A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
Egy konkrét példa segíthet megvilágítani, mire gondolok.
A pörgettyű pl. nagyon meglepő, elképesztő viselkedést tud mutatni, rengeteg ilyen videó van a neten. Azt lehetne hinni, hogy esetleg a newtoni mechanika nem érvényes rá. De nem, kiderül, hogy helyesen alkalmazva, a newtoni modell következetes alkalmazásával a jelenségek magyarázhatóak. Kicsit nehezebb matek, de minden rendben, nem kell elvetni a newtoni modellt, csak megbirkózni a kicsit nehezebb matekkal.
Nem meglepő, hogy a relativisztikus jelenségek kapcsán is arra gondolnak az emberek, hogy ilyesmiről van szó. Valamit kicsit máshogy kellene számolni, esetleg van valami észre nem vett paraméter, valami eddig ismeretlen tulajdonság, anyagi minőség, esetleg új szabály. Meg kell találni, figyelembe venni, és minden a helyére kattan.
A nagy lépés annak felismerése, hogy itt nem erről van szó. A teljes korábbi modell téves, csak közelítése egy egész más modellnek. Olyan szabályok is érvénytelenek, amiket mindenki magától értetődőnek tartott.
Aki nem érti, az tipikusan azt nem képes elfogadni, hogy a világ teljesen más, mint ahogy elképzelte, tanulta, tapasztalta. Valami mechanizmust keres, ami magyarázza a relativisztikus jelenségeket a régi rendszer keretein belül, csak néhány új felismeréssel kiegészítve. Ez az, ami nem megy.
Azt felismerni és elfogadni, hogy teljes korábbi világkép úgy téves ahogy van, el kell vetni és teljesen új modellt kell építeni - ez az amire sokan képtelenek.
Hogy aztán az új modellt milyen szinten ismerik meg, mennyire fogékonyak az elegáns, általános matematikai konstrukciók iránt, az már egy következő lépés. A nagy lépést már előtte meg kellett (volna) tenni: azt felismerni, hogy az új matematikai modell nem egy mechanizmust ír le a régi szabályok között, nem egyszerűen beilleszti, magyarázza a kilógó kísérleti tényeket a meglevő világképbe, hanem egy teljesen más világ matematikai modellje. Mert a régi modell egyszerű tévedés volt.
És szerinted aki megtanulja(?) a speciális relativitáselméletet az automatikusan úgy fogja gondolni hogy az ikrek eltérő öregedését az anti-háromszögegyenlőtlenség okozza?
- - - -
Amúgy: néha látom azt a gondolatot, hogy a speciális relativitáselméletben első verzióiban még nem volt téridő, csak később került bele, már az áltrel hatására. Amikor úgy döntöttek, hogy vesznek egy sokaságot, és az lesz minden folyamat háttere.
Mi a fenének kellett Mungo-nak a specrelt megemlítenie...
Eh. Fáradt vagyok újra leírni az egészet. A lényeg, hogy akárhányszor valaki megemlít egy specrel dolgot, azonnal kitör az offtopic parttalan vita. Pedig csak egyszer kéne mindenkinek megtanulnia a speciális relativitáselméletet.
"Mi a fenének kellett kitadimanta-nak a specrelt megemlítenie egy kozmológiai témában! Itt is rögtön elharapózik az értelmetlen "specrelben mi valódi?" végtelen gittrágás. Arra ott vannak a specrel fórumtémák!"
Mungo (1177): "Gondolj csak a specrel hosszkontrakciójára. (A tárggyal nem történik semmi. Az én vonatkoztatási rendszeremben rövidebb, mint a nyugalmi rendszerében. Egy másik vonatkoztatási rendszerben más mértékű kontrakciót mérnek. A kontrakció mértéke függ a bázisválasztástól. Stb, stb...)"
Nekem az a célom, hogy jó kis paradoxonokat verjek ki Bétából, így jelen itten szereplésem neki köszönhető. Mindenesetre hamar rövidre zárom a témát. (Ha ő nem reagál, akkor már le is van zárva.)
Mi a fenének kellett kitadimanta-nak a specrelt megemlítenie egy kozmológiai témában! Itt is rögtön elharapózik az értelmetlen "specrelben mi valódi?" végtelen gittrágás. Arra ott vannak a specrel fórumtémák!
