4. perctől kb. Hatodik percnél szólal meg a führer :D
Igen, lehet ezekkel varázsolni, pl. valami olyant hallottam, hogy ha három hónap után kikerül a munkanélküli segélyezettek köréből, akkor már nem tartják munkanélküliként számon. Vagy valami ilyesmi volt.
De nézd a reális példát, ami körülötted van. Rengeteg cég bocsájtott el embereket, ezzel szemben csak egy-kettő növelte a termelését, százmilliárdos támogatásokkal hoztak létre 50-100 munkahelyet... csak a környéken több gyár szűnt meg, vagy csökkentette a termelését.
Az államadósságba szintén százmilliókat öltek bele, mégsem csökkent. Mert olyan szinten magasak a kamatok, hogy egyszerűen képtelenség önerőből fizetni őket.
„Azt mondja az eu, hogy itt csökkent az államadósság, a munkanélküliség, és a nyugati cégek célországként tekintenek hazánkra….”
jó lenne, ha megadnád a hivatkozást, hol, mikor, ki mondta ezt?
Churchill mondta, állítólag, hogy „ Csak azt a statisztikát hiszem el, amit én hamisítottam.”
Sok igazság van benne, mert egyébként igaz statisztikai adatokkal remekül félre lehet vezetni a zembereket.
Ezekről az adatokról nem tudunk eleget, kibányászni meg nincs nagy kedvem.
De nézzük meg azt, amit tudhatunk. A végén kezdem. Persze a tévedés jogát fenntartom.
Munkanélküliség.
Az állam nyilvántartja azokat, akik bejelentkeznek a munkanélkülieknek járó támogatásra. Ez nyílván egy konkrét szám, de nem azonos a tényleges munkanélküliek számával. Van a foglalkoztatottak száma, ez is egy konkrét szám. Az ember azt várná, hogy ha csökken a foglalkoztatottak száma, nő a munkanélküliség. Ez nincs teljesen így. A tanuló elvégzi az iskoláját, ha dolgozni kezd, nő a foglalkoztatottak száma, de változatlan a munkanélkülieké. Ha nem tud elhelyezkedni, akkor a helyzet fordított.
1000 munkanélküli, napi 8 órában közmunkát végez. Olyanok az adatok, amilyenek. Mi változik, ha 2000 közmunkás dolgozik az 1000 helyett, de csak napi 4 órát. Csökken a munkanélküliek száma, és nő a foglalkoztatottaké. Az elvégzett munka változatlan.
Beérett a fűszerpaprika. Sok idénymunkást kell felvenni. Csökken a munkanélküliek száma, nő a foglalkoztatottaké. Vége a sulinak, a végzett diákok a nyári szünetet töltik, nő a munkanélküliség, de nem csökken a foglalkoztatottak száma.
A lényeg az, hogy azonos időszakokat szabad csak összehasonlítani, és az a minimum, hogy mind a két adatot nézni kell.
Van még egy jelentős gond, a külföldön dolgozók. A statisztika a hazai foglalkoztatottak számába számolja be azt is aki külföldön dolgozik. Ez pedig önámítás. És azt se hagyjuk ki, hogy azt már nem veszik munkanélkülinek, aki a vizsgált időszakban legalább egy óra munkáért pénzt kapott.
Nem lehet az egyszerű földi halandónak tisztán látni. Ha a kormány közli, hogy csökkent a munkanélküliség, az ellenzék meghazudtolja, mert csökkent a foglalkoztatás. És persze fordítva. Az elmúlt évhez képest nőtt az ipari termelés, tehát valószínűleg csökkent a munkanélküliség.
Államadósság.
„Az államadósság egy adott országban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege. Fogalmába beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelő intézmények hitelei, valamint az állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás is. Névleges törlesztés, ha az állam az adósság törlesztésére újabb hitelt vesz fel. Hitelfelvétel történhet a kormányzat különböző szintjein (központi, szövetségi és helyi szervek adósságai).
Államadósság belföldi finanszírozása történhet: Államháztartáson belül, Jegybanki hitelnyújtással, Üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával, Vállalatok és a lakosság által.
Államadósságot külföldről finanszírozhatják: Nemzetközi szervezetek, Más országok, Külföldi bankok, Nemzetközi alapok, Külföldi befektetők."
Az államadóságot többnyire a GDP százalékában, vagy az illető ország valutájában adják meg.
Ez aztán lehetővé teszi, hogy félrevezető szövegeket lehessen nyomni.
