Hogyan tehetjük jobbá a világot? Fenntartható technikai fejlődés, egyensúlyra törekvés, környezetvédelem, egészség, jobb és tartalmasabb, hasznosabb élet
A 16 milliós Dunántúl méretű Hollandia még élelmiszer exportőr is, nem csak magukat látják el, úgyhogy 20-30 millió ember mi is játszva el tudnánk látni élelmiszerrel, de nem ez a baj, hanem az, hogy munkával nem tudnánk ellátni őket.
Genetikai alapon igen. Azonban a civilizáció fejlődése abba az irányba mutat, hogy az együttműködés (ami inkább a fejlettebb tudatos énhez kapcsolódik) egyre inkább gyümölcsözőbb lesz mint az agresszió.
Ez egy optimista felfogás. Legyen igazad. Az a baj, hogy a népesség növekedése gyorsabb ütemű, mint az együttműködési készsége.
A mindkét fél számára előnyös önkéntes együttműködések emelték fel erre a szintre a civilizációt, a tudományt, stb..
Ennek már túlélési előnye van az ösztönökbe írt agresszív önzéssel szemben.
Az emberek életterének zsugorodásával arányosan növekszik az agresszivitásuk. Ezt a patkányoknál már bizonyították. Az embereknél is ez a helyzet, csak álszent módon nem verik dobra.
Az elképzelés az, hogy kb. 2 C átlaghőmérséklet-emelkedés után visszafordíthatatlan a folyamat. Ez az a lépték, ami biztosan veszélyes. Egy csomó paraméterről lehet tudni, hogy összefügg a globális hőmérsékletemelkedéssel. Közülük sokról azt is, hogy antropogén hatásra változik, tehát összefüggés van az ember tevékenysége, és a stabilitási feltételek között. Gyakorlatilag minden ilyen változás a stabilitás ellen hat, ebből a szempontból negatívak a hatások. Biztonságosnak azt lehet nevezni, amiről tudjuk, hogy nem boríthatja fel a jelenlegi ökoszisztémát. Ehhez képest viszont még azt is lehet tudni, hogy bzonyos paraméterek hatása felborítja, sőt azt is, hogy bizonyos mértékben már felborult emberi hatásra. Vagyis sokkal többet is lehet tudni annál, minthogy "nem biztos, hogy fennmarad a stabilitás az antropogén hatások mellett".
Európa valóban betelt, azonban az a baj, hogy itt meg a nyugdíjlufi miatt nem lehet csökkenteni a szaporulatot.
(Persze eközben az egy főre jutó energia- és nyersanyagfogyasztás a legnagyobb, és akkora ökológiai lábnyomon él egy átlagos trafikos vagy óvónő, mint száz afrikai.)
"Az ember önző, mohó és agresszív genetikai alapon."
Genetikai alapon igen. Azonban a civilizáció fejlődése abba az irányba mutat, hogy az együttműködés (ami inkább a fejlettebb tudatos énhez kapcsolódik) egyre inkább gyümölcsözőbb lesz mint az agresszió.
A mindkét fél számára előnyös önkéntes együttműködések emelték fel erre a szintre a civilizációt, a tudományt, stb..
Ennek már túlélési előnye van az ösztönökbe írt agresszív önzéssel szemben.
"Na de ennek hogyan van realitása, hogy megberheld úgy az embert, hogy a következő generáció már ne éltessen putyini pszichopatákat meg középkori lefejezős őrülteket?"
Az embert is - érzésem szerint bizonyos hormonok késztetik különféle elvetemültségekre. Az ilyen hormonok túltermelődése - gyógyszerek ill. szuggerálás helyett sejteinek átprogramozásával gondolom meggátolható.
Megjegyzem, ha a hús tápoldatban tenyészthetősége megoldódik, a háziállatok szenvtelen leölését lehetővé tévő - kíméletlenséget biztosító hormonainkra se lesz már szükségünk - azaz ezek kiiktathatókká válnak (termelődésük feleslegessé válik).
Na de ennek hogyan van realitása, hogy megberheld úgy az embert, hogy a következő generáció már ne éltessen putyini pszichopatákat meg középkori lefejezős őrülteket?
2-3 éve még valóban voltak részleges viták. De amire gondolhatsz, az bizony még sokkal inkább a kilencvenes évek volt. A mostani IPCC jelentés elég alaposan, mondhatni minden eddiginél alaposabban foglalta össze a helyzetet. Egy szóban: nincs már újabb 24 óránk. Ezen tehát már 15 éve nincsen vita.
