Bilincsben vitték a bírósági folyosón,még a lányához sem engedték oda ezt a kiemelten veszedelmes bűnözőt.Mondjuk ahoz képest,hogy Tasnádi házi őrizetbe került,Kulcsár szintén,a Mal teljes szintén,az embernek meginog a hite a jogállamban.
".hát bizony a tarsadalom el fog gondolkozni, hogy vajon jo otlet-e engedni nőket megrendelni egy csaszart amikor arra nincs szukseg."
Az a gond, hogy nem csak a nők rendelnek, de az orvosnak is vannak a császár mellett szóló, nem szakmai szempontjai (gyorsabb, egyszerűbb, uniformabb folyamat, kevésbé perveszélyes, jobban is fizeti az OEP).
Lehet nem hinni a statisztikának, és azt mondani, hogy akármit mutatnak a számok, én annak hiszek, amit a saját fejemben gondolok, és kész.
En nagyonis hiszek a statisztikakban, de ertek is annyit hozzajuk, hogy tudjam, hogy nemcsak a vegeredmeny szamit, hanem az adott statisztika letrehozasa is.
Igen. SZVSZ horror... bár hát megmondom őszintén, a császárok megitélése az, ahol önellentmondásban vagyok... mert hát egyfelől azt támogatom, hogy a szülészeti ellátásban is a megszületés pillanatáig az anyáé legyen mindenben a döntő szó lehetősége, ugyanakkor ezt nem szivesen támogatom abban a spec. esetben, amikor egy szakmailag nem indokolt esetben a nő ragaszkodik a császárhoz... (és hát gyanítom, hogy az ÁEK statisztikájából legalább a fele ilyen)...
Erre nem tudok mast mondani mint hogy nagyon szomoru. Persze mint sok minden ennek is a hatasa hosszutavon fog megvalosulni. Hiszen minden hasi mutet egyik alapveto komplikacioja az esetleges belso osszenovesek, amik csak masodik, harmadik mutet eseten valosul meg. Csaszar eseten ez lehet a belekhez, a holyaghoz, a hasfalhoz, stb. Ahogy az evek mulnak es ez a 45+% -os csaszar arány generacionak kesobb ezek a nem ritkan sulyos komplikaciok bekovetkeznek......hát bizony a tarsadalom el fog gondolkozni, hogy vajon jo otlet-e engedni nőket megrendelni egy csaszart amikor arra nincs szukseg.
pl. a vezető feleség meg az anyósülésen ülő férj esetét a személyautóban, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy szinte mindenki belepofázik, és inkább az az extrém ritkaság, aki képes nem ezt tenni...
En azok koze tartozom aki nem teszem. Hiszen miert pont akkor akarna balesetbe kerulni, esetleg meghalni amikor ő vezet es nem én? Hacsak tenyleg nem ultra-tehetsegtelen, es engedem vezetni, en soha nem szolok ra. Ez is a nagy szamok torvenye alapjan mukodik, mint sok minden mas :).
A beteg nyugodtan dönthet úgy, hogy elutasítja a szerv amputációját - ahogy teszi is a férfiak jó része ezen esetben, de úgy már nem dönthet, hogy azért nem beledögleni szándéxik, hanem mondjuk Bleocint kér a barlangos testbe injektálva. Az már az orvoson múlik, hogy felajánlja-e ezt az alternatívát vagy nem, a beteg jogosítványa csak az amputáció megtagadásáig terjed. És ez így nem biztos, hogy jó... ugyanakkor meg nyilván az orvos is ember, emberi méltósággal és (ideális esetben) hivatástudattal meg etikával, tehát őt se lehet kényszeríteni hogy minden blőd ötlet kivitelezésébe beszálljon....
