Az egy sima fesszabályzó IC ami elfűti a feszültségkülönbséget. Én ilyent https://www.hestore.hu/prod_10034287.html vettem egy marékkal, 2 amperig hűtés se kell neki
AMS1117 datasheet. 1. Absolute maximum ratings, Operationg Juinction Temperature max. 125 C. Ez az első lényeges adat, a tokozás maximális hőmérséklete. Junction-to-Ambient Thermal Resistance: 90 C/W. Ez NAGYON lényeges. 2. Electrical characteristics: AMS 1117-5.0 Iout max 800 mA, ha a Vin 12 V alatt van. A kimenet tipikusan 5 V +/- 0,1 V. 3. Dropout 1.1, max 1.3. 11.5V betápnál ez pipa. 4. Current Limit Vin - Vout = 5 V (nálad több!) tipikus 1,1 A, maximum 1,5 A, de 900 mA alatt bármit bírnia kell. 5. Thermal Resistance, Junction-to-Case 15 C/W. Ez is NAGYON lényeges.
Ezek alapján jönnek a matekok. A leggyengébbek között nyilvántartott, igazából a hulladék kategóriába tartozó 28BYJ-48 stepper ohmos ellenállása 50 ohm, ennek megfelelően a teoretikus fogyasztása 100 mA. Egy bikább, 1 Nm terhelhetőségű, szintén 5 V-os stepper 550 mA-re van méretezve (adatlap alapján). 11,5 - 5 = 6,5, ez az esés a tápkockán. Hőmérsékleti ellenállás: 15 + 90 = 105 C/W. Vagyis minden eggyes elfűtött Wattal 105 fokkal nő a hőmérséklet. 100 mA-nél ez 0,65 W, nem egy nagy tétel, el kellene tudnia viselnie (kb. 70, tartalékkal 80-90 fokot emel a tápkocka hőmérsékletén, így bőven specifikáción belül marad). 550 mA-nél ez 3,575 W, itt már 375 fok a hőmérséklet emelkedése. Vagyis elfüstől töredékmásodpercek alatt.
Megoldás: jóval nagyobb teljesítményű tápkocka, vagy még inkább valamilyen megfelelően méretezett kapcsolóüzemű tápegység, ami üzembiztosan tud 11,5 V-ból 5V-ot csinálni a léptetőmotoroknak. Egyébként az 5V-os motorok drágák is, rossz is a hatásfokuk és a választék is elég gyenge belőlük.
Vettem néhány AMS1117 5.0 típusú tápegységet. Ezek az IC k elméletileg 15 V feszültségig működnek. Amikor már a harmadik nyuvadt ki 11.5 volt betápnál, kicsit kezdtem ideges lenni - mert vele hal két léptetőmotor végfokpanel is.
Igen, de arra figyelni kell, hogy a stabilizátor IC által elfűtött teljesítmény (feszültségdifferencia szorozva a teljes felvett árammal) ne legyen a maximum közelében. 80% még mehet, 70 százalék alatt mondjuk biztonságos.
A D0 és a D1 az UART TX-RX lábak, azok azért vibrálnak, mert a bootloader és a soros csatoló IC kommunikálnak egymással. A D13 elvileg nem villoghatna, fél mp-ig sem.
Sziasztok! Két kérdésem lenne, az első, hogy Vin és Gnd-ről tényleg meg lehet hajtani az arduinot, vagy inkább ne? A második, hogy ha a D0-D1-D13-ra ha kapcsolok valamit, mondjuk egy ledet, akkor az arduino indulásakor vibrál a led egy fél másodpercre, ezt ki lehet valahogyan küszöbölni?
Egy fél nap után én is arra jutottam, hogy valami megszakítás-izé lehet a dologban, amúgy megírni még úgy sem lehetett egyszerű, mert biteket villogtat le a távirányító, és ha egymás után több 0 vagy 1-es jön, akkor azt az elmúlt időből kell kiszámolni, hogy mennyi is volt az annyi.
Strukturálisan ez úgy néz ki (valamennyire leegyszerűsítve), hogy van egy olyan kódrészt, amelyet folyamatos ismétlődő futásra terveznek, ez van a loop()-ban (C-ben a main()-ben). Ez az a kódrész, amire a fordító és később a linker majd építkezni fog.
