shranon:
Pedig a borítón látható képet a Mester készítete. Legalábbis ez derül ki a belső oldalon a szövegből. Meg az, hogy az első kiadás a Móra Kiadó nevéhez fűződik :-o
Tegnap megvettem, es elalvas elott beharaptam a felet. Igaz, hogy csak 80 oldal, de mivel nem egy cselekmenyrol szol, hanem gondolatok vannak kvazi odavetve, igy a rovidsege ellenere sem talalsz benne kevesebb Vonnegut-sagot.
Es vegre egy konyv, amire nincs rairva, hogy a LegfeketebbFeketeHumorTheGuardian. Meg lennek lepve, ha a The Guardian valaha is ezt irta volna, egyszeruen csak jo otletnek tunt ezt felirni egy boritora az adott pillanatban, es azota egy barom minden tovabbi boritora felirja, felrobbanok, ha meglatom.
Jaj ne!!!!!
A Maecenas-nak ez a Vonnegut-sorozata egyszeruen borzalmas, szornyu, iszonyat, ahogy kinez.
En egyszeruen a kezembe se birom venni. Es most a Titan szirenjeit is lealazzak. Remelem, a szemem ele se fog kerulni, nem vagyok ra kivancsi.
Na tessek, egy honapja hozzaszoltam a topichoz, es azota pang az egesz.
Egy nagyon fontos kerdesem/keresem lenne, remelem, hallja valaki, amit mondok...
Beszelnem kell Kurt Vonneguttal. Elmondhatatlanul fontos. A legjobb lenne egy emilcim, ami nem kamu, hanem tenyleg o kapja meg... tud valaki nekem ebben segiteni?
Persze, ki kellene utazni, meg kellene latogatni, de nekem meg egy par evig semmi sanszom nem lesz, hogy az USA-ba kikeruljek. Nagyon felek, hogy meghal itt nekem, meg mielott eljutnek oda, hogy lathassam ot es beszelhessek vele. Nincs itt valaki, aki tud valamit mondani arrol, egeszsegileg hogy van most az oreg|?
Es meg egy kerdes... lattam utalasokat a topicban, hogy meg tovabbi topicok is vannak, amelyek Vonneguttal foglalkoznak. Hol lehet ezeket megtalalni? En mar kerestem oket, eredmeny nelkul.
Egyebkent, gpx, az a pelda a Bajnokok reggelijebol a pezsgot gyarto peneszgombakkal tenyleg zsenialis, es foleg az a felelmetes, ahogyan a regeny tovabbi reszeben kovetkezetesen peneszgomba-uruleknek nevezi a pezsgot, ez egy annyira jo paelda a dolgok tokeletes viszonylagossagara, hogy hogy tudnak paranyi dolgok oriassa noni, oriasi dolgok parannya zsugorodni, hogy az ember szinte beleszedul, ha jobban belegondol.
Tud erről valaki valamit?:
"Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian"
Most adták ki és 80 (!) oldal.
Nem jártam sajnos még könyváruda közelben, csak könyvlistában láttam.
Kedvenc KV - féle miért-is-élünk gondolatmenetem, mikor példának felhozza az alkoholerjesztő baktériumot. Gondolkodik az a baktérium, gondolkodik, hogy vajon mi a francnak él, és közben belefullad a saját ürülékébe. És soha nem tudja meg, hogy életének értelme egy üveg pezsgő (?) alkoholfokának előállítása volt.
Szerintem ez is - amellett, hogy enyhén cinikus - zseniális példa...
A Titán Szirénjeiben többféle vicces és kevésbé vicces válaszlehetőség ott van a kérdésre, hogy mi az élet értelme és célja. Vannak olyan szereplők, akik ezt a kérdést úgy értelmezik, hogy kimondottan az ember földi létének mi a célja, mások meg úgy, hogy magának a szó legáltalánosabb értelmében vett létnek mi a célja. Az, ahogy Vonnegut végigviszi ezt a dolgot a pótalkatrésszel, zseniális. Az ember egyszerre szédül, iszonyodik és röhög. A lét értelmének ezt a verzióját Winston Niles Rumfoord mondja ki, de az ő élete egy másik választ is példáz, amikor szembehelyezi magát a here Malachi Constanttal, akiben az a legvisszataszítóbb, hogy ordít róla, hogy az életének egyáltalában semmi értelme nincsen. Én Rumfoord magatartását úgy értelmezem, hogy az emberlét értelme és célja az, hogy nyughatatlanul keresgélje az értelmet és célt. Repüljön bele krono-szinklasztikus infundibulumba, ahol minden igazság a legamagátólértetődőbb, alapítson új vallást, robbantson ki háborút, haverkodjon tralfamadori hírvivőkkel, vagyis: éljen tevékeny életet. Ja, igen, Malachi Constant egyetlen mentsége, hogy piszkosul szenved létének ettől a nagy-nagy értelmetlenségétől, és nevének jelentéséből kiindulva azt gondolja, az ő életének értelme és célja az, hogy valaki rábízzon egy üzenetet, amit ő boldogan kikézbesíthet. És semmi mást nem tesz, mint vár, hogy valaki rábízza ezt az üzenetet.