Nálunk a kormány színrelépését követően (is) csökkent a GDP, ez változatlan adóság esetén is az adóság állomány százalékos növekedését eredményezi. De romlott a forint árfolyama is, ez is, változatlan összetételű, és mértékű adóság esetén, statisztikailag romlást hoz. Az is lehetséges, hogy az EUR adóságunk csökken, de a GDP csökkenése, és a forint árfolyamának romlása mégis az adóság növekedését mutatja.
Az országra a külföldi eladósodás a veszélyes. Japán jobban eladósodott, mint mi, de főként a saját polgárai hiteleznek, ezért senki nem fél nekik hitelezni.
Jövőre nagyobb összeget kell törlesztenünk. Nem hiba, esetleg előre, mondjuk kötvényeket kibocsájtani, ezzel növelve az adóságunkat, hogy legyen miből törleszteni.
Azt sem gondolom bajnak, ha olyan dologra veszünk fel hitelt, ami a hitel nélkül nem valósítható meg, de fontos, és gazdaságos cél. Például nem hiszem, hogy a paksi bővítést a kormány a mellényzsebéből fizetné ki.
Valahogy így látom ezeket a dolgokat. Érdemes az ÁKK lapját megnyitni (http://www.akk.hu/). Jobb oldalt lehet látni, hogy mennyi a jelenlegi adóságunk, mennyit nőtt, és az adóság szerkezetéről is van infó.
Jó, ha odajön, és akar adni egy szórólapot, majd szó nélkül elmegy, ha elfogadod ha nem, az rendben van. De amikor éppen olvasna az ember egy pár órás úton, és leülnek mellé beszélgetni, az azért már tolakodás. Ha natán nem egyezik a véleményed velük, és ezen felháborodnak, majd súlykolják tovább a mondandójukat, az már agresszivitás :D
Tegnap éppen addig értem rá. Most átfutom a híreket, és megyek vissza programozni meg szimulátort futtatni :)
Akkor te is jobbikos vagy, csak még nem tudsz róla! :D
A szeretetbő nekem ott elég, amikor rendszeresen jön valami szektás a tömegközlekedési eszközökre, és osztogatja a szórólapot, hogy Jézus mennyire szeret téged... na azoktól pl. kiráz a hideg... alapvetően igazuk van, nem beszélnek hülyeséget, de az a fajta agresszivitás és szeretet, amivel közelednek, ijesztő :D
És igaza lehet ,van, vagy mégsem Dr. Ángyán József-nek ?? Szerintem te sem tudod hogy igazán
melyik párthoz tartozól:). Én nem vagyok Jobbikos,sőtt baloldali sem. Inkább ha lehetne "Hit és testvériség közösség " lenne copyright:) Itt az Igazság a szeretet az eggyenlőség és a testvériség lenne a fő írány elv. És most ellentmondok magamnak. Mert ez már Túlnyúlik határokon
és nemzeteken minden embert szeretni kell "igen azokat is " vagy meg kell próbálni én sem vagyok külőnb " sőtt sz@r ember vagyok" egy szegény ember, ugyanonnan jött mint én ,ugyanoda megyünk is vissza, csak nem mindenki ugyanaszt kapta indulássnál,de a hazatérésnél megkérdezik Te mitt tettél a javakkal amit kaptál az Atyai ház elhagyásánál és hogy haszosítottad a testvéreid javára.
Egy újabb téma, amiről érdemes lenne elbeszélgetni, mert személy szerint én nem értem...
Azt mondja az eu, hogy itt csökkent az államadósság, a munkanélküliség, és a nyugati cégek célországként tekintenek hazánkra... ezt én nem értem... az államadósság nem nőtt? Munkanélküliség nyáron és ősszel persze hogy nő, az idénymunkák miatt, de még mindig a pár éves átlag felett van ha jól emlékszem...
Na megyek át az eszkábába, jó ötleteim támadtak :D
,,Három és fél milliárd forintot osztanak szét idén a tanyafejlesztési program keretében. Az 529 pályázó közül a legtöbbet Budapest V. kerülete kapta. A belvárosi tanyaprogram összesen 226 millióból gazdálkodhat.
...
Óriási volt az érdeklődés a tanyafejlesztési program iránt az idén, ez abból is adódhat, hogy az utóbbi tíz évben a tanyán élők száma mintegy 240 ezerről 300 ezerre nőtt - mondta a vidékfejlesztési miniszter a programról rendezett sajtótájékoztatón.''
Mivel hogy a vásárcsarnokot kell felújítani, arra megy a legtöbb pénz, a többi úgy látszik mellékes. Talán azért találták ki a piacot, mert nyáron általában jó idő van, télen meg nem terem meg a zöldség-gyümölcs... azaz egy része megterem, annak meg elég egy jóval kisebb piac is...
Na azért a ,,britt tudósok megállapították'' téma általában erős fejfájásra ad okot...