Namost. Technikai értelemben ez egy függvény, vagyis a rá való hivatkozással (loop() a kódban) hívható, viszont ez egyrészt valószínűleg hibára futtatja a fordítót, másrészt teljesen felesleges, mert ha nincs komoly programozási gixer akódban, akkor a loop futása többé-kevésbé folyamatos. Legalábbis annak kellene lennie.
A loop()-ból lehet (és tanácsos is) függvényeket hívni, amelyek egy bizonyos feladatot végeznek el, akár paraméterek alapján, akár "csak úgy". Ezek továbbra is a fő kód részei, de a loop()-tól függetlenül léteznek, ha nem történik rájuk hívás, akkor le sem fordulnak.
A könyvtárak "kihelyezett", lényegében újrafelhasználható függvények (erős túlzással), pontosabban függvények (és funkciók) csoportja. Függvényből viszonylag egyszerűen lehet egy könyvtárat csinálni, visszafelé is lehet, de nem biztos, hogy annyira magától értetődő lesz.
Működését tekintve azonban hasonló a kettő, a könyvtárra lehet hivatkozni, a könyvtáron belüli függvényekre (funkciókra) lehet hivatkozoni, attól függően, hogy hogyan van megírva. Ha jól, akkor ez a hívás nagyjából úgy néz ki, ahogy ebben a példakódban van.
az irrecv.decode(&results) egy olyan függvényhívás, amely a könyvtár paraméterezésekor megadott helyettesítővel hivatkozik magára a könyvtárra (irrecv), majd arra, hogy ezen belül melyik funkciót/függvényt hívja (decode), végül megadja a paramétert, ami a függvény megfelelő működéséhez szükséges (&results), ez utóbbi egy pointer, ami egy memóriacímre hivatkozik.
Ebben az esetben az if() függvény egy vizsgálatot csinál, megnézi, hogy az infra vevőből történt-e érdemi adat beolvasás és -feldolgozás, ha igen, vagyis az irrecv.decode(&results) függvényhívás visszatérő értéke igaz, akkor lefut a kód, ha nem, akkor újra kérdez.
Azt, hogy maga az ellenőrzés mikor történik, sokféleképp lehet megoldani. Van olyan eset is, amikor konkrétan a függvény meghívásakor (irreccv.decode(...) ) fut le maga az ellenőrzés, van olyan eset is, amikor valamilyen belső megszakítás (interrupt), pl. egy időzítő rutin indítja el az ellenőrzést, amelynek az értékét egy változóba írják és egyúttal átállítják azt a változót is, amelyre a &results pointerrel hivatkozunk hívásnál. Ez adja vissza, hogy történt-e olvasás vagy sem. A harmadik, és ebben az esetben elegáns megoldás az, hogy a könyvtár indításakor/inicializálásakor beállítanak egy -- szinte biztosan szoftveres -- megszakítást, amely azt figyeli, hogy az infra érzékelő bemenetén történt-e állapotváltozás, és ha igen, akkor egyből figyelni kezdi, hogy milyen adat érkezik -- és ezt nyilván egyből fel is dolgozza. Ez olyan, mintha "loop" lenne, valójában teljesen más szabályszerűségek vonatkoznak rá, mint a loop()-ba írt kódra. A dolgot még nehezíti az is, hogy a platform (pontosabban ez esetben a kontroller) csak két dedikált lábon tud direkt hardveres megszakítást kezelni (az STM32-k többsége a táp, a föld és talán a reset kivételével az összes lábon).
Ha megszakítás történik, akkor a fő kód futását felfüggeszti a processzor és végrehajt direktben egy megszakítási rutint, ez esetben beolvassa az infra vevőre érkező jeleket. Szoftveresen ezt, már a megszakítást jóval nagyobb szívás megcsinálni, mint hardveresen, bár nyilván nem lehetetlen. A könyvtárak megértése egyébként nem nagy ördöngősség, bár nyilván némi gyakorlatot kíván. Ugyanúgy függvényekre van tagolva, és függvényenként is egyértelmű, de legalábbis jól megírt kódban egyértelmű feladatok vannak, amelyek konkrét működését nem lehetetlen visszafejteni.
Sziasztok! Letöltöttem egy infra fogadó példakódot:
void loop(){ if (irrecv.decode(&results)){ Serial.println(results.value, HEX); irrecv.resume(); }
ahol kis túlzással a felhasználónak az a dolga hogy megnézze jött-e adat az infravevő felől, és ha jött, akkor mi.