(gyönyörűszép, ahogy később ez az ember saját magának írkálja az üzeneteket, így próbálva küzdeni az ellen, hogy a Marsbeli totális diktatúra parancsára mindig újra és újra tisztára törlik az agyát) És persze hírvivőnek ott van maga Salo, akinek aztán tényleg ez lesz élete egyetlen értelme, hogy elvigye azt az egy szóból álló üzenetet: Szevasztok. Hasonló a harmóniumok filozófiája: semmi egyebet nem mondanak egymásnak, csak annyit: Itt vagyok, és válaszképpen: de jó hogy itt vagy, és ezeket automatikusan ismételgetik, vég nélkül.
Tulajdonképpen van ennél több értelme a létnek? Hozzám ez a létértelmezés áll a legközelebb. A lét értelme annyi, hogy tudjak arról hogy létezem és jónak tartsam ezt. És tudjak a másik létezéséről is, és ezt is jónak tartsam. Ez utóbbit hívják egyébként szeretetnek. A harmóniumok szeretik egymást, és ez a szeretet a legtökéletesebb, legszebb, legtisztább szeretet, amit el lehet képzelni... Közéjük kerül Boaz
(bibliai név), aki addig az elképzelhető legkegyetlenebb diktatúrának volt egy terrorlegénye, és ő ezzel a létértelmezéssel azonosul (a lét értelme, hogy az ember, bárhol is van, jót tegyen) És ott van még a Beatrice Rumfoord, aki azt mondja, hogy a lét értelme és célja, hogy valaki használja az embert valamire. Ezt egyébként nem értettem, miért a pótalkatrészes verzió cáfolatkísérleteként aposztrofálja, mert hát az a verzió is arról szólt, hogy a tralfamadoriak használták az embert, de hát mint tudjuk, Beatrice Rumfoord hibbant volt már egy kicsit a vége felé.
És meg is köszöni szépen egykori megerőszakolójának, hogy használta őt.
Meg ott van még a Chrono, ő a kék madarak között találja meg az élet értelmét, vagyis abban, hogy eldobja a személyiségét, és engedje magát beolvadni egy közösségbe --
és szerintem még további lehetséges létértelmezések is bújkálnak a könyv lapjain,
ha az ember még többször újra és újraolvassa :)
A Titán szirénjeiben. A földi élet értelme (kínai nagy fal stb.), hogy egy alkatrészt tudjon kérni az idegen a lerobbant űrhajójához.
Félelmetes, a bajnokok reggelije hátsó boritóján írták, hogy minden érzést a feje tetejére tud állítani.
És amikor a lábgombához hasonlítja az életet???
Valami olyasmit ír (nem szó szerint), hogy az élet elterjesztésének igénye kb. annyi, mintha azt szeretnénk, hogy mindenkinek legyen gombás a lába... Durva. A másik kedvencem meg az, amikor a minden környezeti behatásnak ellenálló, űrutazásra, stb. alaklmas baktérium kitenyésztési helyének nevezi a Földet, mivel itt aztán annyi a szennyezés, amivel egy baktérium találkozhat, hogy ha itt megmarad, akkor már mindent kibír. :-)
****
Na, most meg szétoffoltuk ezzel a film-témával a KV-topikot!
Nekem az tetszik a legjobban, amikor a földi élet céljáról, értelméről, stb. vet fel ötleteket. Félelmetes a cinizmusa. Tetszik.
