Ez a topic olyan nőkről,házaspárokról,élettársi viszonyban élőkről szól akik TUDATOSAN nem/vagy még nem/vállalnak gyereket.Hogyan élnek,mit szól hozzá a környezetük,eddig miért nem vállaltak?A késői gyerekvállalás előnyei és hátrányai.Véleményeket,hozzászólásokat,tapasztalatokat várok.
Nem mindenki egyformán reagál. Téged nem sikerült megtörni, Esztert igen. Vannak, akik a saját szenvedéseik ellenére követik a szülői mintát, mert "belőlük is embert faragtak azzal a módszerrel", és van olyan, aki fél ettől a hatástól.
A környezetet meg könnyű hibáztatni, nem mindenki mer beavatkozni, pláne, ha mint az adott esetben, annyira hihetetlen a látszat (gyerekek által rajongott dadus vs. laposra vert saját gyerek). Valahol még érthető is, hogy nem merik felvállalni a kockázatát, hogy a gyerek foltjait mégsem egy rabiátus szülő, hanem egy szimpla esés okozta. (Mienk gyerek tavaly ősszel nézett úgy ki rendszeresen, hogy simán kopoghatott volna nálunk a Gyámügy.)
Munka Vera megélhetési újságíró(?) elérte célját, adott egy újabb pofont a normális családi életnek. Előkapott egy 41 éves nőt valahonnan, firkantott egy sztorit ami vagy igaz, vagy nem, de, hogy nem jellemző, az biztos. A topikban meg képesek egyesek érvként használni a cikket.
Gratulálok.
ui.: érdemes Munk Verát olvasgatni cigánybűnözéssel kapcsolatban is pl, ott is nagyon szellemeseket ír.
az anya elmebeteg, ez nyilvánvaló, az apa viszont, úgy tűnik nem... akkor pedig ő az igazi hunyó ebben a történetben, aki annyira szerette a lányát, h sose vette észre, h össze van verve:((
Egyébként ez az egész "vita" elintézhető lenne annyival, hogy mindenki döntse el, akar-e szülni, alkalmasnak érzi-e magát és a kapcsolatát a gyerekvállalásra, vagy nem. És a döntést, bármi is az, tartsa tiszteletben mindenki, és ne pofázzon bele. E helyett itt már ott tartunk, hogy az egyik szerint a "gyerekesek" nagy része megbánta, mint a kutya, amelyik nyócat kölykedzett)), és semmi öröm, csak kötöttség, fárasztó robot, kompenzálásképp meg jól el is verik a büdös kölköt etc., etc. Másfelől a "gyerektelen" ugye egoista, felelősségtől félő, hedonista, érzelemmentes véglény, vagy mi, aki nem jön rá az istennek se, hogy a gyermek az élet legnagyobb ajándéka:-)) Bár az utóbbi időben az utóbbi tábor innen mintha eltűnt volna, ellenben az előbbi hadállásait rendületlenül tartja missparker és dogtenyésztő harcostársa...)))
Fordított az arány. Kb. 15%, ahol előfordul verés. Az sem "rendszeresen". Ez budapesti (káposztásmegyeri és zuglói lakótelepi környezetben) gyűjtött tapasztalat. Ez a cikk, bár felháborító, hogy ilyen előfordulhat, e topikban, ebben az eszmecserében demagóg "érv".
És még egyszer: ezek rendkívüli dolgok, és ilyenkorra lenne való, hogy a környezet értesíti a gyámügyet. Ez az ügy nem érv a gyerekvállalás ellen. Ez a szembehunyás ellen érv.
Olvastam a cikket. : ))) Jobban meggondolva, az egész környezet hibás. Persze, mentális nyomor volt, szerencsétlen Eszter is arra hivatkozik, hogy azért volt ilyen az anyja, mert nem kapott szeretetet. Aha. Nem azért, mert beteg volt az agya. : ))) Nem tudnak az emberek másban gondolkozni, csak hogy biztos valamiféle nevelési probléma volt? Az anyja hét testvére is mind így viselkedett? Te megérted azt, hogy a nevelőtestület erről tud, és nem lép???? Én nem értem meg. De mondjuk ezt a kiszolgáltatott "arról is hazudni kellett" szerepet is csak egy pontig értem meg, addig nagyon, mert tudom, hogy a gyerek maga is szégyelli, és hazudik is szívesen, csak ne tudják mások, hogy mi a helyzet. De hogy valaki nem ébred öntudatra már később sem, és "hazudnia kell" az orvosnak, azt nem értem meg. Én nem voltam 19 éves, mikor a látleletes trükköt megcsináltam, és pont ahogy vártam, soha többet nem vert meg az apám. Ez ilyen egyszerű. Nem kell kedves-aranyos-satöbbinek lennie egy szülőnek, aki amúgy vadállat, csak fejezze be vadállati ténykedését. Ez pont elég.
Volt, csak hazudnia kellett róla az orvosnak is. Így látlelet sem volt. Meg aztán mit is ért volna el vele? Onnantól az anyja átmegy kedves-aranyos mamiba? A legdurvább, hogy ez a nő óvodai dadusként dolgozott, és azok a gyerekek imádták. Aki rettegésben nő fel, az 19 évesen is retteg, teljesen másképp értékeli a vele történteket.