Pontosan errol van szo. En is mindig meghallgattam a paciens kivansagat, ami ha esszeru volt, neha el is fogadtam. De neha nem, es akkor egyszeruen elmagyaratam, hogy akkor keressen egy masik orvost aki hajlando azt csinalni. Egy pelda ami megtortent: egy masik allambol egy uj paciens jelent meg nalasm, 34 hetes terhes aki ragaszkodott, hogy azonnal inditsam meg a szulest, mert ő már unja a terhesseget. Megmagyaraztam hogy ez még koraszules lenne es veszelyes a babara. Nem szamitott, hangosan veszekedve ragaszkodott.
Nem voltam hajlando, mondtam hogy keressen egy masik orvost. Mint kesobb megtudtam,keresett. Az is, meg egy harmadik is visszautasitotta. Kozben persze telt az ido, es 38 hetesen megszulte a gyereket (valaki masnal). Aztan mindenkit beperelt aki nem volt hajlando meginditani a koraszulest. A vegen elvesztette a pert mindenkivel szemben, de nekunk orvosoknak kb 2 eves tortura volt a pereskedes. Szoval igy nez ez ki manapsag.
Amennyire imadtam a szakmamat, bizony ha ma jonnek ki az orvosegyetemrol, messze ivben kerulnem el a szuleszetet.
Igen. SZVSZ horror... bár hát megmondom őszintén, a császárok megitélése az, ahol önellentmondásban vagyok... mert hát egyfelől azt támogatom, hogy a szülészeti ellátásban is a megszületés pillanatáig az anyáé legyen mindenben a döntő szó lehetősége, ugyanakkor ezt nem szivesen támogatom abban a spec. esetben, amikor egy szakmailag nem indokolt esetben a nő ragaszkodik a császárhoz... (és hát gyanítom, hogy az ÁEK statisztikájából legalább a fele ilyen)... de legalább pontosan tudom magamról, hogy ilyenkor anarchokomcsi énem egyik fele vív háborút a másik felével:)
Ez pedig hiba. Gondolom ha repulogepre szallsz, nem fogsz bemenni a pilotahoz es elmagyarazni neki, hogy ne ugy tartsa az aileront, hanem amugy, mert az helyesebb.
Ez a példa szerintem nem egészen ül, tekintve, hogy a gépen többnyire nem egy utas van... tehát ott legfeljebb az utasok kollekívájának döntése játszana... de ha megnézünk egy testhezállóbb példát, pl. a vezető feleség meg az anyósülésen ülő férj esetét a személyautóban, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy szinte mindenki belepofázik, és inkább az az extrém ritkaság, aki képes nem ezt tenni... furcsa módon magam a ritkábban beleszólók közé tartozom, úgy évente egyszer szoktam leüvölteni a zasszony fejét... amíg ismerőseim zöme ezt kb minden úton megteszi... (miért nem mész már, miért ilyen gyorsan, miért ilyen lassan, miért előzöl, miért nem előzöl... stb) ugye nem egy taxiban kint is van a "kuka utas.." kezdetű tréfás kis matrica:)))
Hiszen mi az két dolog ami arra hajt valakit, hogy a hosszu es nehez orvosi palyat kitanulja? Ugye penz es hivatastudat.
Ebben tökéletesen egyetértek.
A vegso szo a noke negativ iranyban. Tehat senkit nem lehet lekotozni a mutoasztalhoz es akarata ellenere megoperalni. Na de az ellenkezo irany az abszurd. A paciens rendelhessen el fajaskelto infuziot vagy csaszart, fogos szulest, vagy akarmi ilyesmit?