A fogalmaidat egyébként majd helyre kellene tenni. A következtetések sosem válnak ténnyé. Az két külön dolog, olaj meg víz. A szabályszerűségek viszont nem is következtetések, hanem objektíven létező dolgok, ettől mondják ténynek. Másik, bizonyítani csak matekban lehet, természettudományban ilyesmi képtelenség. A tényeket nem kell - az elméleti következtetéseket pedig nem lehet. Namost még egy dolog ;) A bioszféra nincsen egyensúlyban, de soha nem is volt, hát hiszen hogyan is lenne, egy elképesztően bonyolult, állandóan változó, működő, ingadozó struktúra. Bizonyos tulajdonságai robusztusak ugyan, de az nem jelent egyensúlyt. Amíg a mérleg mutatója ingadozik, az sem egyensúly. Csakhogy amíg a mérleg be tud állni az egyensúlyba, addig a bioszféra számára nem létezik egyensúlyi pont. Amire a hőmérsékletingadozásnál szerintem gondolsz, azt határciklusnak, avagy stabilitásnak mondják, attól függően, hogy mit akarnak kifejezni vele.
Szóval az érveléshez azért valamennyire bele kell folyni a szakmába, mert másképp nem tudunk miről beszélni.
Ezzel a jobbá tétellel az a gondom, hogy el kell választani egymástól az emberi természet, viselkedésforma jobbá tételét és a Föld nevű bolygónk megmentésére irányuló törekvéseket. A kettő ugyan szorosan összefügg, mert kölcsönhatásban állnak és mind a kettő egy nagyon lassú folyamat.
Az ember önző, mohó és agresszív genetikai alapon. Ezen nem tudunk változtatni csak gyógyszerezéssel, tömeges agymosással. (Szerintem már javában benne vagyunk mindkettőben.)
A zöld mozgalomnak jók a célkitűzéseik, de addig nem lesz átütő eredményük, amíg tömeges az éhezés, mert az mindent felülír. Ha az éhezőket feltápláljuk, szaporodnak, mert jogukban áll. A létszámgond nincs megoldva.Ha elvesszük az állatvilág életterét, akkor csak a kutyával és a csótánnyal élhetünk együtt, mert azok emberi maradékon is megélnek. Marad az állatkert és a természetfilm-múzeum.
Mert mi a fontosabb ? Az ember, vagy a gazellák? Milyen alapon diktál Európa, hogy mit kell csinálni Afrikában? Itt már majd minden állatot kipusztítottak még az ókorban. Vagy Amerika miért akarja megszabni, hogy Afrikában a leopárdok fontosabbak, mint az ott élő emberek ?
A vége úgyis az lesz, hogy kell a terület az embernek és emiatt az állatoknak kell menniük.
" összefüggésük az emberi beavatkozás fokozódásával ugyanolyan tény, mint az, hogy ha egy bolygóhoz közelebb mész, az jobban fog vonzani."
Ezen még vitatkoznak a tudósok, ne legyél benne 100% biztos. A tények a következtetések is, igen, ha be tudod őket bizonyítani.
Hogy a bioszféra egyensúlya felbomlott, azt még nehezebb bebizonyítani. Pl. az is lehet egyensúly, hogy időnként növekszik az átlaghőmérséklet, időnként csökken. Az északi jégtakaró csökken, a déli növekszik.
Húh, Afrikában éghajlati öveken át zarándokolhatsz úgy, hogy nem látsz fehér embert. Milyen zöldek? Feketék vannak, és zömük borzalmas körülmények közt él, és a Föld legdrasztikusabban népesedő területe, ami az egész bolygót magával ránthatja.
A pillanatnyi lélekszám is egy egyszerű tény, nyilván.
Emellett a stabilitási paraméterek megváltoztak, 50 év alatt 20%-kal nőtt a CO2-koncentráció, egy-kétszáz éve rohamosan pusztulnak ki a fajok, aminek a mértéke mostanra egybeesik a földtörténet öt nagy katasztrófájával, olvad a sarkvidék, terjednek a sivatagok, olyan mértékben emelkedik az átlaghőmérséklet, hogy az utóbbi tíz évben már a statisztikai bizonytalansága is szertefoszlott. Ezek a folyamatok tények, és az összefüggésük az emberi beavatkozás fokozódásával ugyanolyan tény, mint az, hogy ha egy bolygóhoz közelebb mész, az jobban fog vonzani.
Ténynek hívják az események következetes együttjárását is, nemcsak az egyedi mérési eredményeket.
Kína területének csekély mértéke művelhető, ezáltal lakható és mégis 1,4 mrd. ember lakik arrafelé.
Indiában majdnem ugyanannyi lakos, csak a terület harmada Kínáénak.
Indonézia és a többi távol-keleti országokról már ne is beszéljünk.
Európa betelt, nem is akarnak több gyereket a családok, de nem is nagyon férne el a jelenlegi duplája.
Afrikát meg a zöldek, meg az öko..stb-ik meg akarják tartani rezervátumnak, ott nem halhat ki egyetlen állat sem, még akkor sem, ha a sok ember éhezik. A dzsungelt nem lehet irtani, a gorillát nem lehet megenni. Mi lenne, ha egy kenyai ember azt mondaná, hogy Európában ne együnk csirkét.