Leírják mi a gond, mivel mi a baj, és hozzák a nagy hülyeséget, hogy hány balatonnyi területtel lehetne kiváltani. Hát könyörgöm, ha tudják mi a baj, akkor nehogy már ara hivatkozzanak, hogy a közvélemény ellenzi az atomerőművet... Minden évben van egy időszak, amikor ontják magukból a szórólapokat, hogy lehet energiát spórolni. És ezzel kb. ki is merül a téma, oktatás letudva. Támogatás semmi, enyhe rávezető kényszer meg pláne nincs. És sok milliárdból világítják ki a Parlamentet, meg a Lánchidat, az éjszakai közvilágítás meg még fényes nappal is működik... most ha egy egyszerű fényérzékelőt nem tudnak beszerelni a rendszerbe, akkor mit várunk? Persze, ahol lehet, erőltetik, pl. napelemes buszmegálló... mert az marha fontos, hogy digitálisan írjuk ki, mikor jön a következő busz, a papír más őskorinak számít. Ezzel amúgy nem lenne baj, ha úgy működne, mint pl. Londonban. De nem úgy működik, hanem sokkal rosszabbul, néha értelmezhetetlen. A napelemet meg persze hogy a legnagyobb fa alá teszik be...
És megint csak a lényeg nem jön ki a szakértők torkából: meg kell szüntetni a felesleges pazarlást, tudatos oktatással és pályázatokkal lejjebb vinni az energiafogyasztást, majd a kisebb energia egy részét elő kell állítani megújuló forrásból.
,,...ezt várhatjuk a Hazai Hatékonyság című programtól...''
Igen, ezt már számtalanszor láthattuk. Ez abban merül ki, hogy a leggagyibb nyílászárókat és falszigetelést dobálják fel a panelekre, majd pedig télen a lakók nyitott ablaknál alszanak, annyira fűt a távhő...
Volt egy helyi példa, ahol alpinista módszerrel vállalták a panelek szigetelését, olcsóbb volt, mint az állványzat. Erre mi lett? Tönkretették a céget, mert rontotta az állványkölcsönző párthaver bevételeit...
,,Az energiaigényünknek jelenleg egyharmadát teszi ki a villamos energia fogyasztásunk, a másik harmadát az épületek fűtése, a harmadik harmadát a közlekedés teszi ki.''
Na ennyit erről... kapásból három olyan szelet a magyar tortából, ami politikai érdek útjába esik...
„Én magam is, amikor elkezdtem ügyelni az energiafogyasztásomra, azzal szembesültem, hogy komolyan csökkenteni tudtam a saját fogyasztásomat. Ehhez elég, hogy kikapcsolom a DVD lejátszót, ha nem használom, csak akkor csavarom fel a fűtést, ha valóban hideg van a lakásban, illetve lekapcsolom a villanyokat, ha nem tartózkodok egy helyiségben”
Na ez nagyot ütött... most komolyan meglepődik azon, hogy ezek miatt csökkent a fogyasztása? Alap dolog lenne, de mégsem az. Innentől kezdve mit akarunk, ha még a minimálist sem tudjuk teljesíteni.
Szintén helyi téma, panaszkodtak a társasház lakói, hogy sok villanyszámlát fizetnek... szerintük azért, mert elavult a ház vezetékrendszere, és az áluminíjum sok áramot pazarol el. De olyan mértékben durvák voltak az adatok, hogy egy háromszor akkora családi ház három hónap alatt nem fogyaszt annyi áramot...
Eszükbe sem jutott, hogy kicseréljék a vezetékeket, vagy egyéb felújítást végezzenek, mert nekik arra nincs pénzük, meg az enkormányzat csinálja meg, még véletlenül sem ők...
A végére maradt a varázsszó: ,,vélte''. Na ezért tartunk még itt, mert mindenki csak véli, nem csinálja...
Na igen, használjunk csak káros anyagokat, a régi jól bevált redőny helyett... az, hogy lámpát gyújtogatnak, az már csak hab a tortán, akkor már világítanának vele...
A hőre lágyuló műanyagok feldolgozására számos eljárás létezik. Néhányat vázlatosan leírok.
Talán a legtöbbet hallott, a fröccsöntés. Képzelj el egy, legalább két részből álló öntőformát, olyant, mint amibe például fémet öntenek, csak itt a forma a fém, és a beömlő nyílás vízszintesen nyílik. A beömlő nyíláshoz illesszünk hozzá egy olyan berendezést, mint egy hurkatöltő, és azt melegítsük kívülről. A műanyag megömlik, és gyorsan benyomjuk a hűtött fémformába, ahol megszilárdul.