Na igen, pedig ez hordozza magában a legnagyobb ellentmondást, sőt az ellentmondás ellentmondását is, lásd első bekezdés. De az is ellentmondás, ami a mai helyzet, hogy a betegnek joga van a kezelés elutasításáról dönteni (tehát végső soron akár a haláláról), de közben a saját akarata szerinti életről nincs. Vegyünk rá egy egyszerű, valós példát, van egy beteg, akinek van egy rákos daganata a péniszén. (hogy ne csak a csajokról legyen szó állandóan:)) A beteg nyugodtan dönthet úgy, hogy elutasítja a szerv amputációját - ahogy teszi is a férfiak jó része ezen esetben, de úgy már nem dönthet, hogy azért nem beledögleni szándéxik, hanem mondjuk Bleocint kér a barlangos testbe injektálva. Az már az orvoson múlik, hogy felajánlja-e ezt az alternatívát vagy nem, a beteg jogosítványa csak az amputáció megtagadásáig terjed. És ez így nem biztos, hogy jó... ugyanakkor meg nyilván az orvos is ember, emberi méltósággal és (ideális esetben) hivatástudattal meg etikával, tehát őt se lehet kényszeríteni hogy minden blőd ötlet kivitelezésébe beszálljon - valahol nyilván jó lenne valamiféle egyensúlyt találni... valami olyant, ami mindkét félnek a lehetséges relatív legnyugodtabb álmot biztosítja...
kollégium már 2008-ban letette az asztalra a szabályozás javaslatát, sürgetve a szabályozást.
Meg van ez valahol? Mert ennek a grémiumnak én csak egy 1999-es állásfoglalását ismerem, ahol még kvázi-bűnözőz minden EÜ dolgozót, aki tervezett otthonszülésben vesz részt vagy javasol, meg egy 2002-est, ami meg inkább vicclapi kategória a totál irrealitásával, és az ellehetetlenítést célozza.
Ezt azért nem nagyon tudom elhinni, hogy egyformán lenne biztonságos, mert mi van, ha kell valami műszer, vagy műtéti beavatkozás, ilyesmi?
A műszer, a beavatkozás az eszköz - az eszközöknek pedig általános tulajdonsága, hogy lehet jól is használni őket, meg hibásan is... ha nincs az eszköz, akkor mindkét lehetőség hiusul meg. Értsd: ha nincs kalapács, akkor elvész a lehetőséged, hogy a szöget bekalapáld - de ugyanakkor elvész az a lehetőséged is, hogy az ujjad verd szét a kalapáccsal.
És hát kik bíznak a technikalizációban, kik meg inkább az árnyoldalait látják - ez nem csak a kórházi ellátásra igaz, hanem egy szimpla TV-készülékre is...
Életmentő készülékek tekintetében gondoltam, ahogy azt az idézet is mutatta, amit Dr Spock írt.
Én azt elhiszem, hogy te arra írtad, de ettől még a kérdés áll és indokolt. Ugye, amíg a nő szabadon választ helyszínek és lehetőségek között, addig nyilván tudomásul veszi, hogy minden döntésnek lehet előnye és lehet hátránya. Ha viszont valaki el akarja venni a nőtől ennek a döntésnek a lehetőségét (és úgy általában mindenki, aki bárki mástól elvesz egy döntés lehetőségét), annak nyilván át kell vennie ennek a döntésnek a felelősségét is... ez ugye egyszeregy...
Csak szólok, hogy a hentes és pénzhajhász (merthogy ez ugyebár a nőorvos szinonímája manapság...) kollégium már 2008-ban letette az asztalra a szabályozás javaslatát, sürgetve a szabályozást. Ismétlem: javaslatot tett, nem jogszabályt csinált.
Ez a post is csak megerősít abban, amit mindig is hittem és vallottam: soha nem kockáztatnék, még ha csak 0,0001 esély is van arra, hogy a gyereknek baja eshet. A kényelmet nem lehet előtérbe helyezni a biztonsággal szemben. Aki ezt mégis megteszi, mert nem bír ki egy napot kórházban, az egy elkényeztetett, egoista, kényeskedő liba, aki nem való anyának. Mert azt ugye nem is kell mondani, hogy ezzel a döntésével nem a gyerekének akar kedvezni (mit tud az még az őt körülvevő eseményekről) hanem kizárólag csak saját magának.