Nyilván ez nem így működik, a hozzá kapcsolódó library-ben komoly háttérmunka folyik, de ami ott van az nekem kínai. Elvileg nem csak a felhasználónak, hanem a library fejlesztőjének is kell hogy legyen valami
void loop(){ } függvénye, legalábbis én ezt így tudom elképzelni, de mégsem találtam ilyent. Van itt olyan ember aki valamennyire érti ennek a működését, mégha nem is programoz benne?
A felismerés nem a fejlesztői környezet hibája, hanem az USB meghajtó szoftveré. Rendszeres gond, de van rá orvoslat.
Az IDE bármilyen félprofi, pláne profi környezethez képest rettenetes lesz, a logika is, ahogy felépül. Cserébe nem kell hozzá programozó eszköz és viszonylag egyszerű a használata. A Microchipnek/Atmelnek van saját fejlesztői környezete, az valamivel jobb (másabb), de számottevően komplexebb lesz használni.
------
Nano: igen, klón. Sorkapocs: hát, ez bármivel összeillik, mert a csatlakozókon kívül semmi más nincs rajta.
------
Arduino sztenderd utasításkészlet: https://www.arduino.cc/reference/en/ Igen, egy szálon fut. Ez egy komoly 8 bites AVR-RISC architektúrájú mag, nem is kifejezetten nagy számítási kapacitással, aminek ráadásul egy szemmel látható részét részint a bootloaderbe ágyazott, részint a kódba alapértelmezettként mindenképp beleforduló részek is hátráltatják. De, mondom, baromi egyszerű használni.
Led/gomb: nagyjából igen, de mégsem. A mégsem inkább azért, mert ezt számottevően szebben is meg lehet csinálni, mint a példaprogramok zöme a delay()-jel. Egyrészt, a gomb nyomására nem kell várni, létezik megszakítás, bár arra most épp nem emlékszem, hogy ez ütközik-e a delay()-jel vagy sem (talán igen, de pl. az órák futását biztosan megállítja, amikor az ISR fut). A logika ugyanaz egyébként, mint bárhol máshol, ahol szabályozás van: állapotgépekben kell gondolkodni. Ugyanúgy státuszt vizsgálsz, csak itt nem az lesz a státusz, hogy az 132 pontos játékos legyőzi-e a másikat (131 vagy 133 pontos a másik), hanem az, hogy (a példádnál maradva) eltelt-e az idő és/vagy nyomtak-e gombot. Ilyen példáról van fent film a youtubeon. Alapvetően az architektúra képes lenne arra, hogy valós időben módosítsa a futását, de annyira szűk egy 8 bites rendszer erőforrása, hogy ezt inkább eleve kihagyják. 32 bitesekben már előfordul (RTOS, pl. STM32-n is elmegyeget). Ott már -- kis túlzással -- tényleg a mag válogat, hogy épp melyik utasítást hajtsa végre a sorban állók közül. Ettől persze csak egy mag van, tehát nem "valódi" multitask. De ez neked elvileg még egészen hosszú ideig nem fog fájdalmat okozni, ha nem egyből a delay()-jel kezdesz ügyködni, hanem normális programszervezési elvek mentén kódolsz.
2 relés modul, de addig válogattam míg a tranzisztorosat sikerült megvenni az optocsatolós helyett
rádugdosós vezetékek
nyomógomb modul
--------------------------------
A kezdet nem ment simán, az első arduino 2.2.1 fejlesztői környezet nem ismerte fel a hardvert, vagyis felismerte de szürke maradt a feltöltés gomb, aztán a kezdeti ijedtség után telepítettem az 1.8.16-os verziót, azzal már ment. Gondolom az első verzió is ment volna, csak nem tudtam mit kell csinálni vele.
Maga a fejlesztői környezet az nagyon primitív és idegesítő, az android fejlesztői környezetben elég elkezdenem írni az utasítást, a kurzor alatt már jönnek is a lehetőségek, néhány betű után már nyomhatok egy entert, itt meg teljesen kiíratja magát, például azt hogy digitalWrite.