Tudomásul kéne venni, hogy nem mindenki képes megérteni a speciális relativitáselméletet, nekik ott vannak az ikerparadoxonos meg vonatos-bakteros témák, ott futhatják a felesleges köreiket a specrel "filozófiáján" rágódva, amíg meg nem unják.
Nem érdekel a hosszkontrakció "valódisága", amíg nem definiálja valaki a "valódi" szó jelentését. Fenyegetésem azonban most beváltom, azaz számszerűsítem a példát:
"Űrbéli túlélőverseny egyik csillagközi űrállomása (koordináták: x=0, y=-1 fénysec) fedélzeti computere - Hiperszupi - vészesen közeledő (vx=0, vy=-1 fénysec/sec) meteoritot (helyesebben: meteoroidot !) észlelvén lőirányba állítja Overkill-t, a tömegpusztítót. Ám ekkor rádióüzenet érkezik:
Achtung! Hamarosan elvonul előttetek egy 2 fénymásodperc gyári hosszú, tök-egyenes, számotokra 0.86c sebességű, extrém szilárd katonai szabócenti (az x tengely mentén).
Hiperszupi-t kiveri a víz - tudván, hogy a lőirányra merőlegesen elsuhanó cemópeti átmenetileg akadályozza a meteor szétzúzását, (mivel az x tengelyen levő ablak szélei x1=-0,75, x2=+0,75 fénysecnél vannak) de aztán így szól: - Hála az égnek, a cemó minekünk csak 1 fénymásodperc hosszú! (lőni meg úgy kell, hogy a lövedék akkor haladjon át az ablakon, amikor a szabócenti közepe az ablak közepén van, az intelligens lövedék kikerüli a szabócentit, csak legyen helye hozzá)
Kérdés: Jól kalkulál?"
Erre én megírtam a neked nem tetsző választ. Szándékomban áll ezt is megismételni - persze ezt is számszerűsítve.
Hogy érted azt, hogy az Overkill tömegpusztító? A meteoroidon nincs embertömeg, a fizikai tömeg pedig megmarad a specrelben.
Elfelejtetted leírni, mi az aminek örülsz, hogy másnak is feltűnt?
"az energia(anyag)megmaradás törvénye is kimondja . . ."
Nem tudtad, hogy az általános relativitáselmélet szerint kozmológiai léptékekben nem érvényes az energiamegmaradás törvénye? Se globálisan se lokálisan. Úgyhogy a Nagy Bumm kezdeti sűrű forró állapotában egyáltalán nem volt jelen mindaz az energia, ami a ma ismert világegyetemben van. Hanem az inflációs felfúvódásban keletkezett. Mert meg kell szokni, hogy az energia ilyen körülmények között egyáltalán nem megmaradó mennyiség, hanem keletkezhet, és megsemmisülhet. (Nagy kár, hogy ez a számunkra nem teszi lehetővé örökmozgók építését.)
"Nem kellene vitatkozni a tényekkel – mármint a nem anyagi természetű számításokkal"
Számomra az itt kezdődő szöveged értelmezhetetlen.
Még csak annyit, hogy az Univerzum kora elég pontosan ismert.
Hiszen az energia(anyag)megmaradás törvénye is kimondja: a még nem ismert univerzum minden anyaga (és nem anyagi természetű energiája, akár!) egy szubatomi méretű ponthalmazban is elfér(t)... és ez jó. Már úgy értem, nyilvánvalóan helyes következtetés.
Én erre soha nem lennék képes, ezért is gratulálok a gondolat kiötlőjének és mindenkinek, aki ezt érteni véli, mint valóságot – mert a tudomány nem hit kérdése.
Nem kellene vitatkozni a tényekkel – mármint a nem anyagi természetű számításokkal.
Nyilván, az energiaminimum elve alapján nyugvó állapotban létező szubatomi energiacsomót megzavaró ismeretlen plusz energia (de hogy az honnan eredhetett, még nem tudjuk) billentette ki egyensúlyi állapotából az időtlen, de semmi esetre se formátlan, ellenben állandó térfogatú, a kiteljesedésre váró (energia)csírát – a kétségkívül létező univerzumot. De az is lehet, hogy (egyelőre) ismeretlen forrásból, egyre csak nőtt a csíra energiája - majd kiszámoljuk.