Aha... és ugye van egy találós kérdés, mondjuk, hogy mi van akkor, ha a kórházban téved valaki (ami ugyanúgy megesik) és ott hal meg az ujszülött vagy pláne az anya????
soha nem kockáztatnék, még ha csak 0,0001 esély is van arra, hogy a gyereknek baja eshet.
Sajnos akkor csak az a megoldás, hogy nem vállalsz gyereket. Tökéletes biztonság sehol nincs.
Ha visszaolvastál, akkor nyilván feltűnt neked is az a rakásnyi statisztika, amely bizonyítja, hogy egy problémamentes terhesség utáni tervezett otthonszülés kb. ugyanolyan biztonságos, mint a kórházi.
Mert azt ugye nem is kell mondani, hogy ezzel a döntésével nem a gyerekének akar kedvezni (mit tud az még az őt körülvevő eseményekről) hanem kizárólag csak saját magának.
Nagyon.. izé.. kedvezőtlen képet fest magáról az, aki komolyan így gondolja.
Jah, hogy ezen már ment a vita. Nem nagyon változott avéleményem. Hát én ugye nem vagyok szakorvos, de olvastam, hogy olyan gyógyszert adott egy anyukának, ami pont az ellenkező hatást érte el, mint kellett volna, meg kitörte egy baba nyakát, ezek borzasztó melléfogásnak tűnnek. És mindemellett még mindig vannak nők, akik képesek lennének rábízni a gyermekük életét. Érdemes volt visszaolvasnom, mert találtam egy ilyen írást is.
Mr Spock (Dr Laufer Gábor):
"Otthon nincs esely. Igen, vannak komplikaciok amik otthon is megoldhatok, de vannak amik nem. Egy viszonylag nem gyakori (de nem is ritka) peldaul az ido elotti mehlepeny-levalas. Ott a baba vagy vilagra jon 5-10 percen belul, vagy meghal, vagy a "legjobb" esetven "csak" agykarosodott lesz. Ha egy egeszsegugyi dolgozo (legyen az orvos, bába, akarki) EGY ilyennek a tanuja vagy resztvevoje, az otthon vagy korhazban szules egycsapasra elparolog. Az en prakszisomban nem volt sok, de az a nehany, ha valaha is ketsegeim lettek volna hogy az otthonszules egy jo otlet vagy sem, elparologtak volna. Es en itt csak EGY komplikaciorol beszelek. Jo, elismerem hogy talan az a legsulyosabb, de letezik, van, neha elofordul. Emellett tobb olyan van ahol az ido-tenyezo valtozo szinten kritikus, de azokbol viszont tobb van. Neha egy kozeli korhaz elerese elegseges, neha csokkenti a komplikacio hosszutavu hatasat, de neha nem. A hosszutavu szo lenyeges, hiszen tobb olyan komplikacio letezik amelyek csak kesobbi eletkorban derulnek ki."
Ez a post is csak megerősít abban, amit mindig is hittem és vallottam: soha nem kockáztatnék, még ha csak 0,0001 esély is van arra, hogy a gyereknek baja eshet. A kényelmet nem lehet előtérbe helyezni a biztonsággal szemben. Aki ezt mégis megteszi, mert nem bír ki egy napot kórházban, az egy elkényeztetett, egoista, kényeskedő liba, aki nem való anyának. Mert azt ugye nem is kell mondani, hogy ezzel a döntésével nem a gyerekének akar kedvezni (mit tud az még az őt körülvevő eseményekről) hanem kizárólag csak saját magának.
Ez a statisztika teljesen torz. Már csak azért is, mert Geréb eleve nem vállalt el olyan eseteket, ahol felléphetett valamilyen komplikáció, ha pedig menet közben adódott, akkor kihívta a mentőket. Így azért, egyszerű szülésekkel, nem olyan nehéz hozni ezt a statisztikát. A speciális, szar szülésket meg csak vállalják el a kórházak, aztán majd felrójuk nekik, ha valami balul sül el. Te is beláthatod, hogy ez nem fair statisztika. Nincs mire büszkének lennie.