Persze több adagnyi anyagot szokás a hengerben tartani, hogy legyen idő a felmelegedésre gyorsabb gyártás esetén is. A fűtés is több eltérő hőmérsékletű zónára oszlik.
Ennek a technológiának a szokásos módja az, hogy nem egyszerű dugattyút, hanem csigadugattyút alkalmaznak. A csigadugattyú olyan, mint egy húsdaráló csigája, de nem csak forgatni lehet, hanem előre, hátra mozgatni is.
Amikor a forma teli van, forgatják a csigát, és engedik, hogy a bekerülő anyag hátra nyomja a csigát. amikor a csiga előre szállította a szükséges mennyiségű anyagot, akkor kinyitják a formát, kiveszik a készterméket, bezárják a szerszámot (formát), és a csiga gyors előre nyomásával bepréselik a következő adagot.
Így készítik például a LEGO kockákat. Alig látható, pici tű méretű nyíláson fröccsöntik be az anyagot. Ide biztos nem használható szennyezett anyag, mert a beömlő nyílás eltömődik, és selejt selejtre keletkezik. Egyébként nem semmi az a teljesítmény, ahogy azt biztosítják, a színek, és méretek évtizedeken keresztül változatlanok, és a Nyíregyházán most gyártottak pontosan illeszkednek a 30 évvel ezelőtt Dániában gyártottakkal. (Nekem is van 30, évvel ezelőtti, olyan, mint az új. A LEGO ABS-ből készül.
Csövet, rudat, lemezt extrudálnak. Az extruder egy olyan berendezés, mint egy hosszú húsdaráló, melynek a külső része több, szabályozott zónában fűthető, és nincs benne forgó kés, de a lukacsos lemez benne van. A bekerülő anyag előrehalad, megmelegszik, képlékennyé válik, és a gép elején a nyílásnak megfelelő méretben, és alakban folyamatosan távozik. Akkor, ha a nyílás kör keresztmetszetű, rudat, vagy zsinórt lehet gyártani, ha téglalap alakú, akkor lemez készül. Amennyiben a nyílás külseje kör keresztmetszetű és a lukas tárcsára szerelünk egy tüskét, hogy a nyílás körgyűrű alakú legyen, csövet lehet gyártani.
Az extrudálásnál nem jó, ha az anyag melegítve nagyon folyik, mert nem kezelhető jól, amikor az extruderből kilép. Olyan különbség kell legyen köztük, mint mondjuk a nokedli tészta, és a csipetke tésztája közt.
Akkor, ha a tüskén, igazából torpedónak hívják, keresztül kellő nyomással levegőt vezetnek a készülő cső belsejébe, olyan vékonyra fújható fel, hogy fólia keletkezik. Nyilvánvaló, hogy más tulajdonságú anyag kell a föld alá temetett földgáz vezetékhez, és az uzsonnás zacskó fóliájának gyártásához.
Már volt szó a polietilénekről. egyes polietiléneket csövek, másokat fólia, megint másokat föccsöntött termékek gyártására fejlesztettek ki. (És akkor a többi feldolgozási módot nem is említettem.)
Az etilén „kiegyensúlyozott” molekula. Ezalatt azt értem, hogy mindegy, hogy melyik irányból közelitek hozzá az elektromágneses erőtér körülötte homogén. A vinilklorid esetén ez nem igaz, mivel az egyik szénatomon lévő klór erősen negatív. Ennek köszönhető, hogy a polietilén taszítja a vizet, a PVC meg nem. ( A klórnál negatívabb a fluor. Ha a klór helyett fluor lenna, akkor nagyobb lenne a molekula két vége közt a diferencia. Viszont, ha az összes hidrogént az etilénben fluorra cseréljük, megváltozik a helyzet. A tetrafluoretilén kiegyensúlyozott molekula. A poli-(tetrafluoretilén), legismertebb márka nevén a TEFLON, erősen taszítja a vizet, és szinte minden mást.)
Az egyik úgy viselkedik, mint a víz, a másik, mint az olaj. Nem is lehet összekeverni őket.
A PVC fólia, nem regenerálható együtt a polietilén fóliával. De ki az, aki megkülönbözteti?
Amit eddig leírtam, azok tények, még akkor is, ha alaposan leegyszerűsítettem.
A következők, bár tartalmaznak tényeket, inkább a véleményemet tükrözik.
Leginkább az elbomló szemetet kellene a többitől elkülönítve gyűjteni. Ahol arra mód van, komposztálni, és ami nem komposztálható, azt levegőtől elzártan kezelni, hogy metán szabaduljon fel. A metán hozzá keverhető a földgázhoz, de a vegyipar is fel tudja használni. Akár műanyagok gyártására is használható. Például New York szemetének jelentős részét hatalmas területen tárolják, földel fedik le, szondákat eresztenek a szemétbe, és a keletkező metánt felhasználják.