Ez itt nem verés, hanem következetes szadizás, mondjuk nem értem, hogy hogyhogy nem volt egyetlen nyolc napon túl gyógyuló sérülése sem, amivel elment volna látleletet felvetetni, aztán odadugja az anyja orra elé, hogy legközelebb a rendőrségre megy. (Azért nem értem, mert konkrétan én megcsináltam az apámmal, nálunk azért nem volt ilyen brutál a helyzet, de ahhoz épp eléggé brutál volt, hogy valamivel meg akarjam fékezni. Ezt a nőt 19 évesen még verték, azt állítja. Ilyen idős korban már nem általános iskolás kislány, akivel meg lehet etetni azt, hogy bárkinek bármi baja történik, ha ő elmondja, hogy bántották.) Lehet, hogy 15% alatt van azoknak a száma, akiket soha, elvszerűen nem vertek meg, a többség valóban odacsap egyet, amikor kiborul. De ez közel sem ugyanaz. Itt a gyerekről, annak viselkedéséről, stb. szó sem volt ezekben a verésekben. Az apa totál nyilvánvalóan tudta, hogyan képzelte, hogy a felesége elmeállapotát titokban tartja? Ilyenkor mindig a csendestárs az igazi bűnös.
Egyrészt a "jóhír" ma már nem hírértékű. "Csak egy csendes háttérzaj az éterben".
Másrészt az idilli dolgok is létezőek, valóságosak, csak a nagyszerű irigy emberi természet miatt kevésbé vannak a hírfelszínen.
A magyar mentalitás; az emberek nagy része nem tud önfeledten örülni más kortársa boldogságának.
Súlyos deformitása a társadalomnak. Wéleményem szerint.
Másrészt a belinkelt hírhez kapcsolódóan.
- minden ember megszületik valahogyan, valahová. Az elképesztően eltérő életutak, viselkedésminták sem veszik le a felelősséget a nyakunkból - miszerint jó részt rajtunk múlik, hogyan állunk a családtervezéshez.
Dőreségnek tartanám, ha egy ember pusztán azért nem házasodik, vállal gyermeket - egészséges mivolta és kielégítő körülményei ellenére - mert rengeteg rossz hírt olvas, vagy kudarcos életutakat lát maga körül.
Biztos vagy te ebben? Mert én nagyon nem. Beszélj pl. egy tanárral, hogy szerinte az osztályából hány gyereket nem vernek a szülei rendszeresen. 15% alatt lesz :(
Ez az anya elmebeteg. Tényleg az a kérdés, hogy hogyan történhetett ez meg úgy, hogy senki nem segített. Jól nézünk ki, ha ezt tartod az igazi szülő-gyerek kapcsolatnak.
Aki 30-35 éves kora körül a nőket pusztán használja, mint a papírzsebkendőt, abból 50-60 éves korára akár nagyszerű Apaember is válhat, friss szellemmel. De benne van a pakliban a házsártos vénmedve jövőkép is.
Kinek a mi - avagy ki, hogyan él a lehetőségeivel.
Ha valakit gyerekek vesznek körül, és valós, meleg érzelmi kapcsolat rendszerben élik meg a mindennapjaikat, akkor nagyszerűen fennáll a lehetőség, hogy az oda-vissza működő hatásmechanizmusok beinduljanak.
Ennek a lánynak, vagy az anyjának mondd el mindezt, piszkosul nem fogja érteni. Jobb lett volna ennek a nőnek, ha nem vállal gyereket? Jobb lett volna ennek a gyereknek, ha az anyja nem rajta keresztül akart volna "frissülni"? Bár oda-vissza hatások itt is vannak. Borítékolom, hogy ez a lány mindent akar majd, csak családot nem.
az tényként elfogadható hogy ezek a hatásmechanizmusok léteznek (a gyerektől befrissülnek a korosodó nők-férfiak). vajon nem azt jelenti mindez hogy célszerű kitolni a gyerekvállalást? /ráadásul ezt a férfiak tök könnyem megoldhatják, csak egy fiatalabb nőt kell feleségül venni mondjuk egy fél emberöltővel:)/
Az egyedül élő egoista emberek évekkel hamarabb beöregszenek, mind mentálisan, mind érzelmileg. Ezen még az esetleges magas intelligencia sem segít, ugyanis a szívében egyedül élő ember gondolkodása, érzelmi világa az idő haladtával egy jobban beszűkül. Tapasztalat.
S, ezzel nem azt mondom, hogy egy gyerekest abszolút megvéd a gyerek léte.
Ha valakit gyerekek vesznek körül, és valós, meleg érzelmi kapcsolat rendszerben élik meg a mindennapjaikat, akkor nagyszerűen fennáll a lehetőség, hogy az oda-vissza működő hatásmechanizmusok beinduljanak.
Ha én hatással vagyok egy gyermek értelmére vagy érzelmi világára, akkor Ő is hatással lesz az enyémre. Visszafelé ez egy jó megújulási csatorna lehet, csak hát nem mindenki szokta kihasználni;)