Amit nem tilt a törvény, ahhoz mindenkinek joga van. Jól néznénk ki, ha nem lenne.
Teljesen világos, hogy joga volt ott lenni, teljesen világos, hogy az anyának joga volt otthon szülni, teljesen világos, hogy egy egészségügyi dolgozónak nemhogy joga, de egyenesen kötelessége segíteni, ha arra szükség van.
Ebbe nem lehet belekötni, ezért nem is vádolták 3500 esetben.
Az, hogy neked (vagy a Szülész-Nőgyógyász Szakmai Kollégiumnak) ez nem szimpatikus, az más kérdés. Ha már gerinctelenségről beszélünk, én azt sokkal inkább abban látom, hogy a szakma és az állam húsz évig képtelen volt valami szabályozást megszülni (sic), ehelyett mindenféle sunyi eszközzel próbált keresztbe tenni mind Gerébnek, mind azoknak a családoknak, akik vele szültek.
"ezért mondja, hogy mindig épp véletlenül volt ott. ez pedig jókora hazugság.
nézz utána, ha ennyire kíváncsi vagy rá."
Sajnos hiába vagyok ennyire kíváncsi, képtelen vagyok megtalálni ennek az érdekes állításnak a forrását.
Segíts, lécci.
"ezért nem is vállalja a felelősséget"
Felhívnám a figyelmedet a topik apropójára. Jelenleg nagyjából ő az egyetlen hazai szülész, akit a törvény előtt felelősségre vonnak azért, ami a szülés során történik.
Geréb statisztikáját én már leírtam:
3500 szüléskísérés
perinatális halálozás: 1
morbiditás: 2
anyai halálozás: 0
Mit hiányolsz belőle?
Azóta is várom viszont, hogy elmondd, hol találom meg a kórházak hasonló statisztikáit.
Azt már írtad, hogy szerinted a kórházi nőgyógyászokét a kórház őrizgeti; azért erről is érdekelne valami más forrás is a te állításodon kívül.
Na, ehhez képest nálunk az ÁEK-ben 2 éve 45-50% körül volt ez az arány... az agyam elhagyom...
Csaszarban? Az kemény.
....ugye a tekintélytiszteleten alapuló "nagy mágus"-effekt kora az információs társadalommal praktice leáldozott....
Ez pedig hiba. Gondolom ha repulogepre szallsz, nem fogsz bemenni a pilotahoz es elmagyarazni neki, hogy ne ugy tartsa az aileront, hanem amugy, mert az helyesebb.
Egyebkent tisztaban vagyok a jelenseggel amirol irsz. Manapsag az emberek azt hiszik, hogy ha elolvasnak nehany cikket az interneten az szakertove fogja őket valtoztatni. Ez nem igy van.
A másik az a "sündisznó, baxd meg a gereblyédet" effekt... a mai kor embere - az előbb írtból is következően - egyre nehezebben viseli azt, ha valakinek hatalma van fölötte... az az illető (tök mindegy, hogy milyen szakmai vagy akár emberi érvek is szólnak mellette) kicselezendő ellenfél, rosszabb esetben eltaposandó ellenség lesz....
Igen, errol is tudok. Errol csak azt tudom mondani, hogy az emberek nagyon meg fogjak ezt banni. Hiszen mi az két dolog ami arra hajt valakit, hogy a hosszu es nehez orvosi palyat kitanulja? Ugye penz es hivatastudat. Ha a tarsadalom egyiket sem kepes kielegiteni, akkor a jövő taxisofor jeloltje fog csak orvosegyetemre menni, mert az odavalok valami más palyara mennek. Van eppen eleg uj terulet intelligens diakoknak, nem is beszelve arrol, hogy most mar fel lehet pakolni es lelepni egy masik orszagba.