Zavar még az is, hogy mikor beimportálok egy könyvtárat például a hőmérő szenzornak (include), akkor nem tudom hogy ott milyen utasítások vannak, és a library könyvtárat kell turkálni. Az android studióban az is csak egy F4, és már benne vagyok az importált könyvtárban. A ctrl+U az meg a halálom, átállítani nem lehet másra, arra majd írok egy külső programot ami az F12 lenyomására imitál egy ctrl+U -t az arduino ide-nek.
Hol lehet megnézni az alap utasításokat? Egy szálon fut a loop() ? Mármint egyszerre csak egy dolgot csinál? Ha egy ledet 10 másodpercenként villogtatok és mellette várakozok egy button lenyomására, akkor ott már mondjuk tized-másodpercenként olvasom a button állapotát, és mellette számolgatom, hogy hány tized másodperc múlva lesz meg a 10 másodperc hogy a ledet is fel vagy lekapcsoljam?
------------------------
Még rendelek pár dolgot, pl valami kijelzőt, meg fényérzékelő szenzort, meg 5V-os adaptert, stb...
Ha nem sürgős, akkor Aliexpress. Bár mostanában szinte minden itt van 2-3 hét alatt. VÁM+ÁFA eleve kifizetve nekik, ők utalnak az adóhatóságnak. A modulok minősége ugyanaz, mert az EU webshopok ugyanazokat szerzik be Kínából, plusz ráteszik a maguk hasznát. Cserébe hamarabb megkapod.
Ha valami nem jön meg, vagy nem felel meg a leírásnak, akkor dispute, és adják is vissza a pénzt. Még sosem volt problémám belőle.
Hobbielektronika fórumon is szokták bizonygatni, hogy bőven elég az MCU belső védődiódája ÜZEMSZERŰ használatra... Kazán vezérléshez és hasonlókhoz.
Hiába mondom nekik, hogy jártam már párszor a villamosmérnök kollégákkal TÜV laborban, és csak több iteráción keresztül sikerült olyanra készíteni a terméket, hogy immunis legyen a szabványban meghatározott környezeti zavarokra.
Szóval egyetértek. Olyannal nem szórakozunk, ami könnyedén megölhet minket és a családunkat is.
Én egyetlen alapszabályt tartok magamnál, ezt próbálom osztani másoknak is több-kevesebb sikerrel. 230 V-on kizárólag ipari/professzionális/kereskedelmi eszköz van. Az Arduino és a hozzá kapcsolt ilyen-olyan érzékelők nem azok. Vagy azok, csak akkor pl. Sonoff van rájuk írva.
Az okokkal, kockázatokkal nem untatok senkit, kiegészítésként pedig csak annyit, hogy ha egy ház leégése után a tűzvizsgáló megtalálja a kazalra égett Arduino panelt, és feltételezhető, hogy a tűz keletkezésében szerepe volt, onnantól nem fog fizetni a biztosító a tűzkárért.
Igen, tönkreteheti. Nem is a feszültség igazán gyilkos itt, hanem az áram. Ha semmi nem korlátoz, akkor még "szakszerű" bekötés mellett (vagyis szándékos rövidzárnál) is előfordul, hogy elszáll a működtető füst.
Teljesen felesleges ez a gyári panel. Oké, hogy Massimoékat támogatod vele, de nekik elég jól megy az egy szál Magyarországon eladott panel nélkül is. Neked meg mindegy.
Nem kell indiainak lenni ahhoz, hogy valaki hülye legyen. Én sok éve a Facebook arduinós csoportját pont azért hagytam ott, mert valaki magából kileve próbálta bizonygatni, hogy az MCU belső felhúzó ellenállása higgyem el, hogy pont jó arra, hogy a lábra kötött LED-hez előtétellenállásként funkcionáljon, és higgyem el nyugodtan, hogy nem értek hozzá. A beágyazott fejlesztés megy fundamentumok nélkül is, próba-szerencse alapon, csak akkor meglehetősen drága következményei lehetnek. A vak vezet világtalant életérzésről már nem is beszélve. Simán előfordulhat, hogy egy ilyen felállás 10 évig elmegy. Nagyon valószerűtlen, de előfordulhat. Viszont pont ez az "előfordulhat" az, ami miatt nem javasolt így eljárni, mert ebben az is benne van, hogy 2 óra múlva már fehéren izzik [speciel pont ezt soha nem fog] vagy épp kinyírta magát a negyedik kapcsolás során. Elfogadható mennyiségű egészen jó oktatóanyag van fent a neten, azokat kell tanulmányozni és nem ezeket a kétes szakmai hátterű idiótákat.