Őrület! Már csak az univerzum pontos korát kell meghatároznunk, és akkor képben leszünk.:-)
A matematika jó sokáig, kb. a múlt század elejéig a bölcsészettudományokhoz számított, ott tanították. Ezért voltak bölcsész matematikusok. Hiszen a matematika bölcsészet volt.
Aztán átkerült a természettudományi oldalra (angolul: science, míg a bölcsészet: arts), és azóta már nincs bölcsész matematikus. Természettudós sem. Per definíció.
Olyan ember persze lehet, aki tanulta ezt IS, azt IS, és lehet jó tudós is, de mivel tanult természettudományt és matekot, már nem is bölcsész. Legfeljebb bölcsész IS.
Ha a téridőt önmagában akarjuk leírni, tehát háttér nélkül, aminek már nincs egy még befoglalóbb háttere, akkor nem igazán tudom, hogy a geometrián kívül mi játszhatna még. Hiszen ennek a háttérnek a szimmetriáit kell kísérletileg megvizsgálni. Ezek a szimmetriák természetesen csoportot fognak alkotni, és ez már meg is határozta a geometriát. Nem tudok elképzelni geometrián, szimmetriákon kívüli egyéb dolgokat.
Persze. Talán túlzásba vittem az "és pont"-ot. Nem volt benne semmi pejoratív, én is csak arra használtam, hogy megmértük, és az van. Kész. Pont.
Én annyival bővítettem ki, hogy ha olyan "magától értetődő" elvárásokat teszünk fel, mint homogenitás és relativitás elve, akkor meg elméleti úton nem lehet más, mint Galilei vagy Minkowski. (És itt is van egy és pont.). Aztán pedig mérünk, és pont. :)
Üdítő és tanulságos lényeglátás! Valóban, de sok kárt okoz ez a szemléletmód azoknak, akiket valamennyire érdekel a valóság (bár annyira nem, hogy alaposabban utánaolvassanak)!
Annyival egészíteném ki (biztosan van még jó pár jellemző is), hogy a bölcsészfizika egyik ismérve az egyszerű (valójában felszínes és elnagyolt) válaszok bonyolult kérdésekre.
Ami messze van, az kicsinek látszik. Hálás vitatéma lenne, hogy ez a méretcsökkenés valóságos-e. Hiszen mérhető, stb. Én persze nem lehetek kicsi, mert én vagyok a világ közepe, a kitüntetett hely, engem tilos, sőt tudománytalan messziről nézni.
"Az sajnos tudálékosság, értelemzavarásra igencsak alkalmas sallang."
Francokat! Az az Olvasó megnyerése. Konkrét választ is adhatok, de akkor konkrét számpéldát kérek kezdőfeltételekkel, a megfigyelő és az objektumok koordinátáival. Javaslom, hogy tedd meg ezt a szívességet, mert ha nem, akkor én teszem meg. És akkor nem fogadok el kifogást.
Számodra váratlan, hogy a kinematika geometriai érvelésen alapul? Ez így volt már a specrel előtt is. Amikor az általános iskolában először találkoztam a "kinematika" megnevezéssel, csodálkoztam is, hogy minek külön nevet adni ennek a dolognak ? Hisz pusztán a geometria egy alkalmazása.
Amúgy az sem magától értetődő, hogy tisztán geometriai magyarázat elég. Lehetne olyasmi is mint mondjuk a elektromágnesség, ahol egyéb jellemzők is számítanak.
Arra a gyakori kérdésre próbáltam válaszolni, hogy miért pont Minkowski. Természetesen a mérésekből tudjuk hogy jobb, de esetleg lehetne ennek is valami további magyarázata. Ha van is, nem tudjuk, erre mondtam hogy pont.
Azt meg, hogy miért éppen a Minowski a jobb modellje a valóságnak mint a Galilei, nem tudjuk. És pont.
De tudjuk. Mert megmértük. És pont.
Mindössze 3, mindenki által óvodás korban megismert, és zsigereinkig természetesnek vett szimmetriának mindössze 2 téridő felel meg. A Galilei és a Minkowski. Kísérlettel lehet dönteni közöttük. Megmértük. Az elme diadala. A szócséplés semmirevaló voltának bizonyítéka. És pont.