.......mint fognám a nagy piros ceruzát, és a hatályos EÜ törvényből áthuzgálnám azokat a pontokat, amelyek az orvosnak a nő akarata felett is jogosítványokat adnak bizonyos esetekben. És ha a nők biztosan tudhatnák, hogy a végső szó az övék a fájáskeltő infúziókban, a császárokban és mindenféle beavatkozásokban, akkor egyből biztonságosabb helynek kezdenék érezni azokat a kórházakat, hisz megszünne a függésük és a kiszolgáltatottságuk.
A vegso szo a noke negativ iranyban. Tehat senkit nem lehet lekotozni a mutoasztalhoz es akarata ellenere megoperalni. Na de az ellenkezo irany az abszurd. A paciens rendelhessen el fajaskelto infuziot vagy csaszart, fogos szulest, vagy akarmi ilyesmit? Ez megint hasonlithato ahhoz, hogy te mondhasd meg a pilotanak, hogy milyen szogbe allitsa be a rudder-t es milyen sebesseggel szalljon le. Azert vannak mindenben szakemberek, hogy a tarsadalom tobbi tagja bizalommal bizza azokra azt a specifikus tevekenyseget amit azok kitanultak, legyen az akarmi is. Szomoru az, hogy a tarsadalom igy all hozza ezekhez a dolgokhoz orvosi temakban mert ez sehova mashova nem vezethet mint az egeszsegugy (tovabbi?) hanyatlasahoz. Hiszen a jelen taxi soforje nem lesz jobb orvos a jovoben (semmi bajom a taxisoforokkel, csak ez jutott eszembe peldanak).
egyébként fogalmam sincs, hogy ez az USA-ban hogy van,
Sajnos USA-ban is kezdodik egy ilyen iranyzat. Ennyire még nem fajult el, de kezdodik.
Amugy ugyanugy van, a paciens kifejezheti a kivansagait, de vegulis az orvos dont.
Amikor egy 18 eves gyermektelen lany bejott hozzam es kerte hogy operaljam meg, vegyem ki a méhét mert nem szeret menstrualni, en lelkiismeretfurdalas nelkul tagadtam meg a mutetet :). Nem viccelek, volt ilyen.
és ha ilyen előfordul, aki ott van, vagy maga a szülő nő először a mentőket hívja, utána kezd önálló akcióba, vagy a mentők utasításait követi telefonon keresztül
És ha a szülő nő nem szeretne mentőket? Ugye a szülő nő az sem nem akarat nélküli gép, sem nem jogfosztott, másodrendű valaki, hogy ne dönthesse el, kér-e mentő-szolgáltatást avagy nem...
és ezért tartom gerictelennek gerébet. ugyanis szülésznőként nem volt hatásköre levekísérni szülést - előre megbeszélten, ezért nem is vállalja a felelősséget. ezért mondja, hogy mindig épp véletlenül volt ott. ez pedig jókora hazugság.
te is pontosan tudod, hogy nem ezekről az esetekről van szó.
és ha ilyen előfordul, aki ott van, vagy maga a szülő nő először a mentőket hívja, utána kezd önálló akcióba, vagy a mentők utasításait követi telefonon keresztül.
és 3500 esetben - de még 3000-ben sem - fordul elő ilyen hirtelen otthonszülés ebben az országban.
Mi orvosok felesleges beavatkozasokkal vagyunk vádolva. Az en szemelyes csaszar arányom 13.5% volt az utolso 20 evre (azota van computeres nyilvantartasom), episiotomi-t meg kb 15%-ban csinaltam. Nem kovettem mas szuleszek statisztikait, de ez volt az enyem.
Na, ehhez képest nálunk az ÁEK-ben 2 éve 45-50% körül volt ez az arány... az agyam elhagyom...