Ehhez még azt is hozzátenném, hogy a nem kevéssé fizetős (úgy értendő, hogy szemmel elég jól látható összegbe került) Udemy kurzus szerzőjének írtam, hogy ami a 3. anyag elején elhangzik, az sem szakmailag, sem az adatlap alapján nem állja meg a helyét, ráadásul később nem is úgy csinálja, ahogy ott mondja. Ő is kb. úgy válaszolt, hogy higgyem el, hogy az úgy van.Ja, aha. Mert akkor biztos az adatlap rossz.(Egyébként sajnos előfordul, hogy igen, de ilyennel pár hónapig nem nagyon fogsz szembesülni.)
Az UNO-nak nem a 12 V rossz, hanem az, amikor a lapkán lévő stabilizátor IC-t hozamosabb ideig 12 V-ról csúcs közelében járatja valaki. Nem kell 9 V-tal szenvedni. Ha van 12 V-ot, akkor beteszel kettő step down-t, az egyik hajtja a logikát (arduino), a másik a reléket. Mivel ezek a konverterek nem leválasztottak, így jöhet majd vissza kapcsolási zaj a relék felől, de ezt kis szűrőzéssel minimálisra / elfogadhatóra lehet csökkenteni.
acs712-re gondoltam a 230V ampermérésben mert a youtube-on is ezt láttam. Igazából nem kell nekem pontos érték, csak azt szeretném látni, hogy ha egy villanymotor megszorult (végállás) akkor annak felmegy az ampere, és akkor lekapcsolom (mint a motoros kapunyitók)
A zárlatot úgy értettem, hogy a +5V és GND, vagy +5V és valamelyik analóg-digitális láb véletlen összezárása kinyírja-e az UNO-t? Azt sejtettem, hogy ha egy külső 12V bekerül az Arduino UNO-ra, akkor ott komoly gondok lesznek :D
Köszi az infót, a lomex-tme-rs online helyeken még körülnézek.
Az indiai youtuberek elég meredek dolgokat tudnak művelni, az 5V-os relé modult simán rákötik az uno-ra külső tápfeszültség nélkül, ha látszólag el is bírja, vajon kibír ez így 10+ évet?
Az a tervem, hogy veszek egy 9V-os tápegységet, arról megy az uno, és ugyanarról egy step-down konverterrel https://www.hestore.hu/prod_10034287.html 5V-ról a relék.
Mintha lentebb írtátok volna, hogy az UNO-nak a 12 Volt hosszútávon nem tesz jót???
A techfun.sk-ról kiderült, hogy csalóközeliek. Csak akkor rendelj, ha van szabadon kidobható pénzed.
Hestore nem rossz, nem jó. Van, gyors. Távír webshop elmegy, ha épp van áruja. Kb. ugyanaz, mint a hestore. Egyébként lomex, tme, rs-online. Mondjuk itt már inkább direkt alkatrészek.
Az UNO alapnak teljesen jó, de felesleges a gyárit megvenni, ha nem a legócskább és legolcsóbb kínai klónt veszed helyette. De... Ha nem akarsz shieldeket (rárakható cél-paneleket) használni, akkor az UNO helyett a Nano számottevően kényelmesebb, simán próbapanelbe préselhető, így számottevően egyszerűbb kezelni.
Attól függ, hogy milyen zárlatot és hol csinálsz. Ki lehet nyírni, de annyira nem egyszerű kis odafigyeléssel. Nyilván egy 12 V-os korlátozás nélküli áramot produkáló áramforrást rádugni bárhova a Vin láb kivételével többé-kevésbé azonnali halál. De a túláramot sem tolerálja hosszú távon túl jól. Ezért -- is -- jobb választás inkább 2-3 jobb minőségű klónt venni, mint egy eredetit.
De. 230V-on áramot és feszültséget ne arduinoval akarj mérni! Sőt, igazából ha nem vagy villanyszerelő, akkor semmivel se. Nagyon csúnya vége tud lenni az ilyen kísérleteknek, még akkor is, ha egyébként az életvédelmi relé jól működik a házban/lakásban. Ráadásként 230 V váltakozóáramot mérni már annyira nem magától értetődő és messz enem lesz elegendő rá az, ami a méréshez alapértelmezettként rendelkezésre áll az Arduino-n hardveresen.