A szemétbe kerülő többi anyag ipari módszerekkel szétválasztható. Persze a veszélyes hulladékok külön kezelendők, de az külön történet.
A fémek, az üveg, a műanyagok külön választhatóak.
Persze érdemes a könnyen azonosítható dolgokat akár külön is begyűjteni, papír, pille palack.
A műanyagokat zárt térben, oxigéntől elzártan bomlásig kell melegíteni, ekkor többnyire szénhidrogének keletkeznek, és ezek a rendszerbe visszaforgathatóak.
Tudok ezzel kapcsolatos kísérletekről, lehet, hogy vannak műszaki nehézségek, de szerintem inkább a gazdaságosság lehet a probléma. Olyan ez, mint a palagáz. Drágulnia kellett az olajnak ahhoz, hogy megérje kitermelni.
Meg persze környezet tudatos viselkedést is igényel, és sok-sok pént!
Nem tudom sikerült-e leírnom eleget ahhoz, hogy látható legyen, vannak olyan tőlünk független körülmények, melyek lehetetlené teszik a műanyag háztartási hulladékok nagyon nagy részének regenerálását. Lehetünk mi a legügyesebb nemzet, a sámánok ráolvasása nem oldja meg ezt a problémát sem. Persze jó lenne, ha az emberek többet tudnának, és beszélnének ezekről a dolgokról. Kevesebb Való Világ, és több valódi világ kellene, a problémáival, és lehetőségeivel együtt.
Hozzá tenném, hogy nemrégiben olvastam olyan ablaküvegről, mely képes áramot is termelni. Vanádiumoxidot használnak az előállításánál. A vörösiszap vanádium-pentoxid!
Meg mit hallok a rádióban? Jelentősen csökkenthetjük a hulladékot a ... programmal, ahol is komposztálókat osztanak ki a jelentkezőknek :D Ezen pl. jót nevettem, mi is igényeltünk egyet, csak a teszt kedvéért. Bár már egy m3 tele van, és megkezdtem még egyet, de azért kíváncsian várom, mi fog elférni 40*40*valamennyi centiméteren :D
Igyekszem úgy írni, hogy ne legyen tele a szöveg képletekkel, és szakszavakkal. Teljesen azonban nem tudom elkerülni. Ha valamit nem írok le elég érthetően, érdemes rákeresni a gugliban, vagy nem sértődöm meg, ha én kapok kérdést.
Nézzük a képleteket. Szó volt az acetilénről. Két szénatom, hármas kötéssel egymáshoz kapcsolódva, a maradék vegyértékeken hidrogén. ( képlete: C2H2). Akkor, ha sósavval reagáltatjuk vinil-kloridot kapunk. C2H2 + HCl → CH2=CH–Cl (vinil-klorid).
A benzol C6H6 összegképletű gyűrűs szénhidrogén. Jellegzetes szagú, átlátszó, szobahőmérsékleten folyékony anyag. Jelentős mennyiségben nyerhető ki a kátrányból is.
Akkor, ha egy benzol molukula, és egy vinil-klorid molekula úgy kerül összekapcsolásra, hogy a benzolból, és a vinil-kloridnak a csak hidrogént tartalmazó szenénél lévő hidrogént elvesszük, és a felszabaduló vegyértékkel összekapcsoljuk a két molekulát eggyé, akkor vinil-benzolt kapunk. Hétköznapi nevén ez a sztirol.
A sztirol a polisztirol monomerje. Monomer, az az anyag, amely képes önmagéval, vagy más monomerekkel összekapcsolódva nagy molekulát létrehozni. Ez a polimer, ha ezt egyfajta molekula teszi, és kopolimer, ha többfajta. Szokás a sok, de nem elég sok molekula összekapcsolódásával keletkezett anyagot oligomernek nevezni. Ha több féle anyagot kapcsolunk össze lehet a kiindulási anyagikat komernek is nevezni.
A sztirol átlátszó, jellegzetes szagú, szobahőmérsékleten folyékony, anyag.
Állás közben, különösen, ha napfény éri önmagától polimerizálódik. A polimerje szilárd. (Persze ez a szilárd, azért folyadék, ahogy azt korábban leírtam.)
Egyes kémiai reakciókhoz, hogy létrejöjjenek energiaközlésre van szükség. Ez az aktiválási energia. Számos reakció, ha elindult képes több energiát termelni, mint az aktiválási energia. Ezeket csak beindítani kell, és fenntartják magukat, sőt! Gondoljunk a puskaporra.