****
A Menzel-filmek tényleg jók, lehet, hogy ők a kivétel erősíti a szabályt-kategória. Azért írva sem rossz. :-) A francia vígjátékokat inkább csak újraforgatják, mert az amerikaiak egyébként nem néznek meg európai filmet. (Amit mi úgy mondunk "művészfilm", azt Amerikában (elsősorban USA) úgy mondják "európai film" :-)) Engem jobban idegesít a nem vígjáték jellegú filmek (a franciáknál maradva: Nikita) újraforgatása. Na, ott aztán kiölnek belőle minden értelmes mondanivalót.
Ez az L M S nem az Utolsó ember(ig)? Mert akkor tudom miről beszélsz. Siralmas.
****
Az amerikai filmipart talán hagyjuk ki egy kultúrával foglalkozó topicból...(c:
Nekem azért van olyan film, amit nem tudnak a saját kategóriájában felülmúlni és azért néztem meg mert teccett a könyv. Egy '79-es Ridley Scott sci-fi-ről beszélek.....A nyolcadik utas a halál PROFI!
Bizony, a film többnyire csak "based on ... novel by x.y." :-(((((((
Egyetlen kivétel talán Menzel filmjei Hrabal regényeiből (Szigorúan ellenőrzött vonatok, Sörgyári capriccio), ahol megkockáztatom, hogy a film talán még jobb mint a könyv (persze más kategóriákat nem lehet összehasonlítani)
Az amerikaiakról meg számomra mindent elmond, hogy francia vígjátékokat light-osítanak, de mindezen túltesz a Kuroszava filmek amerikanizálása. A hét szamuráj -> A hét mesterlövész még hagyján, de a Yojimbo (A testőr??? vagy milyen címen ment mifelénk) -> Last man standing (szintén Bruce Willis) állítólag bitang rossz, pedig az eredeti mindkét esetben zseniális.
Mindig megnézem a feldolgozás-filmeket (nem csak KV), aztán meg mindig csalódnom kell. Nem tudom, mit várok. Egy filmet el kell adni, ehhez populárisra kell csinálni - ez egy. A másik meg hogy amiket általában olvasok, azok gondolkodtatnak (is). Ezt filmen visszaadni nem lehet, vagy legalábbis nagyon nezéz. Nem mintha nem lennének elgondolkodtató filmek - vannak. Csak azok teljesen mások mint egy könyv. Tudom, hogy ezzel nem mondok sok újat, de mivel a film alapvetően vizuális ingereket és élményeket kínál, nem is lehet képes többre. Egy pozitív szerepe lehet (és akkor teljesen levetkőzöm a lappangó és megvetendő sznobizmusomat :-)), ha felkelti valakinek az érdeklődését az eredeti könyv iránt és így megismeri annak a világát, pl. Vonnegutét.
****
Immáron sokaccorra elővettem a Majomház-at. Vannak benne olyan jól sikerült novellák, amelyek el lehet olvasni négyszer-ötször is....Pl a "Barnhouse-effektus", vagy az "Isten hozott a majomházban".
A sznobizmus alacsony szinten elfogadható dolog azerintem, és _ennyi_ még belefér (vagy csak azért gondolom így, mert ugyanígy érzek?).
Egyébkét éppen ma reggel vettem én is elő K.V egyik novelláskötetét, a Majomház-at. Ami - bár nem elterjedt -, de nem a legerősebb műveiből való. Akkor lehet, hogy engem is _olyannak_ nézett valaoki?
Ja, és én voltam annyira sznob, hogy egy Vonnegut filmet sem néztem meg...
(c:
Az elmúlt két napban többeket is láttam a metrón a Bajnokok reggelijét olvasni. Hasonló érzés kerített hatalmába, mint 97-98 környékén, amikor is eléggé divatba jött KV. Akkor sem tudtam, hogy örüljek, hogy végre elismert (vagy legalábbis ismert) lesz Magyarországon is (nem mintha előtte nem lett volna ismert egy zsűk "műértő" körben :-)), vagy bosszankodjam, hogy így felhígul és valami majomságot csinálnak belőle. Ez utóbbi eléggé sznobizmus, úgyhogy küzdök ellene, de sajnos a film ezt támasztaná alá... Mindenesetre a következőkkel vígasztalom magam: még ha a Reggeli, az Éj anyánk, vagy a Vágóhíd el is terjed, 1.) az semmit sem von le az említett művek értékéből, 2.) a Macskabölcső, Börleszk, Kékszakáll sosem lesz annyira népszerű...
(Még mindig sznob vagyok, pfújj!)
****