Üdv! Ti honnan rendeltek Arduino-s dolgokat? Hestore? A https://techfun.sk -t ismeritek? Túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, például egy négy relés relémodul optocsatolóval 1700 Ft?
Én mint kezdő, eredeti Arduino UNO R3 az jó kezdésnek? Nagy igényeim nincsenek, reléket szeretnék kapcsolgatni, meg ampert és feszültséget mérni (230V), illetve gombok és kapcsolók állását figyelni.
Ha egy ilyen arduino-n csinálok egy véletlen zárlatot, akkor gallyra vágom?
Optocsatoló-modul nincs. Az kb. két alkatrész, egy ellenállás és egy optocsatoló.
Ami a ChatGPT-s fószert illeti. Megnéztem a kapcsolódó filmet YouTube-on, és alapvetően három benyomásom van. Egyrészt, az AI láthatóan működő kódokat másol, vagyis nyilvános, szabadon felhasználható adatbázisokból szemléz és ezeket másolja be egy az egyben. Ilyen szinten kódot írni nem egy nagy művészet. Másrészt az látszik, hogy kb. tisztában van azzal, hogy mi mit jelent a kódban (szintaktikától kezdve az egyes utasítások működéséig), de ezeket nagy valószínűséggel az eredeti (minta) kódokba írt kommentekből hámozza ki. Ez a logika segít az AI-nak a meglévő kódok igény szerinti átalakításában. Impresszív, ahogy ezt megcsinálta. Harmadrészt, következve az előző kettőből. Eléggé közel van az a felső határ, amin túl már nem kivitelezhető ez a módszer, mert még egy kevésbé komplex 8-10 diszkrét állapotú állapotgép kódolásába is valószínűleg beletörne a bicskája, mert erre kevés mintakód van (vagy egyáltalán nincs). Ugyanebből a másoláson alapuló feldolgozásból következik, hogy ha szar a minta (vagy nincs elegendő minta), akkor a ChatGPT megoldása is hibás lesz. Nyilván ha valaki rágyúr, hogy direkt szar kódokat ír, akkor azonos feladatcél esetén kellően nagy számú mintából ki fogja hozni, hogy x. y. kódja nem jó ("más"), és így valószínűleg nem fogja használni, de egyrészt ez fordítva is igaz (lásd: delay(); ugye), másrészt ehhez tényleg sok minta kell.
Azt gondolom, hogy hosszú távon van ráció a dologban, ezzel együtt jelenleg ez még messze nem képes olyan komplex feladatok minőségi megoldására, amely az ipari, vagy akár a komolyabb hobbi felhasználást ki tudná szolgálni. Más megközelítésben pedig, oktatási/tanulási célból kifejezetten káros, mert kvázi helyetted gondolkodik. Ha viszont hibázik, akkor jóval nehezebb megtalálni és kijavítani a hibát. Kb. mint az on-line fordítók, amik megírják neked az átiratot arabul, de amikor az arab csodálkozva visszanéz, hogy mi a frászkarikát is akarsz közölni, akkor ahhoz már humán erőforrás, tudás és tapasztalat kell, hogy kiderüljön, ki, hol és mit hibázott.
Elég sok on-line oktatási platform van, angolul meg aztán pláne, érdemesebb itt a nehezebb utat választani (lásd pár nappal ezelőtti posztomat).
Köszi a válaszokat (Prof, radio111), most már kapisgálom hogy optocsatolós relémodult kell venni, vagy simán optocsatoló-modult.
Ami a chatgpt-t illeti, van egy fószer a youtube-on (ordasi gábor), leírja neki hogy írj egy programot ami ezt meg azt csinálja, utána ctrl+c ctrl+v és már működik is neki. Abban bízom, hogy kezdetben majd ez is segít, amúgy meg nem tűnik nehéznek a nyelv, windows és androidban programozok, szerintem ebbe is hamar beletanulok
A kérdéseidre a válaszok kicsit hosszabban, jórészt mérések és tapasztalatok alapján.
1. Indulás
Két forgatókönyv van, ha normális (gyári) állapotban használod, a bootloader (a direkt rátöltést lehetővé tevő rész a memóriában) kb. 0,4-0,7 mp-et késleltet, de ezt az alkalmazások zöménél nem lehet észrevenni. Ha nincs bootloader, akkor ez az idő kb, 0,1-0,3 mp.