Modellezzük ezt a dolgot energetikailag. Képzeljünk el egy hosszú lejtőt. Valahol a tetején csináljunk, egy lukat. Tegyünk bele egy golyót. A golyónak helyzeti energiája van, de ahhoz hogy ezt mozgási energia formájában hasznosítani tudjuk, ki kell emelni a gödörből. Az az energia, amit további helyzeti energia formájában hozzáadunk, az az aktiválási energia. Kis gödör, és nagy lejtő esetén világos, hogy a mi szempontunkból energia többletet nyerünk, ha legurul a lejtőn..
Megtehetjük, hogy a golyót nem emeljük ki a gödörből, hanem ásunk egy alagutat. Az, ami ezt a lyukat ássa a kémiai reakcióknál az a katalizátor.
Nyilván, ha egy gödörbe sok golyó van, akkor jobb egy alagút, mint minden golyót felemelni, különösen, ha a felemelés, az aktiválási energia, szükséglet magas.
A sztirol esetén az aktiválási energiát szolgáltathatja melegítés, és akár a napfény UV sugárzása is. Polimerizálódáskor nem szabadul fel nagy hő, ezért nem kell olyan intenzív hűtés, mint a PVC-nél. Nem szükséges vizes közeg. Lehet tisztán, néhány segédanyag bekeverésével, polimerizálni. Ez a tömb polimerizálás.
A plexi lemezeket is tömbpolimerizálással állítják elő. A monomerje a metil-metakrilát. Először csinálnak egy „oligomert”, elő polimert. Ez egy méz sűrűségű anyag. Ezt az anyagot két egymástól megfelelő távolságra lévő üvegtábla közzé öntik, persze a széleket lezárják. Ezeket a táblákat, hogy a levegő eltávozzon vákuumozzák, és napokig 37 fokon tartják. Ezalatt a polimerizáció befejeződik, a terméket kiveszik az üvegtáblák közül méretre vágják, és kész.
A hőre lágyuló műanyagok, többnyire folyadékok, ha szerkezeti alapon döntünk halmazállapot kérdésében.
Ha ezeket az anyagokat melegítjük, meglágyulnak, és egyre kisebb, és kisebb viszkozitással rendelkező anyag ként viselkednek.
Ilyen a PVC is csak az a baj, hogy a lágyulási hőmérséklet tartomány közzel esik a bomlási hőmérséklethez. Bárki tapasztalhatja, ha mondjuk, egy csatornacsövet melegít. A polisztirol is meglágyul, de szerencsére nem kezd olyan hamar bomlani.
Ezért lehet, akár folyamatos tömbpolimerizálást végezni.
Képzelj el egy függőleges, hosszú fém csövet, melynek az alján, mint egy kolbász töltőnél van egy lyuk. A palást, több zónában elektromosan, szabályozhatóan fűthető. felül szivattyúval benyomjuk a monomert, az halad lefelé, melegszik, polimerizálódik, és mire kész a polimer, addigra elég meleg ahhoz, hogy meglágyuljon. A cső alján a kész polisztirol folyik ki. (Ez egy lágy massza.) A kifolyó szálat bevezetik egy vízszintesen lévő vizes hűtőkádba, ott megszilárdul. A procedúra végén egy berendezés Tűzkőnyi méretű darabokra vágja. Ez a granulátum. Később ezt dolgozzák fel. (No persze, valójában ennél komplikáltabb a dolog, de ez a lényege.)
A polisztirol víztiszta rideg, kemény anyag, szoktak belőle például olyan tálcát készíteni, amely hasonlít egy ólomkristály tálcára.
Felmerült az igény olyan termékre, mely nem olyan törékeny, mint a polisztirol.
Ezt az igényt sztirol tartalmú kopolimerekkel lehet, többek közt, kielégíteni.
Sztirol, és butadién kopolimerizálásával állítják, elő az un. ütésálló polisztirolt.
Akkor, ha akrilnitrilt, butadiént, és sztirolt használnak a kész polimer neve ABS.
Vannak egyéb, kevésbé elterjedt sztirol tartalmú kopolimerek, vagy kémiailag azokhoz közelálló termékek. Ezek jól használhatók használati tárgyak előállítására.
Ezek a keverék polimerek, többnyire egymással is keverhetőek. Ekkor polimer keverékekről beszélünk.
A butadiént egyébként műgumi előállítására is felhasználják. Lehet olyan butadién tartalmú terméket előállítani, mely nem térhálós, de másodlagos kémiai kötések révén olyan mintha gumi lenne.
Puff neki, nem minden gumi, ami gumiszerűen viselkedik. Ez is megnehezíti a regenerálást.
Ha apró polisztirol gyöngyöcskékbe pentánt préselnek, ekkor a pentán folyadék, és a gyöngyöcskéket később egy formába téve megmelegítik, a gázzá váló pentán felfújja a polisztirolt, mint a víz a pattogatott kukoricát.