Egyébként meg - kedves Mr Spock - te itt egy korrekt szakmai elemzést rittyentettél, csak hát ez meg egy politikai vitatopic... a "Geréb-effekt" lényegét nem szorosan vett szakmai érvek adják meggyőződésem szerint - amelyekből akad pár mindegyik oldalon - hanem más dolgok. Az egyik, amiről írtam már itt, az az orvostársadalom valamiféle válsága, hogy ugye a tekintélytiszteleten alapuló "nagy mágus"-effekt kora az információs társadalommal praktice leáldozott mert az emberek már sok forrásból tájékozódnak és kérdeznek és vitatnak dolgokat, másfelől meg sok orvos nem tud mit kezdeni az orvos és paciens mint közös célért együtt dolgozó emberek kapcsolatával.
A másik az a "sündisznó, baxd meg a gereblyédet" effekt... a mai kor embere - az előbb írtból is következően - egyre nehezebben viseli azt, ha valakinek hatalma van fölötte... az az illető (tök mindegy, hogy milyen szakmai vagy akár emberi érvek is szólnak mellette) kicselezendő ellenfél, rosszabb esetben eltaposandó ellenség lesz - azért, mert hatalommal bír az ember felett, és nem másért. Ha én csökkenteni akarnám Magyarországon a "Geréb-effektet" (egyébként nem akarom, de tegyük fel) semmi mást nem tennék, mint fognám a nagy piros ceruzát, és a hatályos EÜ törvényből áthuzgálnám azokat a pontokat, amelyek az orvosnak a nő akarata felett is jogosítványokat adnak bizonyos esetekben. És ha a nők biztosan tudhatnák, hogy a végső szó az övék a fájáskeltő infúziókban, a császárokban és mindenféle beavatkozásokban, akkor egyből biztonságosabb helynek kezdenék érezni azokat a kórházakat, hisz megszünne a függésük és a kiszolgáltatottságuk.
(egyébként fogalmam sincs, hogy ez az USA-ban hogy van, illetve hogy egyáltalán szövetségi szinten vagy államonként eltérően van szabályozva, és nem tudom, hogy te mennyire ismered a jelen magyarországi szabályozást illetve a jelen magyarországi gyakorlatot...)
Ja, és persze hab a tortán, hogy - mindenféle rémhírrel szemben - soha nem volt TILOS intézményen kívül szülni, n.b. mindenki ott szül, ahol akar - furcsa is lenne egy természetes életfunkció kapcsán, ha nem így lenne... mindösszesen annyi történt, hogy tavaly tavaszig az ebben való SZAKMAI segítségnyujtásra nem voltak semmiféle szabályok (ex lex helyzet volt), egy éve meg vannak ilyen szabályok. Namost, amire nincsenek szabályok, az értelemszerűen illegális sem lehet...
(és ugye azt tudni kell a jogról, hogy az "elkövető" számára kedvező szabályozás az MINDIG visszaható, senki sem vonható felelősségre olyanért ami a jelenben nem bűn, tök függetlenül attól, hogy az elkövetés pillanatában mi volt...)
A hivatalosat nem úgy értettem, hogy lógott rajta egy nagy pecsét, hanem úgy, hogy az anyának joga volt otthon szülni, Gerébnek joga volt ott tartózkodni, és joga volt dokumentálni is a szülést - tehát van statisztika, és ezzel senki nem követett el törvényszegést.
Ezért is van, hogy nem 3500 esetben vádolták meg.
Szóval a magyar kórházak statisztikája hozzáférhető? Az a statisztika, amelyből kiderül, hogy az adott helyen hány érett újszülött hal meg évente?
Hol?
És a szülészeknek is van ilyen statisztikájuk, amit a kórházak őrizgetnek?
nem lehetett hivatalosan, hiszen Magyarországon az otthonszülés bába által kísérve nem engedélyezett.
a magyar kórházak statisztikája hozzáférhető. az egyes szülészekét a kórházak tartják nyilván. a kórházi rendszer felel a beosztottak munkájáért.
és persze a kórházaknak van engedélyük szülések levezetéséhez.
de a kórházban dolgozó szülészeknek és szülésznőknek - ha úgy tetszik bábáknak sincs engedélyük otthonszüléseket levezetni, vagy saját, engedély nélkül működő intézményükben levezetni szüléseket.