOL a valóségban, még soha senki se látott pontot. Bármi amit pontnak mondanak, közelről nézve valójában egy körszerű vagy négyzetszerű test. Pont nincs. A matematika azt mondja: tégy úgy mintha lenne, ezt hidd el bizonyíték nélkül.
De mondhatnék "kört" is, meg azt hogy "12". Egyik se létezik. Ezek absztrakciók.
Nem jut el hozzá, hogy Istene egy kádnyi vért rendelt a nem faragott kövekből tákolt oltárának a "szentelésére".
Jó házi feladat lenne számára, hogy gyűjtse össze, a zsidó mitológiai főhős számára kedves leölendő állatokat:-)
Állatáldozás miatt prosperált Jeruzsálem
2013. szeptember 5. 13:31
Messziről, több száz kilométeres távolságból érkeztek a zsidó zarándokok kétezer évvel ezelőtt Jeruzsálembe, hogy a templomnál állatáldozatokat mutassanak be. A második templom idején a diaszpórákban élők így járultak hozzá az ábrahámi világvallások szent városának gazdasági fejlődéséhez.
A szakértők egy ősi szemétdombon talált állati csontok vizsgálata után jutottak erre a következtetésre. A Journal of Archaeological Science szeptemberi számában publikált tanulmányban a kutatók kifejtik, hogy a jeruzsálemi templomhoz több száz kilométerről érkeztek zarándokok, akik állatokat áldoztak fel, s lényegében ez jelentette Jeruzsálem gazdaságának motorját.
Akkoriban Jeruzsálem egy virágzó metropolisz volt, holott egyetlen természeti kinccsel sem rendelkezett, és távol helyezkedett el a főbb kereskedelmi útvonalaktól. A Talmud szerint a város gazdasági központja a templom volt, az egyetlen olyan hely, ahol a zsidók állatokat áldozhattak Jahvének: az ősi történetek leírják, hogy a rabbik állatok vérében térdepeltek, illetve hogy volt olyan nap, amikor 24 óra leforgása alatt 1,2 millió állatot öltek le a hívők. Josephus Flavius zsidó történetíró szintén említést tesz az állatáldozatokról.
Ha valaki 5 évesen várja a Mikulást, mert hisz benne, az különbözik attól, aki 34 évesen várja, mert hisz benne?
U.a. hinni Ausztrália létezését, mint a menny létezését, ha egyszer nem voltál ott?
Aki elhiszi a beszélő kígyót, a kerubot, az égig érő lajtorját, mert szerepel a Bibliában, az nem hiszi a Hétfejű sárkányt, a beszélő lovat, az égig érő fát, mert az Benedek Elek összes?
Mi alapján hisz a „feltámadásban”, és mi alapján nem az „inkarnációban”?
Az egyik zsidó szerző által megírt szöveget miért hiszi, míg a másik zsidó szerző által írt szöveget meg nem? Mi alapján választ?
Ezer és ezer hasonló kérdés tehető fel ezekkel kapcsolatban.
És kritikátlanul elfogadjátok ki ki, a maga érzelmei v. felekezete, vagy amibe szocializálódott…
Ám aki a korának megfelelő tudományos ismereteket hiszi, azt semmiképp nem hasonlítanám a fenti hithez.
Az számomra nagyon érdekes, amikor a hívők más és más képpen, módon hiszik ami a Bibliában szerepel.
37 Péter fogadkozott: „Miért ne követhetnélek már most? Életemet adom érted.” 38 Jézus leintette: „Életedet adod értem? Bizony, bizony, mondom neked: Mire megszólal a kakas, háromszor megtagadsz.
Azért nem vágom le a 3 x megszólaló kakast. Mert Jézus már feltámadt él !
Biztos ezek a szerencsétlen emberek a szívük keménysége miatt ették meg a húst, hisz a fundihíg szerint akinek nem kemény a szíve (ő szűvnek írja) az nem eszik húst.