A polisztirol remekül ég. Ott ahol ez gondot okozhat, égésgátolt terméket KELL használni. Szerintem a házak külső szigeteléséhez is!!
Aki nem azt használja veszélyezteti magát, és családját.
Magyarországon a Dunastir gyárt, vagy gyártott?, Százhalombattán polisztirolt, és „hungarocellt” is. A finomító közelsége előny.
A rendszerváltás előtt nem volt gyártás nálunk. A szovjetunióból kaptuk a szükséglet java részét. A kereteket államközi szerződés szabta meg. Aztán az illetékes külker vállalat képviselői kimentek szerződni. Kellő mennyiségű vodka, és lánchíd konyak elfogyasztása után megegyeztek abban, amit valójában már az államközi szerződés rögzített. Igyekeztek elérni, hogy a szovjet fél valamiért „kénytelen” legyen eljönni hozzánk. Ez nekik olyan volt, mint nekünk nyugatra utazni.
A megállapodásnál ott volt az Országos Anyag és Árhivatal is. A kontingenst, ami nem fedezte az ország igényét, ők osztották el a nagyobb vállalatok közt. A kisebbek a kijelölt TEK vállalaton keresztül kaptak, ha kaptak.
Egy kis baksis itt, egy kis baksis ott, egy kis primőr a TSZ melléküzemágából, néhány határidő napló, üzleti ebéd. nem kell feltétlenül nagy dologra gondolni, és máris volt, talán több is, mint kellett volna az alapanyagból.
No , akkor megfogtad az isten lábát. Kicsit átkeresztelve exportálhattad nyugatra, mert az anyag olcsó, és jó volt. Lett export számod, fejleszthetted a bért, kaptál válon veregetést, vándor zászlót, kiváló vállalat lett a cég. Sőt importálhattál egyéb anyagot.
Az anyag hiány esetén, akinek van anyaga, annak van munkája, és meg is kérheti az árát. Ha nem volt kapacitásod, akkor bérmunkában, csekélyke bérért elvégeztetted azzal, aki nem tudott szépen mosolyogni arra, aki osztotta a kontingenst.
Ezt csak azért tettem hozzá a dologhoz, hogy legyen egy példa miket okoz az, ha az állam túlszabályozza a piacot.
Akkor leírom amit eredetileg gondoltam. Még két műanyag családot, hátha, aki olvassa máskép látja azokat az anyagokat, melyek körülvesznek minket a hétköznapokon.
Ha nem fenyegetőzik feljelentéssel, mindenki már rég nem vele foglalkozna.:D
A múlt század negyvenes éveinek végén megkezdődött az ország iparosítása. Sajókazinc község környékén, ne keresd a térképen, elég sok barnaszenet bányásztak. Építettek ezért egy szénosztályozót, egy hőerőművet, és egy műtrágya gyárat. Kibányászták a szenet, osztályozták, a javát elégették, a keletkezett áramot betáplálták az országos rendszerbe, a hulladék hőt felhasználták, az egyébként sok áramot fogyasztó műtrágya gyárban.
Lassan három községet összevontak Sajókazinc és Barcika lett Kazincbarcika, később hozzácsatolták Berentét is. A hőerőmű pernyéjére alapozva létesítettek egy könnyűbeton elem gyárat. Ezzel építeni kezdték a várost.
1963-ban Berentén épült egy PVC gyár. A nyugatnémet Hoechst cég licence alapján 6000 tonna kapacitással létesült. A PVC előállításához acetilén szükséges Az eredeti terv az volt, hogy Tiszapalkonyán,( Leninváros, jelenleg Tiszaújváros) épül fel, ide a Szovjetunióból vezetéken érkezett volna földgáz. Ebből állították volna elő a PVC-t.
Viszont volt egy kutató, aki, még Kossuth díjat is kapott, mert kitalálta, hogy a magas kéntartalmú borsodi szén kokszolható, és alkalmas a vaskohónál felhasználásra. Nosza rajta elkezdtek építeni egy kokszoló üzemet Berentén. Sok minden elkészült még egy gyárkémény is, mire kiderült, hogy a kén benne marad a kokszban, és a termék használhatatlan volt.
Volt tehát egy félig kész gyár, nem volt még szovjet földgát Leninvárosban. Ezért Berentére építették a PVC gyárat. Az acetilént karbidból készítették. A karbidot Vietnámból hozták. A másik nyersanyag a PVC-hez a sósav. A sósavat helyben állították elő, konyhasó higanykatódos elektrolízisével. Az évek során a higany itt, ott kicsöppent, aztán átszivárgott mindenen, és, amikor Kb. 20 évvel ezelőtt megnézték az anyagmérleget hiányzott több 10 tonna.
