Az egyik távvezeték keresztezi a Dunát, és megy jobbára párhuzamosan a vonattal, azaz jön Óbduáról, és ténylegesen ott a az oszlop Rezső boltja mellett, de nem lájuk, a másik oszlop sorozat pedig dél - északi, a régi vonatsinek mellett, felett, ami a hajógyáron keresztül lefut egészen a XIII kerület Pozsonyi útig. Ott a pályaudvar, ..., ennek legészakibb tartója az általam berakott képen is látható.
Én nem a szigeti távvezetékről beszéltem.
A beillezsztett kép a régi újpesti hajógyár legészakibb részét mutatja.
Igen, de ha megnézed az 1937-es képet amit beraktam a szigeten csak kettő távvezeték van mindkettő a híd tövében, az ebből a szögből nem látszódhat. A hajóállomás tudtommal mindig is az újpesti oldalon volt, a hídon túl, 1940-ben látszódni kéne akkor a régi vasúti hídnak illetve a javítócsarnoknak is a háttérben.
Ma is még meg van egy nagyfeszültségű vezeték egészen a Csavargyár utcáig az Esztergomi-Cserhalom utcában.
Gyerekkormoban, 1959-60 ban még volt olyan kiránduló járat Margitsziget, esetleg Jászai Mari tértől ki Pünkösdfürdőig, meg vissza. Kifejezetten emlékszem, hogy bementunk mind a Télikikötőbe, mind a Foka öbölbe megállni.
A téli kikötő télen volt tele, a srácon nyári ruha van. Olyankor csak a javítandó hajók voltak ott. Valami van is a szemben levő oldalon.
Mindenestre az MFTr alapján nehéz lesz leszűkíteni:
A harmadik kategóriába, a rövid, helyi jelentőségű jára-tok közé, a budapesti helyihajójáratok Szent Gellért-tér ós Pünkösdfürdő, továbbá a Szent Gellért-tér és Margitsziget k>.ött tartoznak. Ezeket a közönség túlnyomórészt dunai leve,gőzösre, pihenésre, szórakozásra, strandfürdőkre éa nyaralótelepekre való kijutásra veszi igényire. Ezak a hajók a menetrend, szerint óránként közlekednek, de sztik-siég esetén — például szép nyári vasárnapokon — majdnem negyedóránként közlekednek. „Zsófia" luxusgőzös délutáni és esti, kimondottan sétajáratai a dunai sétahajózás maga-sabb igényeit elégítik ki. Meg kell még említeni a Nagy-maros—Visegrád közötti, Budapesten Pedilg az Óbuda-Margitsziget—'Hungária-út közötti és a Palatínus házaktól az alsó Margitszigetre vivő átkelési hajókat is. És nem szabad megfeledkeznünk a tiszai hajózásról sem. Távol minden külvendégjárástól. a tiszai hajókat valami régi, patriarchális viszonyok légkörében a tisza-menti lakosság használja. Szolnok és Szeged a két tiszai „főváros", ezek hivatalaihoz és piacaihoz alkalmazkodnak a tiszai hajók menetrendjei. A MFTR személyszállító vonalainak hossza 722 kilo-méter; személyhajóállomásainak száma a 100-on felül van. A személyhajópark 4 nagy kétkéményes, 9 egykéményes gőzhajóból, 21 csavargőzösből és 10 kisebb motoros hajóból áll, melyeknek összes utasbefogadóképessége 16.000 személy.
Én a Népszigetet ez alapján is elvetném a háttérben, mert az 1944-es légifotón is már nagyon kiterjedt a Hajó- és Darugyár, látni kéne belőle részleteket, lásd 1937: 122602 a szigeten végig hajók és épületek.
Persze egy halvány esély van rá, hogy a fotós annyira éles szögben állt a Dunához képest, hogy csak a csónakházas részt látjuk a sziget déli részén.
Na igen ez más megvilágításba helyezi, a táblán a háttérben "??? Hajóállomás" felirat van ezen el lehet indulni. Sajnos nem olyan nagy felbontású a kép a FSZEK oldalán sem, mint egy Fortepan kép.
zavar. A fortepanos képen nem látok sehol a háttérben hegyet. Elöfordulhat, hogy pont úgy állt a fényképész, hogy a Rezsö kunyhója pont kitakarta a hegyet, de ennek sztm roppant kicsi a valószínüsége.
A határkövek végig a vasúton túl vannak, egy ma is megvan felújítva a Dugonics utcában. Ezeken a képeken látszik még a Napocza által feldobott helyszín:
Én elvetném az "újpest-városkapu" helyszínt, ami amúgy 1940-ben már XIII. kerület, nem V., ekkor már az V. kerület csak a Dráva utcáig tart. Ez egy tipikus nagyon jól kiépített belvárosi rakpart az 1940-es fotón, mint pl a Parlament előtti rész, az 1960-as fotón is jól látszik, hogy a Váci út szegélye és a tényleges vízfelület között viszont hatalmas a távolság.
1.) a túlsó parton nem fák vannak, hanem a kikötőponton és épületek,
2). a fa villanypóznáról merre mennek tovább a vezetékek?
3.) a tízkerületes rendszerben ez a rész az V. kerülethez tartozott, de a Shell-jegyzékben nincs az V. kerületben Váci úti benzinkút.
1. A légikép alapján voltak ott fák, főleg kissé hátrébb. Talán ebbe a pici szeletbe pont nem került bele épület. Lsd pl. 122748
2. Ezt nem tudom. Talán a hídra, majd a légvédelmi álláshoz?
3. A Shell jegyzék dátuma hozzávetőlege, akárcsak az az fp képé. Talán eltelt pár év a kettő között és ezt a kutat a térkép készítése után telepítették.
ugyanott készült, mint az alanti benzinkutas, mert a macskakö kb. ugyanolyan, a hordók olajoshordók. Ekkor viszont mégiscsak valahol Budapesten kéne keresgélni, legföbbképp a Csepel-sziget, a Margit-sziget vagy a Hajógyári-sziget környékén, ahol kellöen szük a Duna ága, viszont nem látszanak a budai hegyek. (Az a baj, hogy a Shell-térkép utcanevei ma már jórészt mások, de nem a németeknél vagyunk, hogy publikus lista lenne az utcanévváltozásokról...)
