"Nagy tévedés, hogy a lézer egyhelyre küldi a fényt. Minden irányban jönnek a hullámok a lézerfény keletkezésekor is, csak úgy van tokozva az eszköz, hogy csak az egyirányba menő sugarakat engedi ki."
Kapitális tudatlanság. A 21. században ekkora butaságot még az olyan laikusok is ritkán mondanak, akik nem képzelik magukat fizikusnak, sőt "szuperfizikusnak".
Ha a tokozás nyelné el a lézerből minden irányba induló sugarakat, akkor pillanatokon belül elolvadna már egy közepes energiájú lézer tokozása is.
Sőt akkor is nagyon kell vigyázni, ha mondjuk valami átlátszó edénybe töltött folyadékot gerjesztünk lézerfénnyel, nehogy beleérjen a nyaláb a kvarcüveg küvetta valamelyik sarokélébe, ahol vastagabb, s a hosszabb úton több energiát nyel el. Mert akkor egyszerűen lereped a felmelegedéstől.
"Fogsz egy fényforrást. Teszel elé annyi szűrőt, hogy másodpercenként csak egy villanás legyen az ernyőn."
Nem hiszem, hogy ezt szűrővel meg lehet csinálni. De ha igen, akkor mond el hogyan.
"Ha egy helyre akarod küldeni, irányított fényforrás szükséges, LaSeR."
Nagy tévedés, hogy a lézer egyhelyre küldi a fényt. Minden irányban jönnek a hullámok a lézerfény keletkezésekor is, csak úgy van tokozva az eszköz, hogy csak az egyirányba menő sugarakat engedi ki.
"Ezzel viszont az a probléma, hogy indukált emisszióval készítik..."
Ez nem baj, csak így több hullám áll össze és ezek erősítik egymást.
"legalább kettő foton indul el egyszerre."
Fotonok nem léteznek. Hullámdarabok indulnak egyszerre, amelyek erősítik egymást.
" A kérdés az, hogy mekkora a fáziskésleltetés köztük."
Semekkora, különben kioltanák egymást.
A hullámdarabok azonos fázisban vannak és átfedik egymást. Ezért van az, hogy a lézerfénynek sokkal nagyobb a koherenciatávolsága.
"Tehát a kérdés jogos, hogy ez egy foton, vagy bozonikusan összegyűlve több."
Ez értelmetlen kérdés, mert fotonok nincsenek.
Hullámdarabok vannak, amelyek sokmillió rezgésből (elemi hullámból) állnak, vagyis ezek méteres hosszúságú hullámvonulatok, más szóval hullámsorok, hullámsorozatok.
Én úgy nevezem őket, hogy "wavser" (véjvzer), ami a hullám + sorozat szavak elejéből képzett szó.
"Newton 3 törvénye, amit itt lenn a földön alkalmazunk"
mégis miként írhatja le a bolygómozgásokat, ha:
"Amikor Newton megfogalmazta a törvényeit, akkor elhanyagolta a Föld forgását, a Föld sugarát végtelen nagynak vette, és nem vette figyelembe a gravitációt."
Ha van csillagászati Nobel, akkor sem sok esélyem van. Ha Ciolkovszkij, az űrhajózás atyja sem kaphatta meg, akkor én bármit felfedeznetek, nem fenyeget ez a veszély.
Különösen, hogy te még azt se tudod, hogy csillagászati felfedezésekért is adnak Nobelt. A LIGO-ért (amiben Frey Zsolt is részt vett) történetesen 2017-ban. 2020-ban a fekete lyukakért kapott Penrose, az Unvierzum gyorsuló tágulásának kimérésért adott 2011-es díjról nem is beszélve.
Míg te egyre olyan ostobaságokat ismételgetsz itt, mint mondjuk, hogy a fény méteres hullámszakaszokból áll, a mostani Nobelt érő attoszekundumos fényimpulzusok a mikronnál is sokkal rövidebbek. Pl. az 1 femtoszekundum ideig tartó fényimpulzusok teljes hossza 0.3 mikrométer, a 100 attoszekundumos impulzusoké, pedig 30 nanométer.
No például ilyen jelenségeket állítanak elő a kvantumoptikai laboratóriumokban.
Amelyeknek te még csak a létezéséről és a céljairól se tudtál, annyira csodálkozva kérdeztél vissza, amikor egyszer említettem, hogy én évekig egy ilyen intézetben dolgoztam. Évekkel azelőtt, hogy Krausz Ferenc dolgozni kezdett ezeken a chirpelt tükrökön.
Én pontosan tudom, miről folyik a vita. Newton dinamikai törvényeiről, amelyekről neked halvány sejtelmed sincs.
Ezzel a hozzászólásoddal is újabb mélységeit tártad fel a tudatlanságodnak.
Newton gravitációs törvényével önmagában nem lehetne magyarázni a bolygómozgásokat, abban ugyanis szó sincs semmiféle mozgásokról, csak tömegekről, erőkről és távolságokról.
Mozgásokról, gyorsulásokról és sebességekről csak Newton I. és II. törvényei szólnak.
A negyedik is kettő az egyben. Lineáris szuperpozíció és függetlenség.
Utóbbiról azt írja Feynman: feltesszük, hogy a vizsgált töltés elmozdítása nincs hatással a világ összes többi töltésének helyzetére, maradnak a helyükön.
Ez persze egy speciális feltevés, ritkán teljesül.