Mivel a Sajó ott folyik az út túloldalán, keresni kezdték a folyóban. Végül az üzem alatt találták meg. Szerencsére ott egy vastagabb agyag réteg visszatartotta.
Na, ennyit a szocializmus építéséről.
Talán még annyit, hogy a PVC előállításának megoldására Sok évet fordított rá a Szerves vegyipari, és műanyagipari kutató intézet, és később az önállósult Műanyagipari Kutató Intézet. A kutatások vezetője azt mondta, hogy érdemes volt kutatni, mert így jól tudtak a németeknél alkudni.
Ma már persze sokkal több a kapacitás, és ha jól tudom Tiszaújvárosból csövön jön az etilén, és a szintézis más vonalon történik.
De mi a PVC?
Egyike a legrégibb hőre lágyuló műanyagoknak. A németek 1912-ben állították először elő.
Tiszta állapotban rendkívül rideg, törékeny anyag.
A vinil-klorid egy kb. mínusz 13-14 Celsius fokon forró színtelen jellegzetes szagú folyadék.
Vízzel nem elegyedik. Akkor, ha a vinil-kloridot összekeverjük zárt edényben olyan anyaggal, mely elősegíti a molekulák összekapcsolódását, és melegítjük nyomás alatt, hogy folyadék maradjon, beindul a polimerizáció. Viszont a polimerizáció hőt termel, sokat, és nem lehet eléggé hűteni, felrobban a cucc. A meleg felforralja a még nem polimerizált anyagot, és BUMMMM.
Egyébként sem tudnánk mit kezdeni egy nagy tömb PVC-vel.
Ezért azt csinálják, hogy vízbe keverik a vinil-kloridot. Két mód van rá, hogy annak ellenére, hogy a két anyag magától úgy nem keveredik egymással, mint a víz meg az olaj, mégis sikerüljön.
Az egyik amikor megfelelő adalékokkal olyan keveréket állítanak elő, mint a tej. Ott is vízben az olaj (ebben az esetben a tej zsiradéka) van úgy elkeverve, hogy állás közben sem válik szét. Megfelelő adalékolás után beindítják a polimerizációt. A végtermék hasonlít a gumi latexre.
Elektrolittal kicsapják belőle a PVC. Ez az emulziós PVC por. Különböző anyagokkal keverve, lágyítható, stabilizálható, a feldolgozása megkönnyíthető.
Sok mindent lehet belőle készíteni, főként lágy termékeket, de elektromos szigetelésre nem, jó, mert , és az emulzió előállításához használtak maradéka rontja a szigetelőképességet. Talán a legnagyobb felhasználás a PVC padlóburkolók, és a műbőrök előállítása.
Hogy regenerálnád ezeket? Na ugye nem egyszerű. Nem a kukákon múlik.
Elégetni sem egyszerű, mivel égésnél felszabadul az előállításához felhasznált sósav. Ez pedig nem igazán környezetbarát.
Amikor majonézt készít az ember, akkor az a feladat, hogy egy víz jellegű anyagba, ez a tojás sárgája, úgy keverjen be az ember olajt típusút, hogy a folyamatos közeg a víz legyen, és abba legyenek az olajtípusúak szétosztva. Akkor, ha rosszul csinálod, megfordul a helyzet, és az olaj lesz a folyamatos, és abban vannak a vízcseppek. Majonéznél, azt mondják kicsapódott.
Ezt a PVC előállításánál is meg lehet tenni. Az így készült PVC-t szuszpenziósnak hívják.
A szuszpenziós alkalmas élelmiszeripari felhasználásra, elektromos szigetelésre, Az ütésállósított kemény változata csatorna csövek előállítására, és még sok mindenre.
A PVC hulladékot, ha tiszta, össze lehet keverni, feltéve, hogy keménységben nem nagyon eltérőek, és újra feldolgozhatóvá lehet tenni.
Te hogy regenerálnád a kibontott csatornacsöveket, mit kezdenél az étolajos flakonokkal, a kábelek szigetelésére használt anyaggal?
De biztos, hogy ha a háztartási szemetet szelektáltan akarod visszagyűjteni, akkor, már csak a műanyagokra, eddig két kuka kell, mert a gumi, és a PVC nem keverhető össze.
Vannak olyanok melyek keverhetőek. Ilyenek például a sztirolból előállított homo, és kopolimerek.
Erről csak akkor írok, ha van rá érdeklődés.
A lényeg az, hogy nem lehet, pláne költséghatékonyan, a háztartási műanyag hulladék regenerálását megoldani.