2. Relé
Nem javaslom, hogy relét vagy relé modult közvetlenül az arduino tápjáról és/vagy az arduinon keresztül táplálj.
3. Tápolás
Nincs jelentősége, mert ha közvetlenül 5 V-ról tápolod, akkor a panelen lévő 5 V-os stabilizátor IC nem fog dolgozni, így a külső táp teljesítménye áll rendelkezésre (már amíg a nyák bírja). Ettől függetlenül javaslom, hogy az Arduino külön tápon legyen.
4. Tápolás 2
Nézd meg a kapcsolási rajzot! https://www.arduino.cc/en/uploads/Main/Arduino_Uno_Rev3-schematic.pdf Az 5V / USB tápolás nagyjából direktben megy az 5 V-os rendszer tápvonalra, mindegy, hogy melyiket használod (van persze kis eltérés, de ez a terhelhetőségben nem releváns). A 7-12 V Vin már más tészta, ez egyrészt leválasztja az 5 V-os bemenetet, másrészt rámegy a panel saját 5 V-os stab IC-jére (a mellékelt rajzon U1). Ez egy elég gyengusz és nem túl jó minőségű, de a célnak megfelelő stabilizátor. Elvileg, de szigorúan csak elvileg egy sima graetz-hidas + kondenzátoros tápot is ráadhatsz, működni is fog, ha minden klappol, ugyanakkor az nagyon fontos, hogy ezzel a tápkockával maximum ledeket, kis buzzert, 2x16-os kijelzőt, oled kijelzőt lehet meghajtani, nagyobb fogyasztókat nem. Maga az IC 1,5 A-rel terhelhető, de ha erre egy rázkódósabb 11 V-ot raksz, akkor igen gyorsan el fog füstölni nagyobb terhelésnél, mert lényegében nincs hűtése.
5. Eredeti vs. klón
A legnagyobb differencia, hogy a klónok nincsenek megfelelően dokumentálva. Vagyis adott esetben komoly, ritkán a működést vagy használatot is befolyásoló eltérés van a hivatalos Rev3 és a klón között (egy UNO-nál). A legfontosabb eltérés általában az USB soros csatoló (FTDI vs. CH340), az USB csatlakozó (mikro vagy mini a sima A helyett). A klónoknak jellemzően jóval szarabb a minősége, nem mindig ROHS minősítésűek (különösen a kínai saját importok). Nekem úgy 40 arduino panelből (klónból) 3 volt hibás, tehát nem kifejezetten durva az arány.
Egyebek.
Háááát... Egyrészt 20 000 forint sok, mert egy panelt simán kapsz 2500-ért, és még válogatni is tudsz. De. Ahhoz, hogy értelmes dolgokat tudj vele csinálni, rengeteg egyéb dologra lesz szükséged, ami a 20 000 forintos keretet csillagászati sebességgel fogja erodálni. Döntsd el / találd ki, hogy mi felé szeretnél menni, és válogass össze egy értelmes szettet magadnak (de ne gyárit, mert tök felesleges). Számolj még egy alap multiméterrel, és ha kicsit megtoldod (35-40 000 maximum), akkor jó pár hónapig nem lesz gondod arra, hogy kifogysz az alkatrészekből, szinte bármilyen projektet is választasz.
Köszi a gyors választ, akkor klónokkal nem szivatom magam. Az lenne a kérdésem, hogy ha relét rizikós rákötni a kimenetére, akkor mit lehetne a kettő közé rakni? A chatgpt azt javasolta, hogy tranzisztorral működtessem a relét, de nincs erre valami "gyáribb" megoldás?
Amit tudok megpróbálom megválaszolni, legfeljebb a nálam tapasztaltabbak korrigálnak:
- azonnal indul
- én nem próbálkoznék nagyobb eszközt (relé) táplálni róla, főleg a klónoknál okozhat gondot.
- nem, a nano-n sem a kimenetről táplálnék meg egy izmosabb eszközt.
- gondolom tápszabályozó IC van rajta ami stabil 5v-ra hozza le a 9-12-t. Itt csak az univerzális táplálás volt a cél
- a klónok kb. ugyanazt tudják, csak esetleg a minőségük gyengébb, az USB-serial IC (illetve annak windows drivere) kavarhat be, de együtt lehet vele élni.
