Ma lyukat fúrtam a talajba és már 2 méteres mélységben iszapot találtam. Fúrtam tovább, de a víz a 2 méteres szintnél megmaradt. Igaz most esős idő volt, de ez nagyon közelinek tűnik. Félek tőle hogy ez a két méter kevés lesz a gesztenyéknek. Szerintetek? A dió jobban bírja a talajvizet?
Mindenhol azt írják és mondják, hogy a fa az eredeti mélységébe legyen ültetve. Gyökér a földbe, törzs a föld fölé. Persze vannak növények, amiknek a háncsa is képes gyökeresedni, pl a bűjtatással szaporíthatók, de a gesztenye nem ilyen. Árt-e neki, ha mélyebbre ültetjük, azt nem tudom, mert sehol nem láttam indoklást. Talán az ellenállóképesség miatt nem ildomos háncsot föld alá rakni... talán más tudni fogja.
Mi az ott középen a hajtás végén? Van valami teendőm? (Tavasszal kaptam és ültettem ki ezt a kis oltványt, azóta hozta a két nagyobbik hajtását.) /Nagyon kezdő gesztenyés vagyok./
Sikerült megijesztened, mert emlékeztem rá, hogy édesapám annakidején rézgálicot használt lemosópermetezéshez. Ez a vasgálic szántóföldi és kertészeti kultúrához alkalmazható, vas(II)-szulfát heptahidrát. Vashiány kezelésére alkalmas talaj- és levéltrágya. A leírása szerint: Vashiány esetén a szert keverjük a talajba, vagy 5-10%-os oldattal öntözzük be a talajt.
Elbizonytalanodtam. Lehet nem jól emlékeztem. Most nem tudom megnézni a por pontos nevét. Gazdaboltban mutattam meg a levélről készített képet, ott ajánlották azt a fehér port. Csak az új hajtások csíkozódtak.
A tömör talaj esélyes lehet. Kb fél méter után olyan világosszürke agyag van, ami kiszáradva kemény mint a beton. De a közeli diófák jól megvannak benne.
A vasgálic éget! Inkább csak lemeosóban láttam használni, lombtrágyaként nem. A Mg hiány nagyon hasonló tünetet produkál, de a vas a fiatal leveleken, a magnézium az idősebbeken jelentkezik először.
A vashiányt egyébként a talaj szerkezet is befolyásolja, a tömörödött talaj hajlamosító tényező
Mi az a vaspor? A csíkozódás egyébként Mg hiányt is mutathat. Ecet helyett jobb a citromsav. Ha ilyen tünet van, akkor a Fe lombtrágya a megoldás, illetve a keserűső (Epsom só).
Diospyros, amikor túlkezelted ecettel a fáidat, akkor az hogy jelentkezett? Így bebarnultak a levelei?
Két hetet nem voltam a telken és ez fogadott. Előzőleg kezdett becsíkozódni a levele. Vashiány. Kicsit ecettel meglocsoltam, de tényleg csak kicsit és jól felhigítva. Meg kapott vasport. Ezen kívűl kezdett elferdülni és karót szúrtam a közelébe. Elsőre ferde lett, leszúrtam újra. Lehet az sértett meg valami fontos gyökeret. Vagy esetleg így néz ki, ha elkapja a kéregrákot? Ez utóbbit még nem néztem.
Persze újra kihajt a fertőzés alatt, de a fertőzés szépen halad lefelé. Akkor még tőröl is kihajt, de már az is fertőzött és a végén elfogy a fa tartaléka. ezeket láttam Nagymaroson. Ezt a 300 éves fáról nem tudni, hogy csak erőlködik, vagy tényleg kigyógyult-e. A cikk szerint kigyógyult...
Nemrég találtam rá, hogy még 2017-ben egy zengővárkonyi szelídgesztenyefa nyerte az európai év fája díjat. A leírás szerint a 300 éves fa kigyógyult a kéregrákból. Ha ez igaz, akkor van remény a túlélésre.
Csak úgy "hangosan" gondolkozok. A növények hogy örökítik át tulajdonságaikat? Nem keverednek valamilyen szinten az örökítő anyagok a magba a növény egyéb részeiből? Arra gondoltam, hogy a finom magyar fajták megőrzésére a kéregrák ellen védettebb fajtára oltani sativát. A termés nem tudná átvenni az alany védekezési jó tulajdonságait? Pont fordítva, mint ahogy most alkalmazzák.
Ez szerintem csak terület kérdése. Ha vállalkozáson gondolkozol, be tudok szállni kb fél hektárral.:) Szaktudás nélkül-:)
Talán a magoncokkal nem is lenne sok munka, csak ugye azok sokára kezdenek el teremni. Alternatívaként lehetne őket oltani saját magukkal, ahol már a termő ág becsapná a kis magoncot. Az már viszont munkásabb mutatvány.
A legális behozatal és fajta engedélyeztetésben nem vagyok otthon. Fogalmam sincs mi, kéne hozzá.
Esetleg küldhetne belőlük ültetésre alkalmas termést... Házi ültetéshez talán nem kell engedély. No meg az ízére is kíváncsi lennék, mert nekem speciel a kínai gesztenyék nem jöttek be. Más az ízviláguk.
http://www.chestnutgrowers.org/MikeNave-NewCultivars.pdf Amerikában is vannak nagyon jó fajták ,olvassátok el ezt a cikket ,döbbenetes ,hogy milyen gyönyörű fajtákat gyűjtött össze a cikkében Mr Mike Nave . Én írtam ennek az embernek ,hogy elérhető lenne e oltóanyag ezekből a fajtákból .Az lenne a jó ha lenne valamilyen szinten összefogás és belehetne hozni az országba ezekből.
Pont ettől félek én is , hogy ha az oltvány szatíva alany része kezelve van mondjuk pasztával,akkor bepállhat . Vagy nem tudom például hogy a rézgálicnak van e védő megelőző hatása a kéregrákkal szemben majdnem mint egy lemosóként használni az oltás alatti részt vagy magát a törzset és nem a gyökeret .Vannak e kezelési kísérletek,próbálta e valaki?
Egyetértek ,hogy ha sativa az alany hiába van takarva , kipusztulhat a fa .Nálam is kiment egy oltvány, nem tudom hogy a kéregrák vagy valami más betegség vitte -e el mert eddig még csak képekről láttam kéregrákot, ahogy kibontottam a töve körül ,sötétbarna majdnem feketés foltok voltak az alanyon . Szerencsére maradt még két BdeB oltvány ,azok még egészségesnek látszanak . Nem ismerem a csemetéseket , de szerintem drága lehet nekik molissima
magokat beszerezni az alanyhoz . Arra gondoltam már ,hogy ha gombaölő szerrel kezelném az alany részt akkor az távol tartaná e a kéregrákot . Itt van például a boltban kapható barna sebkezelő paszta amivel kezeljük az ágsérüléseket . Használta már valaki esetleg ezt a szert az alany részre megelőző céllal ? Van e egyáltalán értelme ezt vagy valami mást kipróbálni?
